Ki az a magyar, aki a világ 36. leggazdagabb embere?

Napok óta hangos a magyar sajtó egy névtől. Takács János. De vajon ki lehet az a rejtélyes vállalkozó, akinek két cége összesen 13 ezer 500 milliárd forintnyi brazil államkötvényt birtokol?

Nos, az tény, hogy a most 66 éves, és aktuálisan éppen máltai lakcímről üzletelő Takács Jánosról eddig nem sok mindent lehetett tudni azon túl, hogy a gazdasági életben nem túl sikeres, és hogy korábban több cége is felszámolásra vagy kényszertörlésre került.

Kapcsoljunk egy arcot is a hírekhez, ő az:

A hírek arról szólnak, hogy céges beszámolók alapján delikvensünk megannyi sikertelen vállalkozás után tavaly fogta magát, és több mint 13 ezer milliárd forintnyi vagyont tett bele két új cégébe. Papíron főleg brazil államkötvényekből áll a vagyon, így a brazil államnak is oda kell figyelnie rá, hiszen az államadósság 2,5 százalékát birtokolja Takács. Ezzel a grandiózus húzással egyébként hivatalosan egyből a világ ötven leggazdagabb embere közé került (jelesül a 36. helyre), de vannak erős jelek, amelyek megkérdőjelezik az elképesztő tulajdon valódiságát.

A korábban ismeretlen, 66 éves T. János György vállalkozó a hivatalos céges beszámolók alapján tavaly két céget is alapított, ezekben pedig több mint 13 billió (azaz 13 ezer milliárd) forintnyi vagyont helyezett el.

Az egyik óriásvállalat, melyről szó van, az a Donor Zrt. Ez a részvénytársaság még a Pillangó utcai lakótelep egyik kilencedik emeleti panellakásában, a Bubiv szekrénysor árnyékában indult tavaly, hogy aztán T. János György 2023. végére betegyen a cégbe több mint 4500 milliárd forintot készpénzben. Emellett betett még kétezermilliárd hitelt, így a Donor Zrt. év végére háromszor akkora lett, mint például a Mol-csoport.

Nem, ez nem elírás. Betűvel is kiírták az összegeket, illetve egy ügyvéd ellenjegyezte, hogy az egyedüli részvényes „a pénzbeli vagyoni hozzájárulást annak a társaság részére történő rendelkezésre bocsájtásával teljes mértékben teljesítette”. Mindenesetre azóta a cég alszik, azaz hibernált állapotban van.

Takács másik új vállalkozása a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt, ahol szintén a tavalyi év végén emelt tőkét, pontosan 5099 milliárd forinttal, és 1857 milliárd forint hitelt adott. Azóta ez a cég is alszik.

Így papíron 13 491 milliárd forintnyi vagyon parkolt tavaly év végén a két cégben, ami majdnem másfélszer annyi, mint a száz leggazdagabb magyar vagyona összesen. Sőt, az év végére mindkét gigacég egy szerény székhelyre került az M3-as bevezetője mellé, egy zuglói ikerház egyik felébe. Persze ezen a címen van még öt másik cég és egy ügyvédi iroda is.

Mindez csak azért érdekes, mert bár mindkét cég elvileg 2036-ban lejáró brazil államkötvénybe tette a vagyonát, a brazil állam jelenlegi tájékoztatójából úgy tűnik, hogy az országnak egyáltalán nincs tizenkét év múlva, azaz 2036-ban lejáró államkötvénye.

Takács hazai kézbesítési megbízottja egy 72 éves férfi, aki viszont abba a Pillangó utcai kilencedik emeleti panellakásba volt bejelentve, ahol a Donor Zrt. még lánykori nevén, azaz Donor Kft.-ként eredetileg megalakult. A kézbesítési megbízott azóta jobb helyre költözött és jelenleg éppen Cinkotára várja a számok szerint európai szinten is óriási cégek hivatalos papírjait. Egyébként Takács korábbi cégeinél is igen változatosan alakultak a lakcímek, ugyanis volt között guineai, tatai, révkomáromi és budapesti  is.

Takács sosem volt sikeres vállalkozó, több mint tucatnyi cége végezte kényszertörléssel vagy felszámolással, tartozásokkal. Ezek a cégek számos különböző iparágban voltak érintettek, az üzleti tanácsadástól kezdve a fémgyártáson át a használtautó- vagy illatszer-kiskereskedelemig.

