A Tisza ünnepi megemlékezésén, pontosabban tüntetésén jártunk
Valamivel kevesebb mint egy és negyed órával a Tisza Párt ünnepi rendezvényének hivatalos gyülekezője előtt az Andrássy út az Oktogontól befelé kokárdákkal és magyar zászlókkal vonuló kisebb csoportok felvonulóterületévé vált, ugyanis a Tisza Szigetek tartottak gyűlést.
A kistelepülések neveivel ellátott nemzeti lobogókat vagy a Tisza Szigeteket hirdető táblákat az égbe emelő szimpatizánsok. Az itt felállított kisebb színpadon először Tarr Zoltán EP-, utána pedig Bujdosó Andrea fővárosi képviselő szólalt fel. Később Farkas Dezső köszöntötte az összegyűlteket, akiről elmondták, hogy egyetlen és legfontosabb feladata a Tisza Szigetek megszervezése. Ő el is mondta, hogy naponta alakulnak a Tisza Szigetek, és a tervük az, hogy minden egyes magyarországi településen legyen egy csoportjuk.
A Tisza rendezvénye egyébként nem itt, hanem a nagyszínpadon várt kezdésre, amelyet az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilisznszky út kereszteződésnél állítottak fel. A kezdés előtt már úgy fél órával elég sűrűn álltak az elkötelezett Tisza-hívek az egyelőre üres színpad előtt, zászlókkal és településtáblákkal.
Körülöttük mindenütt kordonok, hatalmas, belátásgátlóval védett backstage és biztonságiak tömege.
A várakozás ideje alatt a kivetítőn Magyar Péter országjárásáról szóló kisfilm jelenetei pörögtek, ezt nézhették a résztvevők.
Magyar Péter bevonulása, azaz érkezése a rendezvényre igazi látványosság lett. A rendezők egymásba kapaszkodva álltak sorfalat a belátásgátlóval ellátott kordonok bejáratáig, a testőrök pedig pattogva zavartak el mindenkit az útból. Aztán megérkezett a sztár, aki senkire sem nézve azonnal a biztonsági kordonok mögé sietett.
Három órakor, az ünnepség kezdetekor a kijelzőkön egy légi felvétellel kezdődött a műsor, azt mutatták, mennyire telt meg az Andrássy út. Ennek a tömeg láthatóan nagyon örült, eksztázisban ujjongott.
„Árad a Tisza!” — skandálta a tömeg, majd felcsendült a párt új, fehér lovon lovagló emberekkel teli klipje és a „Kell egy jobb ország”, azaz a párt plágium-gyanús himnusza.
Ezt követően Péter Petra lépett a színpadra, aki először annak örült, hogy végre elállt az eső, utána igen furcsa hangon közölte a rendezvény résztvevőivel, hogy nagyon büszke rájuk.
Közösségi média mindenek felett – a’la Románia
„Árassza el a Tisza a netet is, szóljon minden rólunk” — szólította fel a résztvevőket Péter Petra, és felkérte a párt híveit, hogy mindezért tegyenek azzal, hogy létrehoznak minél több közösségi médiás tartalmat.
Következőnek Rusznák András színművész lépett a színpadra, aki Heltai Jenő Szabadság című költeményét szavalta, majd Péter Pera hangsúlyosan ismét felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy nincs fontosabb dolguk a nemzeti ünnepen, mint az, hogy jelezzék jelenlétüket az interneten és a közösségi médiában.
Honvédok a nemzetért?
A következő fellépő a párt új sztárja, Ruszin-Szendi Romolusz, egykori vezérkari főnök, aktuálisan a Tisza tanácsadója volt, aki azzal kezdte beszédét, hogy „Isten neve után a legszebb a honvédé”. Kijelentette, hogy a mai honvédség akkor született, amikor a magyar népnek elege lett a Habsburg elnyomásból, azaz 1848/49-ben.
