Hollandiában már készülnek: a Tisza testvérpártja új köntösbe csomagolta a rendkívüli hadiadót

Az új holland liberális kormány – benne a Tisza EPP-s testvérpártjával – rögtön egy rendkívüli hadiadó kivetésével indítja regnálását, amit a szabadsághoz való hozzájárulásként a személyi jövedelemadó részeként szednek be a katonai kiadások fedezésére.

Sokatmondó, hogy bármelyik európai országban kerülnek döntési pozícióba, mindenhol ugyanazt csinálják.

A pénteken bejelentett koalíciós megállapodásban a leendő holland miniszterelnök, Rob Jetten ígéretet tett arra, hogy jövedelemadóból származó „szabadság-hozzájárulás” révén gyűjt forrásokat a háborús védekezésre. A liberális D66 párt 38 éves vezetőjének a héten sikerült megállapodásra jutnia a jobbközép VVD-vel és a kereszténydemokratákkal a kormányzásról, miután pártja októberben megnyerte a holland parlamenti választásokat – írja a Financial Times.

Ez az a pillanat, amikor újra elkezdünk dolgozni a fejlődésen. Nagy az ambíciónk és az elszántságunk, ideje, hogy a politikusok ismét felelősséget vállaljanak”

– fogalmazott Jetten a koalíciós megállapodás bemutatásakor.

Növeli a holland kormány a védelmi kiadásokat

Az új koalíció a tervek szerint csökkenti a jóléti és társadalombiztosítási kiadásokat, felgyorsítja a menedékjogi eljárásokat a migráció korlátozása érdekében, többet fektet be a lakhatásba, és

a holland védelmi kiadásokat a GDP 3,5 százalékára emeli, összhangban a NATO célkitűzésével.

Hollandia tavaly a GDP 2,49 százalékát költötte védelemre.

A NATO-tagok korábban vállalták, hogy teljesítik az Egyesült Államok követelését, miszerint a védelmi kiadásokat 2035-re a GDP 5 százalékára emelik, amelyből 3,5 százalék a hagyományos fegyverekre, 1,5 százalék pedig a katonai infrastruktúrára jut.

A cél elérése érdekében a holland állampolgárok a katonai hozzájárulást úgynevezett „szabadságjárulékként” fogják megfizetni jövedelemadó formájában, amely végül több mint 3 milliárd eurót jelent évente. A holland vállalatoknak is fizetniük kell ilyen hozzájárulást, amely eléri az évi 1,7 milliárd eurót.

Az ötlet nem aratott nagy sikert

Egy holland újság online közvélemény-kutatása szerint a többség úgy véli, hogy a kormánynak a meglévő költségvetésből kellene előteremtenie a plusz pénzt, ahelyett, hogy további adót vetne ki. A tervekre reagálva a fő baloldali ellenzéki párt kijelentette, hogy a koalíciós partnereket szociálisabb és zöldebb politikára fogja ösztönözni, miközben a jobboldali Geert Wilders szerint a megállapodás „szörnyű üzlet”.

Hans Vijlbrief, a D66 egyik képviselője rögtön meg is magyarázta a történteket: „Olyan kormányra van szükségünk, amely megoldja a problémáinkat. Rob képes vezetni az embereket.

Képes népszerűtlen dolgokat is mondani úgy, hogy az emberek elfogadják – még akkor is, ha nem tetszik nekik”

– jelentette ki Vijlbrief.

A holland király február második felében nevezi ki az új miniszterelnököt, miután a koalíciós pártok kijelölték a minisztereket.