Budapest Pride: Amikor a jog a politika árnyékában áll

Karácsony Gergely tegnap bejelentette, hogy márpedig akkor is lesz Budapest Pride, és az igazságügyi miniszter hülye, aki nem ért a joghoz, mert csak. Egyébként is, mindenki hülye, aki nem fogadja el, hogy ő törvények felett áll, csak ő a helikopter. De nézzük, mit is írt.

„Amikor az igazságügyi miniszter engem börtönnel fenyeget, az vicces.
Amikor az igazságügyi miniszter nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal, az … az a Fidesz kormánya. De Magyarország nem egyenlő a kormányával, Budapest pedig nem is hasonlít rá.
Így aztán mi tudjuk, hogy a 2001. évi XVII. törvény június utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánította, az alapvető jogok biztosának állásfoglalása pedig kimondta: „fogalmilag tehát kizárt, hogy az állam vagy önkormányzat nevében a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényt lehessen szervezni.”
Így hát persze, hogy a magyar szabadság napján önkormányzati rendezvényt tartunk.
Ez a Budapest Büszkeség, és mivel már 500 fölött van a külföldi résztvevők – miniszterek, képviselők, főpolgármesterek – száma, az angol elnevezés is indokolt: Budapest Pride.
A szabadságot és a szerelmet betiltani nem lehet, a fenyegetőzést pedig kiröhögjük, és azzal válaszolunk rá, hogy rengetegen leszünk szabadon, szeretetben.
Találkozzunk június 28-án 14 órától a Városháza Parkban.”

A közelmúltban tehát Karácsony Gergely főpolgármester határozottan kijelentette: „akkor is lesz Budapest Pride”, akárhogyan is áll hozzá a kormány vagy a rendőrség. Ez a magabiztosság természetesen politikai állásfoglalás, ám a jog nem a politikai retorikára hallgat, hanem a törvényekre és szabályokra.

Fontos leszögezni, hogy a Pride nem az önkormányzat, hanem civil szervezetek rendezvénye – az önkormányzat inkább támogat, segít, de nem szervez egyszemélyben és engedély nélkül. Az önkormányzati döntések és költségvetési fegyelem ugyanis nem játékok. Ha egy polgármester vagy főpolgármester át akarja lépni ezeket a korlátokat, könnyen kerülhet jogi viták, vizsgálatok és akár felelősségre vonás középpontjába.

A gyülekezési jog biztosítja a szabadságot és a véleménynyilvánítást, de a gyakorlatban a rendezvényeket be kell jelenteni, engedélyeket kell kérni, a közterületet pedig szabályosan kell használni. Ezek a szabályok nem akadályok, hanem garanciák arra, hogy mindenki biztonságban és jogszerűen ünnepelhessen.

A Budapest Pride név védett, jogszerű használata pedig szerződéses megállapodást igényel – nem lehet csak úgy „lefoglalni” vagy politikai célokra átvenni.

Végül pedig a közpénz kezelése az egyik legszigorúbb szabályrendszer alá tartozik: átláthatóság, felelősség és közgyűlési kontroll nélkül a pénzfelhasználás törvénytelen, és ezt nem lehet megkerülni sem „önálló főpolgármesteri döntéssel”, sem „önkormányzati tarhálással”.

A jog és a politika egymás mellett léteznek, de egyik sem írhatja felül a másik alapvető szabályait. A Budapest Pride ügye nemcsak egy színes felvonulás, hanem egy próbatétel is: mennyire tiszteljük a jogot és az intézményi felelősséget, amikor kiállunk az alapvető szabadságjogok mellett.

Karácsony és a Pride – mikor lép túl a főpolgármester a hatáskörén?

És ha már ennyire magabiztos a főpolgármester, aki egyébként ma meg sem tudta tartani a Fővárosi Önkormányzat közgyűlését, mert nem csak a Fidesz, de még a Tisza frakció tagjai sem jelentek meg, akkor nézzük azt is részletesen, mennyire helyes az érvelése.

A Budapest Pride nem a Fővárosi Önkormányzat rendezvénye, hanem civil szervezetek (Budapest Pride Szervezőbizottság) által szervezett esemény. Ez még akkor is így van, ha a főpolgármester játszik a szavakkal, és Budapest Büszkeség rendezvényre kereszteli „gyermekét”, de azért biztos, ami fis alapon le is fordítja angolra: Budapest Pride. Ez annak a bizonyos lólábnak az esete, ami igencsak kilóg.

Az önkormányzat szerepe ebben a történetben sokféle lehet, például logisztikai támogatás nyújtása (pl. útlezárások koordinálása, biztonsági intézkedések), politikai nyilatkozat a rendezvény mellett (pl. polgármesteri támogató beszéd vagy részvétel) és intézményes együttműködés (pl. városi épületeken szivárványzászló kifüggesztése).

