Beismerte Németország: Orbán Viktornak volt igaza

Kedden érkezett a hír, miszerint Németország minden határon ellenőrzést vezet be és megtagadja a migránsok belépését.

Ezzel Berlin valószínűleg megadta a kegyelemdöfést a Schengeni rendszernek hiszen minden valószínűség szerint előbb a szomszédos országok, majd pedig a többi uniós tagállam is kénytelen lesz követni a német mintát, hacsak nem akarja, hogy nála maradjanak a migránsok.

Jobb később, mint soha

A német kormány a döntéssel továbbá azt is elismerte – amit sokan már persze a kezdetektől tudtak – hogy

a 2015-ös migrációs válság során Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek volt igaza.

A magyar kormány 2015-ben – a német kormánnyal ellentétben – nem a migránsok korlátlan számú befogadása mellett döntött, hanem határkerítést épített és szigorú bevándorlás politikát vezetett be, amellyel sikerült a migrációt kezelhető szinten tartani, a magyar miniszter elnök azóta is folyamaton beszél a migráció által jelentett veszélyekről.

Orbán Viktor már 2015-ben kijelentette, hogy a migrációs válság Európa stabilitását fenyegeti, hacsak a kontinens nem lép fel határozottan. Hozzátette, Magyarországnak nincs szüksége migránsokra, akiknek a legtöbbje muszlim.

Arra is figyelmeztetett, hogy a népvándorlás korlátlan utánpótlással bír, és a közeljövőben több tízmillió ember veheti majd az irányt Európa felé. Valamint azt is kijelentette, hogy a multikulturalizmus párhuzamos társadalmakat hoz létre Európában, ez pedig megkérdőjelezheti az európai élet pilléreinek számító értékeket. Így az egyetlen út nem engedni belépni őket, és nem hagyni, hogy párhuzamos társadalmakat hozzanak létre – figyelmeztetett az miniszterelnök. És arról is beszélt, hogy a schengeni zónán belül szabadon lehessen mozogni, védeni kell a külső határokat.

A miniszterelnök álláspontja azóta sem változott, – ami meglehetősen egyedi az európai politikusok között – legutóbb az olaszországi Cernobbiói Fórumon is arra figyelmeztetett, hogy a migráció szétfeszíti az Európai Uniót.

Ezeket és az azóta tett magyar figyelmeztetéseket az elmúlt lassan 15 évben a német kormány, a német politikusok és a sajtó részéről persze legtöbbször lesajnáló, valamint rosszindulatú reakciókat váltottak ki, amelyek legtöbbször a „szolidaritás”, a „demokrácia” hiányát kérték számon vagy éppen arról szóltak, hogy a magyar kormány „fasiszta”, „náci”, „kirekesztő” és „kiírja magát a civilizálta európai országok sorából”. Mindeközben Németországba folyamatosan érkeztek a bevándorlók, az ország stabilitás meg csak romlott, miközben a politikai feszültség növekedett.

A legutóbbi tartományi választások eredményei pedig egyértelműen bebizonyították, hogy látszat intézkedésekkel, valamint a média általi agymosással egyre nehezebb kezelni a helyzetet, valamit tenni kell. Persze, hogy a mostani német döntés mennyire lesz valódi intézkedés a migrációval szemben és mennyiben csak egy újabb látszat intézkedést láthatunk majd, valamint hogyan fognak megbirkózni már az országban lévő több millió migráns okozta problémával csak a jövőben derülhet ki.

Donald Tusk hisztizik

Elfogadhatatlannak nevezte Donald Tusk lengyel kormányfő kedden azt az előző napi német bejelentést, miszerint az illegális migráció visszaszorítása érdekében átmenetileg kiterjesztik az ellenőrzést Németország minden határára.

Tusk arra reagált a lengyel nagykövetek kedden kezdődött szokásos évi értekezletén mondott beszédében, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn bejelentette:

szeptember 16-tól hat hónapra elrendeli vagy meghosszabbítja a határellenőrzéseket a szomszédos országokkal.

Tusk a jó lengyel-német kapcsolatok szószólójának nevezte magát, egyúttal elfogadhatatlannak minősítette a német határellenőrzés elrendelését. Kétségtelennek találta, hogy a szigorításokat a német belpolitikai helyzet miatt vezetik be, nem pedig azon mód miatt, ahogyan Lengyelország a saját határain az illegális bevándorlást kezeli.

A keleti határaink megszervezése, finanszírozása, felfegyverzése tekintetében ma teljes támogatásra van szükségünk Németország és az egész Európai Unió részéről – jelentette ki Tusk.

Közölte: a lengyel kormány „a legközelebbi órákban” a német korlátozások által szintén érintett államokhoz fordul, és „sürgős konzultációt” kér tőlük az uniós színtéren teendő lépésekről. Tusk felszólalásában arra a hatásköri vitára is kitért, amely az utóbbi hónapokban Andrzej Duda lengyel elnök és a kormány között a nagykövetek felmentéséről és kinevezéséről keletkezett.

Tusk és Scholz is lemondta németországi találkozóját

A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk nemrég lemondta németországi látogatását, amelyre a héten került volna sor. Tusk egy médiadíjat vett volna át Potsdamban. A díjjal azon kiemelkedő személyiségeket ismerik el, akik erőfeszítéseket tettek a demokrácia és a sajtószabadság erősítése érdekében.

Az eredeti tervek szerint

Olaf Scholz német kancellár beszéddel készült Tusk tiszteletére, azonban mindkét vezető lemondta részvételét, hivatalosan sűrű hazai és nemzetközi kötelezettségeikre hivatkozva.

Tusk helyett Adam Bodnar igazságügyi miniszter képviseli Lengyelországot az eseményen.

Az Euractiv cikke szerint a lengyel–német kapcsolatok az utóbbi időszakban feszültebbé váltak, és Tusk útjának lemondása újabb jelzés lehet a két ország közötti kapcsolatok megromlására.

Az elmúlt években a lengyel kormány és Berlin közötti feszültség elsősorban az Északi Áramlat gázvezeték miatt alakult ki. Különösen feszült a helyzet azután, hogy Berlin kérte egy robbantással gyanúsított ukrán állampolgár kiadatását, amit Varsó elutasított.

A múltbeli konfliktusok ellenére Tusk, aki részben német gyökerekkel rendelkezik, képes lehetne a feszültségek enyhítésére – írja a portál. Korábban Angela Merkel egyik közeli szövetségese volt, nem véletlen, hogy a lengyel konzervatív PiS párt gyakran éppen Berlin iránti állítólagos túlzott odaadása miatt bírálta őt.

Az új lengyel kormány intézkedései az igazságszolgáltatás függetlensége és a közmédia kapcsán hozzájárulhatnának a lengyel–német kapcsolatok javulásához is, bár a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy ez nem lesz könnyű feladat – fogalmaz az Euractiv cikke.

Az eset rávilágít arra, milyen kihívások állnak a két ország vezetői előtt a közös európai célok megvalósítása során, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben. A lengyel–német kapcsolatok jövője így a régió stabilitása és a nemzetközi együttműködés szempontjából is kiemelkedő fontosságú – olvasható az írásban.

(mandiner.hu és magyarnemzet.hu)