„Takács a Komplex Ipari és Szolgáltató Szövetkezet elnökeként a 80-as és a 90-es években ott vert át és rövidített meg bennünket, ahol csak bírt. A takarítók egyszer majdnem megverték. Abszolút gátlástalan, morálisan teljesen leépült figurának tartottuk. A 90-es évek közepén kaptuk az infót, hogy bűnözőknek könyvel” – mondta az egyik volt közeli munkatársa.

De hogyan történhetett meg mindez?

Welsz Tamástól kaphatott guineai okmányokat

Takács az 1990-es években Budapest híres-hírhedt VIII. kerületéből indult, ám a 2000-es évek közepén már a nagyon szegény afrikai országban, Guineában élt. Vagyis elvileg ott élt, a cégnyilvántartásban fellelhető, korábbi vállalkozásaiban szereplő adatok szerint.

Lehet, hogy véletlen, bár azokban elég nehéz hinni, hogy szintén ebben az időszakban Welsz Tamás Bissau-Guinea, Guinea, Szenegál, és Gambia hivatalos irataival üzletelt. Mint ismert, Welsz 2014 márciusában furcsa körülmények között elhunyt. Egyes források szerint Takács jó kapcsolatot ápolt Welsz Tamással, adó-és üzleti tanácsokkal látta el a kétes ügyeiről elhíresült „vállalkozót”, így egyáltalán nem kizárt, hogy Welsz révén jutott guineai papírokhoz.

Egyébként Takács később Seychelles-szigeteki lakcímmel is felbukkant a cégbírósági aktákban.

Okirat hamisítás és jogosulatlan gazdasági előnyök

Egyébként a 36. leggazdagabb magyar, Takács pályája nem olyan habtiszta, mint ahogy azt gondolni szeretné. Még 1998-ban, ötödrendű vádlottként büntetőbíróság elé állították. Ugye, nem meglepő, hogy gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt?

Ez volt az úgynevezett Andráskó-per, melyről a korabeli sajtó is cikkezett.

Még 1994-1995-ben Andráskó József és társai, azaz köztük delikvensünk, Takács János, több mint kétmilliárd forint jogosulatlan mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatást igényeltek. Ezzel még nem is lenne baj, ámde az állami pénzekre pályázó cégeket hamis adatokkal működtették. A nyomozások során a rendőrök lopott útleveleket, hamisított és ugyancsak lopott személyi igazolványokat is találtak az elkövetők ingatlanjaiban – azaz okirat hamisítás is beköszönt az ügyben.

A jogerős ítélet 2003-ban született meg, melyben végül jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében és okirat-hamisításban  Andráskó József elsőrendű vádlottat 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Bűntársa, Takács János 2 év felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A többi, ügyben szereplő vádlott büntetése szintén 1 és 2 év felfüggesztett börtönbüntetés lett.

Ami érdekes még az ügyben, hogy bár a perre különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás vádjával került sor, ámde a megváltozott jogszabályokra való hivatkozással a másodfokú bíróság  az első fokon született ítéletet megváltoztatta. Így lett a különösen nagy kárt okozó csalás helyett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. Talán mellékes, vagy talán nem, hogy ez utóbbi jóval enyhébb megítélés alá tartozik. Azután az okirat-hamisítás, mint elmarasztaló tényező az ítéletben, már csak egy kis plusz volt.

Az igazi szocialista

Andráskó József egyébként erős szocialista bekötésű potentát volt, nem mellékesen az egykori MSZP-s titokminiszter, Nikolits István kampányfőnöke, és a szocialista párt budakeszi szervezetének az elnöke volt. Hogy gazdasági ügyekben sem olyan járatlan, azt igazolja az, hogy korábban az APEH Pest Megyei Igazgatóságán dolgozott vezető beosztásban, később pedig ügyvédként tevékenykedett.

Takács az elhíresült Donor Zrt-t Tatár Györgytől vette. Nost, az állítólagos brazil államkötvényeket birtokló Donor Zrt.-ben az a Tatár György István volt az első részvényes és vezérigazgató, akinek apósa nem más, mint Knopp András. Hogy honnan ismerős a név? Ő volt az egykori MSZMP KB. osztályvezető-helyettese, 1978 és 1980 között oktatási miniszterhelyettes, 1988-1989-ben a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendszerváltás után Knopp vállalkozó lett.

