A Fehér Ház árnyékában: Így vásárolta be magát az abu-dzabi királyi család a Trump-kriptobirodalomba
Képen: Tahnoon bin Zayed Al Nahyan sejk (jobbra), aki sajtóértesülések szerint 500 millió dolláros befektetéssel szerzett tulajdonrészt a Trump család World Liberty Financial nevű kriptovaluta-vállalkozásában, mindössze négy nappal az elnöki beiktatás előtt.
Egy frissen nyilvánosságra került jelentés szerint mindössze négy nappal Donald Trump 2025. januári beiktatása előtt az Egyesült Arab Emírségek egyik legbefolyásosabb vezetője titokban 500 millió dolláros részesedést szerzett az elnök családi kriptovaluta-vállalkozásában. Az ügyletet követően az amerikai kormányzat zöld utat adott a sejk mesterséges intelligencia cégének, hogy hozzáférjen a korábban tiltott amerikai csúcstechnológiához.
Washington D.C. – Példátlan összefonódásra derült fény az amerikai elnöki hivatal és egy külföldi kormányzat között. A Wall Street Journal és vállalati dokumentumok alapján készült tényfeltáró riport szerint Tahnoon bin Zayed Al Nahyan sejk – az Egyesült Arab Emírségek nemzetbiztonsági tanácsadója és az elnök testvére – titkos befektetéssel 49%-os tulajdonrészt szerzett a World Liberty Financial nevű cégben, amelyet a Trump család alapított.
A pénz útja: 187 millió dollár a Trump családnak
A tranzakció időzítése különösen kényes: az üzletet 2025 januárjában, csupán napokkal Donald Trump beiktatása előtt véglegesítették. A szerződést Eric Trump írta alá, az 500 millió dolláros vételár jelentős része pedig közvetlenül a belső körhöz vándorolt.
A dokumentumok tanúsága szerint 187 millió dollár (kb. 70 milliárd forint) a Trump családhoz köthető entitásokhoz került, míg további 31 millió dollár Steve Witkoff érdekeltségeinél landolt.
Steve Witkoff személye kulcsfontosságú az ügyben: az ingatlanmágnást és Trump régi barátját a választások után az elnök közel-keleti különmegbízottjának nevezte ki. Bár Witkoff azt állította, hogy összeférhetetlenségi okokból megválik üzleti érdekeltségeitől, a 2025 augusztusi vagyonnyilatkozatok szerint még mindig rendelkezett pénzügyi érdekeltséggel a cégben, miközben már hivatalos diplomáciai feladatokat látott el.
A „kémsejk” és az AI-chipek
A befektető, Tahnoon sejk nem csupán egy gazdag üzletember, hanem a geopolitika egyik fajsúlyos szereplője, akit informális körökben csak „kémsejknek” (spy sheikh) neveznek, mivel ő felügyeli az Emírségek titkosszolgálati és nemzetbiztonsági apparátusát, valamint egy 1,3 billió dolláros vagyont kezelő birodalmat.
Az ügylet valódi tétje azonban vélhetően nem a kriptovaluta, hanem a mesterséges intelligencia (AI) volt. Tahnoon sejk irányítja a G42 nevű AI-óriást, amelynek korábban az Egyesült Államok – nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva – megtiltotta a legfejlettebb amerikai chipek importját, tartva attól, hogy a technológia Kínába szivároghat.
A kronológia azonban sokatmondó:
- 2025. január: Tahnoon sejk emberei 500 millió dollárt pumpálnak a Trump-cégbe.
- 2025. március: A sejk személyesen tárgyal a Fehér Házban Trumppal és Witkoff-fal.
- 2025. május: A sejkhez köthető befektetési alap további 2 milliárd dollárért vásárol a cég stabilcoinjából (USD1).
Ezt követően: A Trump-kormányzat jóváhagyja, hogy a G42 több százezer fejlett AI-chipet vásárolhasson, feloldva a korábbi korlátozásokat.
Az üzlet részeként a G42 két vezetője is helyet kapott a World Liberty Financial igazgatótanácsában, közvetlenül Eric Trump és Zach Witkoff mellett.
Etikai aggályok és vizsgálatok
Elizabeth Warren és Chris Murphy demokrata szenátorok szerint az események láncolata – a kriptobefektetés és a chip-export engedélyezése – arra utal, hogy a két tranzakció „összefügghetett”, ami felveti a korrupció gyanúját.
Jeff Merkley szenátor egyenesen úgy fogalmazott, hogy a World Liberty Financial „hátsó kapuként szolgálhat külföldi kenőpénzek számára”.
Ez az első eset az amerikai történelemben, hogy egy külföldi kormányzati tisztségviselő jelentős tulajdonrészt szerzett egy hivatalba lépő elnök magánvállalkozásában.
A Fehér Ház és a World Liberty Financial eddigi nyilatkozataikban tagadták a jogsértést, állítva, hogy az elnöknek nincs operatív szerepe a cégben, és csupán egy „szokványos tőkebevonásról” volt szó. Az azonban, hogy a Trump család mintegy 1 milliárd dolláros haszonra tett szert a vállalkozásból, miközben az Egyesült Államok külpolitikája látványosan kedvezett a befektetőnek, továbbra is a washingtoni politikai csaták középpontjában áll.