Ki nem hagyhatta, hogy eszmét futtasson korábbi kenyéradói, azaz az Orbán-kormányzat honvédelmi teljesítményéről, ugyanis szerinte az ország jelenlegi vezetői „nem értik a honvédség, sem Magyarország igazi értékeit.”
Véleménye szerint az egész országban elnyomás van, de különösen az orvosok, bírák, tanárok és a rendőrök közt. „Azt gondolják, ha félelemben tartanak bennünket, akkor megtörünk. Összeugrasztanak, listáznak”. „Azt is büntetik az egyenruhásoknál, ha egy-egy bejegyzést mersz lájkolni. Azért teszik ezt, mert félnek a hatalom elvesztésétől, félnek, hogy kiderül az igazság.”
Közölte, hogy „mi erre katonák azt szoktuk mondani, ne félj, rettegj! 1848 –ban pontosan ezért fogott össze az ország!”
Természetesen azonnal jött a tömeg skandálása: Mocskos Fidesz!
Ám a szónok folytatta, beszélt arról, hogy a fizetési anomáliákat fel kell számolni, hogy ne kelljen másodállásba menniük a rendvédelmi dolgozóknak, sőt, bérlakás programot kell indítani nekik. Reflektált a zsírleszívásával kapcsolatos hírekre is, amikor azt mondta, hogy cáfolni fogják az állításait a kormány részéről, talán találnak rá szakértőt, hogy hajátültetése volt. Azonban véleménye szerint az állomány tudja, hogy igaza van, ahogy azt is, senkit nem hagynak hátra.
Ekkor már hullottak az első sorban az emberek, akárcsak tavaly, a Hősök terén, pedig még meleg sem volt. Sajnos, az egyik tüntető a színpad közelében rosszul lett, nem tudni, hogy betegség vagy az izgalom miatt, mindenesetre valami cukrosat követelt.
Mindeközben a késve érkezők próbáltak volna bejutni az Andrássy útra, ám a Bajcsy felől a rendezők kordonnal zárták el az utat, ahol csak a regisztrált VIP vendégek juthattak be. A pórnépet a párhuzamosan futó utcák felé terelték, hogy innen próbáljanak a keresztutcákon át bejutni. Azonban a keresztutcákat mind a két végén élő kordonnal zárták a szervezők, és közölték, nem lehet bejutni, megtelt az Andrássy.
Végül az Operánál jó páran kifakadtak, és közölték, ha ne engedik be őket, soha többet nem mennek Tiszás rendezvényre.
Végül a rendezők átengedték az érkezőket, és kiderült, hogy bőven van hely, ugyanis az emberek csak a kivetítők előtt tömörültek, azon túl csak lézengtek, és minden keresztutca teljesen üres volt. Így nem volt nehéz az Oktogonig megtölteni az Andrássyt.
Színpadon a szivárványos kommandó
Eliza Bliss, nemzetközi hírű magyar mélyhegedűművész érkezett a színpadra, aki a „Szállj fel, szabad madárt” adta elő, az István a király című rockopera egyik dalát. Vadul lengtek a zászlók, sokan énekeltek is a művésznővel, aki szivárványos haját most sapkával takarta. Később az éneklés átcsapott skandálásba: „Árad a Tisza, Árad a Tisza”.
Őt Sodró Eliza, Junior Prima díjas magyar színésznő követte, aki Petőfit szaval, a „Dicsőséges nagyurakat”.
Megérkezett a színpadra Bódis Kriszta, a Csipke Józsika szerzője.
Bódis Kriszta képtelen volt elkezdeni a beszédét a tömeg skandálása miatt. Ő arra az időre emlékeztetett, amikor évszázadokon keresztül egy szűk uralkodói réteg uralkodott Európa felett – ezzel próbált párhuzamot vonni a mai viszonyokkal. Felemlegette, hogy a hatalom ugyanúgy öröklődik, mint egykoron és nem teljesítmény, rátermettség alapján ítéltetik oda. Megjegyezte, hogy a vallási vezetők nem a lelki üdvöt szolgálják, hanem a hatalmukat védik, a tudás néhányak kiváltsága, miközben a tömeget tudatlanságban tartják.