Karácsony Gergely mint főpolgármester nem „megrendezheti” a Pride-ot, mert az nem önkormányzati feladat.

Ahhoz természetesen joga van, hogy személyes véleményét nyilvánosan kifejezze, amint ezt korábban meg is tette, hiszen a korábbi években rendre részt vett a felvonuláson. Feladata a Pride-dal kapcsolatban annak biztonságos lebonyolításának biztosítása (lásd: közterület-használati engedélyek, rendőri egyeztetések) lehet.

Tudjuk, hogy a gyülekezési jog alkotmányos alapjog (Alaptörvény VIII. cikk), ám a Pride engedélyezését nem a főpolgármester egyedül dönti el. A rendőrség és a bíróságok is szerepet játszanak, pl. ha tiltakozó perel a rendezvény ellen, vagy a rendőrség bármilyen hivatkozással megtiltja, valamint a Btk. tilalma alá esik a gyűlöletkeltés, így a rendezvényt jogilag nem lehet „megtiltani” pusztán és kizárólag az LMBTQ+ tartalma miatt.

Tehát ismételjük el, hogy a Főpolgármesteri Hivatalban is megértsék: Karácsony Gergely nem rendezheti meg a Pride-ot, és erre nincs is jogköre.

Az önkormányzat szerepe a műszaki lebonyolítás segítése és szimbolikus támogatás kifejezése, és a rendezvény léte nem függ a főpolgármester akaratától. Ha és amennyiben a szervezők teljesítik a jogi feltételeket, a Pride megtartása lehetséges Budapesten.

A Pride szervezése egy többrétű folyamat, amiben az önkormányzat csak egy szereplő a jogszabályok, a civil szervezők és a rendőrség, bíróságok mellett.

A Budapest Pride elsődleges szervezője civil szervezet, nem pedig az önkormányzat. Ha a főváros közvetlenül szervezi a rendezvényt, ahogy azt most láthatjuk, az közgyűlési határozatot igényel a feladatvállalás miatt. Ennek hiányában a civil szervezet önálló szervezői szerepe dominál .

Persze felmerül a színlelt szerződés kérdése, hiszen az önkormányzat akkor lépett hirtelen a képbe, amikor a rendőrség a gyermekvédelmi  törvényre hivatkozva megtiltotta a civil szervezeteknek a Pride rendezvényt.

Egy együttműködés akkor minősül színleltnek, ha:

• Nincs valós teljesítés: A főváros csak formális partner, de tényleges teherviselés (pl. szervezés, koordináció, anyagi terhek, stb.) a civil szervezetre hárul
• A támogatás aránytalan: A nyújtott pénzügyi támogatás nem fedi a tényleges költségeket (pl. a főváros csak „átcsatornázza” a pénzt anélkül, hogy ellenőrizné a felhasználást) .
• Jogszabályi keretek hiánya: A pénzátutalás nem önkormányzati rendeletben vagy nyilvános pályázati rendszerben meghozott határozaton alapul, hanem egyedi megegyezés történik .

Akkor nem színlelt a rendezvény mögötti szerződés, ha az törvényes keretek között támogat: Pl. a 2011. évi CLXXV. törvény alapján nyújt „feladatfinanszírozást” a civil szervezetnek, és ez nyilvánosan rendszerezett (pl. pályázati alapon), ha jöltségvetési támogatást nyújt konkrét szolgáltatásokért, pl. az útlezárás koordinálása, rendőri egyeztetések lebonyolítása, ahol a költségek elszámolhatóak.

Ha a támogatás nem köthető konkrét szolgáltatásokhoz (pl. „általános rendezvénytámogatás”), az adóhatóság vagy a számvevőszék ellehetetlenítheti a szerződést, de ezen túlmenően ha a főváros a rendezvény üzenetét befolyásolja, az sérti a civil szervezetek függetlenségét, és a szerződés a közbeszerzési törvényeket is sértheti.

Budapest Pride – szabadság vagy hatáskörtúllépés?

A gyakorlatban a Budapest Pride esetében a legtöbb együttműködés jogilag megalapozott, ha és amennyiben a főváros kizárólag infrastrukturális segítséget nyújt, és a támogatás nyilvános forrásból, átláthatóan történik. A végső értékeléshez a konkrét szerződés feltételeit és a tényleges teljesítményt kell vizsgálni.

A Fővárosi Önkormányzat által szervezett önkormányzati rendezvények esetén az engedélyeztetési és döntési eljárás több tényezőtől függ – például a rendezvény típusától, helyszínétől, közterület-használattól és közbiztonsági kockázattól.