Amúgy Knopp András érintett Dmitro Firtas ukrán oligarcha bűnügyében. Az MSZMP-s cenzorból lett a posztszovjet dohány-, majd gázüzlet oligarchákkal pacsizó férfi szép politikai karriert futott be a szocializmusban: betanított munkásból filozófus hallgató, majd politikai munkatárs későb osztályvezető lett a KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályán, végül 1980-tól a Művelődési Minisztérium államtitkára. A karriernek a rendszerváltás idején vége lett, államtitkári tisztségből 1989-ben felmentették, rendelkezési állományba került.

Valahogy nem sikerült megtalálnia a helyét, mert több más társával együtt azzal gyanúsítottaa az FBI, hogy közel 18,5 millió dollárnyi kenőpénz fizetésével, illetve zsarolással, megfélemlítéssel szerzett meg titánbányászati jogokat az indiai Ándhra Prades szövetségi államban. Az FBI szerint a bányászatból 500 millió dolláros (111,6 milliárd forint) hasznot reméltek. A kitermelt ásványkincset többek között egy meg nem nevezett chicagói székhelyű amerikai vállalatnak kívánták értékesíteni.

Az 1990-es években a Reemtsma német dohányipari cég szovjet utódállamokbeli képviseletével foglalkozott, és a cigarettaügyletek során tett szert feltehetően azokra az üzleti kapcsolataira, amelyek révén több furcsa véget ért hazai cégben is felmerült a neve Dmitro Firtas a korábban Bécsben őrizetbe vett ukrán oligarcháéval együtt.

De volt ott még sok más cég, sok-sok mutyi, ám róla most ennyi elég.

Tatár György István is kedveli az egzotikus lakcímeket

Takács János és Tatár György István üzleti tevékenységében a Donor Zrt.-n kívül több cég is kapcsolódási pontot jelent. A 2023-ban zrt.-vé átalakult Brasil Kft., a Carta EU Assistant Kft., a Carta Global System Kft., és a CARTA Magyarország Kft. cégirataiban mindkettőjük neve egyaránt megtalálható, de a Carta Malta LTD Magyarországi Fióktelepe vállalkozásban, és a Brasil Zrt.-ben Tatár a magyarországi kézbesítési megbízottja Takácsnak.

Ám ha már a neveknél tartunk, citáljunk ide még egyet, ami korábban szintén felbukkant  Takács János üzleti környezetében. A még 2009-ben felszámolt FUZIORAD Kft.-ben az akkor éppen guineai lakcímre bejelentett vállalkozó magyarországi kézbesítési megbízottja egy szintén erősen szocialista kötődésű sztárügyvéd, a 2014 novemberében elhunyt dr. Bárándy György volt.

Brazíliában szinte ipari méretekben hamisítják az államkötvényeket

Nem kevesen kérdőjelezik meg a két Takács-cégben elhelyezett brazil államkötvények valódiságát, és nem véletlenül. Sokan tisztában vannak azzal, hogy Brazíliában a szervezett bűnözés állampapírok hamisításával is növeli a bevételeit. Ennek kapcsán egyébként 2016 decemberében született a 2012 és 2014 között zajlott, „Szélrózsa művelet” fedőnevű titkos rendőrségi nyomozás tapasztalatait összefoglaló jelentés, amelyben a következő információk találhatók meg:

„Az államkötvényeket érintő szervezett csalássorozatról

A teljes hamisítási eljárás lefolytatása után az iratokat felkínálják az érdekelt feleknek, általában brazil vagy külföldi üzletembereknek, akik az állami értékpapírok névértékénél végtelenül alacsonyabb értéken szerzik meg azokat. Bárki, aki megvásárolja a hamisított kötvényeket, ezt teszi azokkal: a) a szövetségi adójóváírások beszámítására használja; b) garanciát nyújtson kölcsönökhöz/banki kölcsönökhöz, különösen a külföldön szerzett kölcsönökhöz/banki kölcsönökhöz; c) pénzügyi cselekmények zálogaként felajánlani; d) a társaságok alaptőkéjének felemelése; e) fedezetként használták fel a nemzetközi finanszírozásban és eszközként a vállalatok vagyonának felduzzasztására; f) külföldön továbbértékesíteni.”

Természetesen igyekszünk további információkat is gyűjteni az ügyben, amint van friss fejlemény, folytatjuk.