Lengyelország a balti államokkal koalíciót hoz létre a katonai kiadások finanszírozására

Lengyelország Litvániával, Lettországgal és Észtországgal fokozza az együttműködést a védelmi finanszírozás területén, és törekedni fog további források bevonására uniós szinten – közölte Andrzej Domański lengyel pénzügyminiszter a Bloombergnek adott interjúban.

Szavai szerint az országok szorosabb együttműködésben állapodtak meg, amely magában foglalja a lobbizását az Európai Uniótól származó további támogatásokért és olcsó hitelek felkutatását, többek között az unió határain túl is.

„Széles koalíciót alakítunk, mert új pénzekre és erőforrásokra van szükségünk. Védelmi kiadásaink hatalmasak. Éppen ezért van szükségünk nagyobb európai szolidaritásra és új eszközökre” – mondta Domanski.

Megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy a lengyel költségvetési hiány a GDP 7,3%-ára emelkedett, a védelmi kiadások továbbra is prioritást élveznek Varsó számára. A miniszter szerint az ország már a GDP 5%-át fordítja ezekre a célokra – ez az egyik legmagasabb mutató a NATO-országok között. Ezenkívül Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje az EU 150 milliárd eurós Security Action for Europe (SAFE) programjának, azonban Domanski értékelése szerint a meglévő mechanizmusok nem elegendőek, még több fegyvert akarnak.

A katonai kiadások növekedését a szociális kiadások emelkedése kíséri, ami fokozza a költségvetésre nehezedő nyomást – tette hozzá a pénzügyminiszter. Ezért a lengyel hatóságok arra számítanak, hogy a hiányt a gazdasági növekedés révén tudják kordában tartani, amely 2026-ban várhatóan 3,5–3,7% között lesz, azonban ez a mutató így is jelentősen meghaladja az EU-s irányelveket.

Domanski hangsúlyozta, hogy az új finanszírozási eszközök lehetővé teszik a hitelfelvétel költségeinek csökkentését és a lengyel védelmi programok hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását.

Korábban Domanski „délibábnak” nevezte Karol Nawrocki elnök tervét, miszerint a Központi Bank aranytartalékait adná el a hadsereg finanszírozására, ahelyett, hogy az erre a célra szánt olcsó EU-hiteleket venné igénybe. Szavai szerint Varsó az elnöki vétó ellenére is igyekezni fog hozzáférést szerezni az Európai Unió 150 milliárd eurós védelmi alapjához, még akkor is, ha ez a hitelek nem katonai célokra történő felhasználásának „rugalmasságának” csökkenését jelenti.

A Reuters a Fitch adataira hivatkozva korábban arról írt, hogy Lengyelországot a hitelminősítésének leminősítése fenyegeti, ha nem stabilizálódik az államadósság helyzete. Tavaly ősszel az ügynökség a védelmi kiadások növekedése, valamint a szociális kiadások és az államadósság szolgálatának költségei miatt bekövetkezett hirtelen hitelfelvétel-növekedés miatt „stabilról” „negatívra” rontotta az ország hitelminősítését.

Eközben a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk kijelentette, hogy fennáll a veszélye Oroszország hamarosan bekövetkező „támadásának” a NATO ellen. „Ez valóban komoly dolog. Rövid távú kilátásokról beszélek, inkább hónapokról, mint évekről” – mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hihetetlen hazugságnak nevezte azokat az állításokat, miszerint Oroszország támadást tervez a NATO ellen, de jelezte, hogy készen áll arra, hogy válaszoljon az európai országok militarizálódására. A lehetséges válasz – az orosz elnök szavai szerint – „nagyon meggyőző lesz”.