Ebben az esetben a rendezvényt tehát nem magánszemély vagy civil szervezet, hanem maga az önkormányzat – azaz a Fővárosi Önkormányzat – így a saját területén (például a fővárosi fenntartású közterületeken) szervezi, így nem kell engedélyt kérnie más önkormányzati szervektől, de egyes hatósági engedélyek ettől függetlenül szükségesek lehetnek.

Közgyűlés döntése csak akkor szükséges, ha jelentős költségvetési terhet ró az (amúgy is éppen csődben levő) önkormányzatra, politikailag vagy társadalmilag érzékeny rendezvényről van szó, vagy ha olyan önkormányzati határozatot igényel, amely nem delegált hatáskör (pl. új fesztivál vagy nemzetközi esemény támogatása).

Ha és amennyiben más szervező (pl. Szivárvány Misszió Alapítvány) jelent be rendezvényt, akkor a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényeket a rendőrséghez kell bejelenteni, nem a jegyzőhöz. A jegyző leginkább akkor illetékes, ha kereskedelmi, vendéglátó vagy ideiglenes árusítás történik a rendezvényen – ugyanis ebben az esetben bejelentés/engedély kell, valamint ha az esemény zajjal járó tevékenység, ugyanis ezekhez környezeti vagy zajvédelmi hozzájárulás szükséges.

Egyéb szükséges engedélyek (függetlenül attól, hogy ki a szervező), mégpedig közterület-használat engedélye, ha nem saját fenntartású területre (pl. állami tulajdonba vagy kerületi közterületre) esik a rendezvény, de szükséges forgalomkorlátozás engedélye a rendőrségtől, közútkezelőtől (pl. Budapest Közút). Mindenképpen szükséges rendőrségi egyeztetés, ha nagy tömeget érint, valamint tűzvédelmi és biztonsági engedélyek, ha színpad, pirotechnika, sátor, stb. van. És akkor még érdemes megemlíteni, főleg a jelenlegi kánikulában, hogy a mentő biztosítása elengedhetetlen, ha egészségügyi kockázat fennáll.

Egyszóval, ha a Fővárosi Önkormányzat nem hozott közgyűlési határozatot, de a főpolgármester egyszemélyben szervezi vagy akár csak anyagilag támogatja a rendezvényt, akkor csak abban az esetben jár el jogszerűen, ha ezt a döntési hatáskört:

• a közgyűlés korábban ráruházta az SZMSZ-ben (amiről tudjuk, hogy a tavalyi önkormányzati választások óta nincs elfogadva)
• a költségkeret már jóvá van hagyva a költségvetésben (ami szintén nincs elfogadva),
• vagy civil támogatásról van szó (pl. helyszínbiztosítás), amelyre van jogi lehetőség.

Ha nincs jóváhagyott keret, nincs hatáskör-átadás, és nem történt közgyűlési döntés, akkor a főpolgármester hatáskört túlléphetett. Ez jogilag támadható.

Budapest Pride: A jog vagy a politika dönt?”

A Budapest Pride hivatalosan nem önkormányzati rendezvény, hanem egy civil szervezet (pl. Háttér Társaság vagy Budapest Pride szervezőiroda) által szervezett esemény, még akkor is, ha Karácsony Gergely álmodott egyet, és így keresztelte el a saját maga kitalálta eseményt. Ekkor mindenképpen be kell jelenteni a rendőrség felé a gyülekezési törvény alapján (2018. évi LV. tv.), közterület-használati engedély szükséges (amennyiben nem a szervező saját tulajdonú területről van szó).

Amennyiben a főváros nem adta ki hivatalosan a közterületet (pl. Andrássy út, stb.), akkor a rendezvény jogalap nélkül használná azt – ami közterület jogellenes elfoglalása, különösen, ha lezárásokkal is jár.

Visszatérve tehát mindennek tükrében a színlelt szerződés esetleges kérdésére kijelenthető, hogy ha az önkormányzat formailag nem szervezője, de valójában ő biztosít helyszínt, infrastruktúrát, pénzt, kommunikációt, miközben a civil szervezetek csak „fedőszervezőként” szerepelnek, akkor fennállhat a színleltség gyanúja, vagy éppen fordítva, azaz éppen hogy a civil szervezetek szervezik, ám a Fővárosi Önkormányzat a „fedőszerv”, akkor fennállhat a színleltség gyanúja. Ez különösen akkor áll meg, ha:

• az önkormányzat elkerüli a rendőrségi bejelentési kötelezettséget,
• nincs közterület-használati engedély,
• és az önkormányzat csak formálisan „önálló”, de valójában csak a felelősség elhárítása céljából szerepel.

