Több, egymással összefüggő, egyszerre publikált vezető cikkben foglalkozik a Rzeczpospolita című lengyel lap Magyar Péterrel, akit olyan figuraként mutatnak be, akit januárban még senki sem ismert, ma már viszont a magyar választók 24 százaléka támogat és aki a Fidesz-rendszer egykori kádereként most megdöntheti azt és akitől Orbán Viktor emiatt is tart – írja a 444.hu.

Jelenlegi helyzetéről és a miniszterelnökhöz fűződő viszonyáról ezt mondja:

„Orbán Viktor 2000 embert állított rám. Az ügynökeit. De nem olyan ostobák, hogy megöljenek. Akkor forradalom törne ki Magyarországon”

Orbánról összetetten nyilatkozik. A pár hónapja tartott lengyel választásokra célozva például azt mondja, hogy

„Örültem a PiS vereségének, mert Lengyelország a Fidesz fontos szövetségese volt. Ez az utolsó esély a rendszerváltásra. Ha most nem történik meg, a magyarok elveszítik a reményt.”

Másrészt azt is elmondta a lengyel lapnak, hogy:

„Az 1998-as Orbánhoz szeretnék visszatérni, azokhoz az időkhöz, amikor a gazdaság remekül fejlődött és semmi sem fenyegette a demokráciát”Arra, hogy ha kikap tőle, Orbán szerinte békésen átadja-e a hatalmat vagy autokratikus eszközökhöz nyúl, ezt felelte:

„Remélem maradt benne valami a négy választást megnyerő demokratából. Úgyhogy azt szeretném gondolni, hogy átadja a hatalmat és nem változik új Putyinná.”

A közelgő EP-választásról ezt mondta:

„Azt hiszem (Orbán) már tudja, hogy elveszítette az emberek bizalmát, bár ezt a június 9-i EP-választás eredményének még igazolnia kell. Meglátjuk, mi lesz a jelenlegi ellenzékkel, ami véleményem szerint az Orbán által kiépített rendszer része volt, a volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc szocialistái mindenképpen.

Amikor megkérdezték, hogy szerinte Orbánnak börtönbe kellene-e mennie, először azt feleli, hogy

„Nem rajtam fog múlni.”

Utána így fejti ki a témát:

„Orbán okos. Nem hiszem, hogy elkövetett volna bármi törvénytelenséget. Könnyedén meg tud változtatni bármilyen törvényt, egy nap alatt. A célom nem az, hogy börtönbe zárassam, hanem hogy olyan rendszerváltást érjek el, hogy az igazságszolgáltatás újra függetlenné váljon, és dönthessen Orbán sorsáról. Ma ez teljesen a Fidesztől függ.”

Amikor erre megkérdezik, hogy Magyarország maffiaállam-e, Magyar azt feleli:

„Igen, olyasmi.”

Arról, hogy mi magyarázhatja váratlan berobbanását, Magyar ezt a két fő okot említette: Novák Katalin kegyelme a pedofil elkövetőt fedező elítéltnek pattintotta ki a szikrát, de a jelenségben szerinte a gazdasági válságnak is nagy szerepe volt, hiszen az átlagbér vásárlóereje két év alatt az ötödével csökkent, és az árak eközben 40 százalékot emelkedtek, Magyarország így lassan az unió második legszegényebb országa lesz.

A riportcikk mellett az újság interjút is közöl a TISZA párt arcával, a következő címmel:

„Magyar Péter: Senki sem segített a magyaroknak. Miért kéne most segítenünk az ukránoknak?”A háborúról szóló blokk ebben azzal a kérdéssel indul, hogy

„Ukrajnának addig kellene harcolnia, amíg Oroszország ki nem vonul a Krím és Donbasz területéről?”

Magyar válasza:

„Az oroszoknak ki kellene vonulniuk a Krímből és Donbaszból.”Rögtön hozzátette viszont a következő szónoki kérdést:

„De további háborúskodás árán is? Ez több százezer további áldozatot jelentene. Amerikának, Európának, Kínának és Törökországnak valamilyen megoldást kellene találniuk Oroszországgal.”„Orbán megközelítése ezen a téren teljesen eltér a többi uniós országétól” – tért rá ekkor Magyar egykori főnökéből lett nagy politikai ellenfelére. „De bizonyos értelemben igaza van, mert nem Magyarország fog dönteni arról, milyen lesz ez a béke. Kis ország vagyunk.”

