Háborús csúcs volt Brüsszelben: Fegyverkezzen Európa!

A csütörtökön kezdődött EU-csúcson már délelőtt már béke-ellenes nyilatkozatokra ragadtatták magukat a háborúpárti globalista országvezetők.

Donald Tusk például fegyverkezési versenyt hirdetett az EU nevében Oroszországgal. Von der Leyen 800 milliárd eurós felfegyverzési programját reklámozza, amelynek egy részét Ukrajnában akarja befektetni.

Donald Tusk lengyel kormányfő kijelentette,

Európának fegyverkezési versenybe kell kezdenie Oroszországgal, és meg kell nyernie azt.

A kijelentés azért figyelemre méltó, mert az európai haditechnikai gyártókapacitások jóval gyengébbek (az USA nélkül), mint az oroszoké.

„Kétségtelen, hogy az ukrajnai háború, az amerikai kormányzat újfajta hozzáállása Európához, és az Oroszország által elindított fegyverkezési verseny teljesen új kihívások elé állítanak bennünket. Európának vállalnia kell ezt a kihívást, ezt a fegyverkezési versenyt, amit meg is kell nyernie. Meggyőződésem, hogy Oroszország elveszíti ezt a versenyt, ahogy a Szovjetunió is elveszítette 40 évvel ezelőtt” – mondta Tusk.

„Ma fordulópont előtt állunk, ahol minden megváltozhat, és azt hiszem, meg is fog változni, ha Európa a fegyverkezés és a védelmi ipar iránti elkötelezettsége és hajlandósága kapcsán hajlandó szembenézni a kihívással, amit Oroszország támaszt”

– mondta Tusk.

Oroszország a tavalyi évben (hivatalosan) a GDP-je 6,7 százalékát költötte fegyverkezésre, miközben az EU tagállamainak többsége még a 2 százalékot sem éri el – a növelésekre vannak ígéretek, de csak évek múlva akarják a 3 százalékot elérni, mert az 5 százalékot eleve irreális elvárásnak tartják.

Hasonló szellemben nyilatkozott Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, aki „mindent eldöntő pillanatról” beszélt a sajtónak.

„Európa világos és valós veszéllyel néz szembe, ezért Európának meg kell tudnia védeni magát. Békés erőt akarunk, és ez az oka annak, hogy bemutatom az országvezetőknek a Rearm Europe nevű tervemet”

– mondta von der Leyen 800 milliárd eurós felfegyverzési programja kapcsán.

A fegyverkezés az új eszköz Brüsszel kezében a tagállamok eladósítására. Ugyanis a fegyverkezés költségeit elsősorban hitelfelvétellel akarja Brüsszel finanszírozni – a közös adósság pedig egyet jelent a tagállami szuverenitás leépítésével.

Von der Leyen azt is hangsúlyozta, hogy terve „lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy az ukrán védelmi iparba fektessék a pénzüket, vagy olyan katonai képességeket szerezzenek be, amelyek azonnal Ukrajnába kerülhetnek”.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Politico múlt heti cikke szerint a tagállamok egy jelentős része, köztük az egyébként háborúpárti Lengyelország idegenkedik von der Leyen ambiciózus tervétől. Attól tartanak, hogy kikerülne a tagállamok kezéből a védelempolitika és védelmi beszerzések hatásköre.

Kaja Kallas (észt), az EU külügyi főképviselője már arról beszélt, hogy az EU kereteiben kell kialakítani egy „hajlandók társaságát”, hogy az Ukrajnának szánt katonai támogatásokat ne blokkolhassák egyes országok.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egyenlőségjelet tett Európa biztonság és Ukrajna felfegyverzése közé, és azt mondta, hogy az EU-nak többet kell befektetnie saját védelmi képességeibe.

Luxemburg miniszterelnöke, Luc Frieden odáig ment, hogy kijelentette, hogy az Európai Tanácsnak nem kell foglalkoznia az egyet nem értő országokkal és konszenzus nélkül fogadja el Ukrajna támogatásának javaslatait.