Nem egyértelmű a finanszírozás kérdése sem, hiszen ha a főpolgármester közszereplőként, hivatalos minőségben vesz részt közösségi finanszírozási kampányban, az etikailag és jogilag is vitatható.

Állami vagy önkormányzati funkció nem használható fel adománygyűjtésre civil célra, hivatalos eszközökkel, ha a kampány mögött nincs közgyűlési döntés, közjogi visszaélés gyanúja is felmerülhet.

És hogy mik lehetnek a következmények?

• Hatáskörtúllépés → közgyűlés felülvizsgálhatja, fegyelmi vagy politikai következményei lehetnek.
• Közpénzzel való felelőtlen gazdálkodás → ÁSZ vagy KEHI vizsgálat.
• Jogellenes közterület-használat → bírság, rendőrségi intézkedés.
• Színlelt szerződés → szerződés semmissége, akár büntetőjogi következmények, ha megtévesztés céljából történt.

Budapest Pride – játék a szavakkal?

Mindemellett ne feledkezzünk meg egy aprócska tényről, ez pedig a védjegyoltalom.

Karácsony Gergely mondhatja, hogy ő a Budapesti Büszkeség rendezvényt szervezi meg, ez pedig angolra fordítva (legalább ennyi megy neki angolul) Budapest Pride. Ámde ez a szóösszetétel jogvédelem alatt áll. A jogvédelmet a BUDAPEST PRIDE ábrára a Szivárvány Misszió Alapítvány kérte meg és birtokolja, míg magára a szóösszetételre a Humen Média Hungary Kft.

Persze a civil szervezetek akár át is adhatják a védjegyoltalom alatt álló szó használati jogát egy szerződéssel. Adhatnak védjegyhasználati engedélyt (licencia), ami  egy szerződéses megállapodás. Ennek alapján a jogosult (civil szervezet) engedélyezi a védjegy használatát másnak (Fővárosi Önkormányzat). A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy milyen célra (pl. marketing, rendezvényszervezés), meddig, milyen területen (pl. Budapest), milyen feltételekkel (pl. nem torzíthatja a rendezvény szellemiségét), fizet-e érte az önkormányzat (a védjegytörvény alapján a védjegyhasználat nem lehet ingyenes).

Ez egy polgári jogi szerződés, és írásba kell foglalni, ha a használat később jogvita tárgya lehet.

És itt megint csak van egy kis gond.

Ha pénzügyi kötelezettséget vállal (pl. díjat fizet a használatért, vagy támogatja a rendezvényt), ha a védjegyhasználati szerződés költségvonzattal jár (pl. PR, szervezési feladatok, helyszín biztosítása), tehát a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből pénzt költenek, akkor a közgyűlés vagy az arra felhatalmazott bizottság dönt. Bár lehet, hogy Karácsony Gergely szerint az igazságügyi miniszter hülye és nem ért a joghoz, ennek azért van jogalapja is, mégpedig a Mötv. 42. § (1): A közgyűlés határoz a költségvetés elfogadásáról és a jelentősebb kötelezettségvállalásokról. és az Ávr. 13. § (2): A közpénzből gazdálkodó szervek kizárólag jogszerű szerződéssel vállalhatnak kötelezettséget.

Mindezeken túlmenően, ha a névhasználat politikailag vagy társadalmilag érzékeny, akkor ahhoz a közgyűlés legitimációja szükséges. A védjegyhasználat nem operatív, napi ügy, hanem jogi és politikai súlyú döntés, ezért ha nincs világos SZMSZ-felhatalmazás (még elfogadott SZMSZ sincs), hogy a főpolgármester ilyen szerződést köthet önállóan, akkor azt a közgyűlésnek kell jóváhagynia.

Főpolgármesteri tarhálás és jogsértés? – A Budapest Pride árnyoldalai

És utolsó szóként a tarhálásról, azaz a közösségi gyűjtésről (crowdfunding). Ha a főpolgármester magánszemélyként vagy civilként kér pénzt, az elméletileg nem önkormányzati tevékenység, de ha az összegyűjtött pénzt a város érdekében használja fel, vagy a város nevében gyűjt, az már jogilag a közpénz kezelésének körébe tartozik.

Ilyen esetben átlátható elszámolás, jogi felhatalmazás és a gyűjtés bejelentése szükséges.

A Fővárosi Önkormányzat nem jogosult átlátható közgyűlési döntés nélkül pénzgyűjtésre a lakosságtól, ha a főpolgármester ezt mégis teszi, az jogellenes lehet, és akár felelősségre vonást is vonhat maga után (polgári vagy büntetőjogi felelősség).

Az önkormányzati pénzügyi szabályzatok és a közpénzfelhasználás átláthatósága ezt tiltja