A lengyel újságíró erre közbevetette, hogy Észtország kisebb, mégis küld fegyvereket Ukrajnának, majd rákérdezett, hogy ha hatalomra kerülne, Magyar ugyanezt tenné-e. Mire a TISZA párt arca határozott, az írott szövegben nagybetűkkel szedett NEM-mel válaszolt, majd megmagyarázta:

„200 ezres magyar kisebbség él Kárpátalján. Ezt a térséget Oroszország nem bombázta. Nem akarjuk kockára tenni az életüket.”

(Fedinec Csilla 2023 decemberében a 444-en megjelent vendégcikke szerint Kárpátalja magyar lakossága már a szovjet időkben sem haladta meg a 150 ezret, egy 2017-es magyar kutatás szerint pedig a tartósan idegenben dolgozókkal együtt sem lehettek 130 ezernél többen. A háború miatt csökkenés következtében jelenleg 70-80 ezresre becsülik a magyar közösség létszámát. a szerk)

A lengyel újságíró erre megjegyezte, hogy lengyelek is élnek Ukrajnában, Varsó mégis küld fegyvereket nekik. Majd azt vetette fel, hogy mi történt azzal a Magyarországgal, amelyik fél évszázadon át volt a keleti blokk tagja, és 1956-ban fellázadt Moszva ellen. Magyar Péter válasza erre a következő volt:

„És 1956-ban bárki is a segítségünkre sietett? Magunkra hagytak minket az oroszokkal szemben. Hát akkor most miért kockáztassuk a függetlenségünket azzal, hogy hadba szállunk Ukrajnáért? A történelem során soha senki sem segített rajtunk! Mi mentettük meg sokszor a Habsburg monarchiát és a keresztény Európát, évszázadokon át. Ukrán városokat rombolnak le, de Kijevnek van ideje a magyar kisebbség jogainak csorbítására? Ez hogy lehetséges?”

(Magyarország törökök által majdnem 150 évig elfoglalva tartott harmadát és Budát a nyugati hatalmaknak a pápa által összehozott Szent Ligája foglalta vissza. Az egész Európára fenekedő törököt leverő Szent Ligát XI Ince felhívására a Habsburg birodalom, Velence és a Lengyel Királyság alapították, ők adtak bele katonákat, majd beszállt a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem, valamint Oroszország is. A Budát 1686-ben visszafoglaló összeurópai sereg kevesebb mint 20 százaléka volt magyar katona. a szerk.)

Magyar Péter ezek után arról beszélt, hogy a tíz éven át tartó fideszes agymosás miatt nem folytathat nyíltan oroszellenes politikát. Ezt a kijelentését az vezette fel, hogy az újságíró arról beszélt, a lengyelek másképp látják a háborút, mert szerintük ha Putyin nyer Ukrajnában, az egyesült Európára fog támadni. Lehetséges, hogy a magyarok máig tartó bizalmatlanságát Trianon okozza? – kérdezte.

Magyar erre azzal válaszolt, hogy

„Trianonban elvesztettük a területünk kétharmadát, ötmillió magyar rekedt az anyaország határain kívül. Az első és a második világháborúban a németek mellé álltunk, és mindent elvesztettünk. Úgyhogy most megpróbálunk legalább egy kicsit függetlenül eljárni.”

Magyar Péter szerint az ukrajnai háború a magyarországi EP-választási kampány legfontosabb témája.

„Ha elkezdenék rosszakat mondani Oroszországról, azonnal elveszíteném minden támogatottságomat. Itt tíz éve folyik az agymosás. Igen, mindig is harcoltunk az oroszok ellen, de ez a propaganda jelentősen megváltoztatta a magyarok hozzáállását. És ezt nem tudjuk egy vagy két év alatt visszacsinálni.”