Trump odaszólt Iránnak, azonnal kilőttek a világpiaci olajárak
Ismét Donald Trump szavaira reagál a globális energiapiac. Az amerikai elnök közel-keleti helyzettel kapcsolatos legújabb, nyers kijelentései után meredek emelkedésnek indultak az olajárak:
az északi-tengeri Brent hordónkénti jegyzése másfél dollár feletti drágulással gyorsan átlépte a 107 dolláros lélektani határt.
Fogy a türelem Washingtonban, ugrik a Brent ára
A nemzetközi kereskedésben percekkel péntek nyolc óra után a Brent olajfajta ára hordónként 107,65 dolláron állt, ami 1,93 dolláros, azaz 1,83 százalékos drágulást jelent a korábbi jegyzéshez képest. Ez komoly ugrás a szerdai kereskedési naphoz képest, amikor a piac még kivárt, és a Brent ára csupán minimális, 9 centes elmozdulást mutatott.
A hirtelen piaci reakció közvetlen kiváltó oka Donald Trump Fox News televíziónak adott exkluzív interjúja volt. Az amerikai elnök nyíltan és feszülten üzent a teheráni vezetésnek:
„Kezdem elveszíteni a türelmemet Iránnal szemben. Kötnünk kell egy megállapodást” – jelentette ki az elnök, ami a piacokon azonnal felerősítette a geopolitikai kockázatokat és a kínálati hiánytól való félelmet.
Trump Kínát is levadászná az iráni piacról
Az interjúban az elnök egy komoly gazdaságpolitikai fegyvertényt is bedobott. Elárulta, hogy Kína – amely jelenleg az olajimportjának mintegy 40 százalékát Iránból szerzi be – komolyan fontolgatja, hogy Teherán helyett az Egyesült Államoktól vásároljon kőolajat a jövőben.
Trump a tőle megszokott magabiztossággal kommentálta az amerikai–kínai energetikai egyezkedést:
„Kielégíthetetlen az energiaéhségük, nekünk pedig korlátlan energiatartalékaink vannak.”
Az elnök hozzátette, hogy személyesen tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki felé jelezte az üzleti lehetőséget, és a kínai pártfőtitkárnak kifejezetten „tetszett az ötlet”, hogy amerikai olajra cseréljék az iráni importot.
Ha a Trump által vizionált üzlet létrejön, az nemcsak Irán számára jelentene végzetes gazdasági csapást, hanem alapjaiban rendezné át a globális energiaáramlást és a nagyhatalmi erőviszonyokat, miközben az olajárak volatilitása a közel-keleti feszültség miatt várhatóan tartós marad.