Persze nem hagyta elkeseredni a tömeget, hiszen elmondta, hogy egyszer eljött már a felvilágosodás kora, és eljön újra, ugyanis „az ember szabadak születik, nem alattvalónak. A tudás nem bűn, hanem jog”.
Visszautalt a 19. századi forradalmakra, amelyek szerinte azért robbantak ki szerte Európában, mert az emberek felismerték, hogy a szabadság nem kegy, hanem jog.
„A magyarok szabad független Magyarországot akartak, ami nem idegen hatalmak alá van rendelve, hanem maga dönt a sorsáról” – mondta, elfeledkezve Brüsszelről, majd megjegyezte azt is, hogy a szabadságharcot a Hasburgok mellett az oroszok verték le – ezzel utalva Orbán és Putyin kapcsolatára.
„Amikor egy nép igazán felébred, a zsarnok hiába próbálkozik, semmivel nem lehet megosztani” – jelentette ki, ami nagyon tetszett a tömegnek.
Úgy látszik, a hideg és az eső sem barátja a Tiszásoknak, mert tömeg több pontján ismét orvos után kiáltottak.
Nagy Ervin lépett következőként a színpadra, de előtte Péter Petra még megkérte a tömeget, hogy annak ellenére, hogy nehéz, de próbáljanak közelebb menni a színpadhoz, ugyanis hangosítást csak az Oktogonig szerveztek, de szerinte szerint a Kodály köröndön is állnak szimpatizánsok. Ez már csak azért is fura, mert mindeközben a Nagykörút forgalma zavartalanul haladt.
Eljött az apokalipszis: Nagy Ervin elénekelte a Kossuth-nótát
Egy évvel ezelőtt megkeresett egy ember, megkérdezte, van-e elég kurázsim, szívem, lelkem, gerincem építeni vele egy jobb országot. Egy pillanatig nem bántam meg – rátok nézve! – ezzel kezdte Nagy Ervin, majd azzal folytatta, hogy „Mi Petőfi szabad népe vagyunk, a szabadság költőjének népe, a szabadság népe!”
Ezután elmondta a 12 pontot, majd elénekelte a Kossuth-nótát.
Megérkezett a sztár
A pártelnök már a Kossuth-nóta felcsendülése után a színpadra ment, és a magyar zászlót lengette, ahogy a közönség is. A Kossuth nóta alatt már az ég is sírva fakadt, és újra esni kezdett az eső.
A pártelnök kijelentette, hogy március 15. volt az első tégla volt a szabad, független, polgári Magyarország építményében. Ezek után feltette a kérdést, hogy „mit tudunk tenni 2025-ben azért, hogy a magyar név megint szép legyen, méltó régi nagy híréhez?” Természetesen meg is adta rá a választ, és Petőfi Sándor Kossuth Lajoshoz címzett levelét idézte.
„Nevezzenek ki azon táborhoz, melynek legnagyobb és legnehezebb tennivalói lesznek, mert az én erélyem és bátorságom ott éri tetőpontját, ahol mások kétségbeesnek. Legrosszabb esetben, ha a fátum könyvébe más volna írva, mint az én szívembe: szaporítani fogom azok számát, kik, ha életükkel nem hozhattak is hasznot a hazának, legalább a halálukkal becsületére váltak. E kérelmemre semminemű önérdek, egyedül a hazaszeretet ösztönzött.”
Következett Jókai regénye, A kőszívű ember fiai, melyből Baradlay Richárd szavait idézte: „Nyergelj, fordulj!”.
A pártelnök véleménye szerint a tavasz, a változás és a remény jelszava egy éve így hangzik: Tisza. Új korszak kezdődött, „eldöntöttük, hogy nem vagyunk hajlandók félni a saját hazánkban”, és megdőlt az a mondás, hogy egy fecske nem csinál nyarat.
„Mi vagyunk a tavasz, a változás, az emberséges Magyarország arca, mi, hazaszerető magyarok szőjük tovább a márciusi ifjak álmát. Ti vagytok a márciusi ifjak!”
Kezdődött persze a személyeskedés: „De vannak itt új Metternichek és kollaboránsok, akik az első szóra megadták volna magukat, ugye, Orbán Balázs?”.
Ezután azokról a fennhéjázó gazdagokról beszélt, akik magánrepülővel utaznak nyaralni, közben lenézik a népet, és dölyfösen az arcunkba nevetnek. Gyermekvédelemről szónokolnak, de pedofilokat mentegetnek, tudásról hazudnak, de lezüllesztik az oktatást, bezárják az iskolákat, szolgálatról beszélnek, de hűbérbirtokként kezelik Magyarországot, Jézusra hivatkoznak, miközben folyamatosan bűnben élnek.
Folytatta Orbán Viktorral, amikor közölte, hogy „A Karmelita palota fura ura pöffeszkedik a tízmilliárdos uradalmában, a pálmaházban próbálja összeszámolni a vagyonát, de a több ezer milliárdot már ő sem tudja fejben tartani. Mára ő lett Európa egyik leggazdagabb embere, az Orbán-dinasztia belőletek lett gazdag, a ti pénzeteket lopta el, a nektek járó forrásokat térítette el. 15 év alatt hazánk Európa egyik legszegényebb országa, ő pedig Európa egyik leggazdagabb embere lett”.
Elég volt! (…) Magyarország jobbat érdemel, mint háromezer tolvaj. Magyarország élni akar! Itt magyarok tavasza, és mi közösen véget vetünk az Orbán-télnek
– jelentette ki.
Ezután egy kicsit az ünnep apropóját adó 1848-as forradalomról is beszélt, amikor kijelentette, hogy az öreg császár a bécsi palotájában bujkált, ma „az öreg császár Hatvanpusztán épít magának pánikszobát”, és 1956 hősei után a 48-as ifjak emlékét is meggyalázza, hazudik Petőfiék céljairól, és össze akarja ugrasztani magyart a magyarral. Aki a saját hazáját becsapja, annak a történelem szemétdobján a helye.
„A haza nem lehet várólistán. Ennek véget vetünk. Készüljetek, új a jelszó: nyergelj, fordulj!” – üzente a tömegnek, és megismételte: hamarosan indul az út a börtönbe program.
Amikor Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormány lepaktált az oroszokkal, akik egyébként a szabadságharcot is leverték, erre a tömeg hatalmas füttykoncerttel reagált, majd elkezdték skandálni, hogy „Ruszkik haza”.
Azzal folytatta, hogy felsorolta milyen lépéseket tennének a korrupció ellen.
- Azonnal csatlakoznának az Európai Ügyészséghez
- zéró toleranciát hirdetnek a korrupció minden formájával szemben
- létrehozzák a korrupcióellenes ügyészséget és külön NAV-nyomozócsoportot állítanak fel
- a duplájára emelik a korrupciós bűncselekmények büntetését, az ilyen bűncselekménynél kizárják a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét
- visszaállítják a bíróságok függetlenségét, lesz új bírósági, ügyészségi, rendőrségi vezetés
- minden olyan bűncselekménynél, ahol egyetlen forint közpénz is érintett, teljes vagyonelkobzást vezetnek be
- húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot indítanak a politikusokkal szemben, öt évre visszamenőleg nyilvánosságra hozzák a politikusok adóbevallását.
Ezután közölte, hogy arra hívja a nőket, hogy áttörjük a felettük lévő üvegplafont, és szüntessük meg a nők és férfiak közti bérszakadékot, sőt, adjuk vissza a hölgyeknek a szabad orvos és bábaválasztás jogát!
Magyar hangsúlyozta: nőket vár a közéletbe, politikába.
Ezután a határon túli magyarokhoz is szólt, mikor kijelentette, hogy „Magyarország bajban van. (…) Az nem lehet, hogy zsarnokság elválassza magyart a magyartól. Ne hagyjátok megvezetni magatokat. Segítsetek!”
Majd bejelentette, hogy a Tisza-kormány azonnal eltörli a 65 év felettiek SZJA-fizetési kötelezettségét.
Elirigyelve a nemzeti konzultáció sokat szidott intézményét közölte, hogy minden 16 év feletti magyarra kiterjedő szavazást indít a Tisza Párt.
„Miután Nemzeti Együttbűnözés Rendszerét a történelem szemétdombjára küldtük, közösen fogunk dolgozni” – jelentette ki a beszéd egy pontján Magyar Péter.
Kijelentette, hogy a Tisza kormány hazahozná az országnak járó uniós forrásokat, bérlakásépítési programot indítanak, munkahelyeket teremtenek, persze mindezt nem az emberek fej felett hozva meg a döntést.
A „Nemet Hangja” kezdeményezés, azaz nemzeti konzultáció Tisza-módra afféle népszavazás lesz, melynek a kérdéseit is felsorolta:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas SZÉP-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0%-ra csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magán egészségügyi beruházások támogatására és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5% legyen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) egységesen 9%-ra csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a KATA adózási forma?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatás, egészségügy és szociális területen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen és az országgyűlési képviselők jövedelme a felére csökkenjen?
- +1. Támogatja ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdésekre április 11-ig lehet válaszolni, online és személyesen egyaránt.
Toroczkait is megszégyenítő hosszúságúra nyújtott beszédét a tömeg is nehezen viselte már, páran ismét rosszul lettek, mások az eső elől hazaindultak, jócskán fogyatkozott a tömeg.
Mindez azonban nem szegte kedvét Magyarnak, aki közölte, hogy nárcius 24. és április 11. között a Tisza Párt bejárja egész Magyarországot, hogy a lehető legtöbb emberhez elérjenek, a lehető legtöbb ember véleményét kikérjék a kérdésekről, hogy ne egy, a nemzeti konzultációkhoz hasonló álságos eredmény szülessen.
Beszédét azzal zárta beszédét, hogy ahogy 1848-ban, úgy ma is az a kérdés, hogy a nép vagy a hatalom dönti el a jövőt. Petőfiéknek sikerült, mondta Magyar, és vallja, sikerülni fog újra, mert „mi, a nép, mindig többen vannak, mint a zsarnokok”.
„Most újra eljött az idő. A történelem nem ismétli önmagát, hanem ránk vár, hogy tovább írjuk” – mondta Magyar, majd ismét Petőfit idézte meg, feltéve a kérdést, mit tenne ma a költő, beérné-e néhány megemlékező beszéddel, ha látná, hogy a hatalom nem a népet szolgálja. „Vajon mi, a nép, méltóak vagyunk-e hozzá?” – ez az igazi, előttünk álló kérdés, nemcsak ma, minden nap.
„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza, vesszen Haynau” – zárta beszédét, majd felcsendült a Nemzeti dal, majd a Tavaszi szél. A színpadot a szervezők és a Tisza Párt képviselői foglalták el a magyar zászlót lengető pártelnök mögött.
Szabó Bálint, a zenebohóc
Szabó Bálint nem csak Orbán Viktor ünnepi beszédét akarta megzavarni, de a Tisza ünnepségén is megjelent, és ezúttal is a Börtön ablakában című dalra zendített rá. Állítólag korábban egy ablakban is zenélt már, mi a Bajcsy és az Andrássy kereszteződésében bukkantunk rá, ahol éppen a forgalmat akadályozta.
Mindeközben Magyar Péter a tömegbe ment, ahol a szelfiben bizakodó rajongók gyűrűjében néhányan állítólag pár szót is tudtak vele váltani.
