Szavaztak az óraátállításról
Tegnap óta már a téli időszámítás szerint élünk. Az emberek többsége örökre meg akar szabadulni a félévente történő óraátállítástól, és még a kormány is felemelte a szavát ellene. De miért van ez rossz hatással az egészségünkre, és melyik időszámítás maradjon örökre?
Amint azt a legtöbb magyar pontosan tudja, október utolsó vasárnapján, azaz ezen a hétvégén ismét jön az őszi óraátállítás, vagyis holnap hajnalban az óráinkat hajnali háromról kettőre kell állítani. Persze a legtöbb elektronikus eszközünk, például a számítógépünk, telefonunk vagy okosóránk ezt magától is megteszi, ám azért marad feladat így is. De a gyakorlati teendőkön túl számos kérdést is felvet még az óraátállítás intézménye.
Az óraátállítás eltörléséről már hosszú évek óta komoly vita folyik, még a nagypolitika is felkapta. Az Európai Unió néhány évvel ezelőtt 2021-re tűzte ki a tagállamok számára azt az időpontot, amire el kell fogadni egy törvényt az óraátállítás meghagyásáról vagy eltörléséről. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy változás lenne: az Unió össze akarja várni a tagállamok álláspontját, hogy egységes döntést hozhasson. A döntés tehát már inkább politikai természetű, és már több éve csúszik, amiért persze az időközben kitört koronavírus is felelős.
Gulyás: a kormány eltörölné
Mivel az időpont itt van a nyakunkon, az őszi óraátállítás téma volt az e hét szerdai kormányinfón is. Újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta: a magyar kormány az óraállítás eltörlése mellett van, de az Unió egységesség melletti kiállása lassítja a folyamatot.
Ha ilyen döntés születne, akkor támogatnánk, hogy csak nyári időszámítás legyen
– fogalmazott a kérdésre a miniszter.
Olvasóinknak is tele a hócipője
Egy héttel ezelőtt a Pénzcentrum egy külön cikkben szedte össze annak a felmérésnek az eredményét, mely során azt kérdeztük olvasóinktól, hogy nekik mi a véleményük a tavaszi és őszi óraátállításról. Amint az alábbi kördiagramon is szemléltetjük: az eredmény önmagáért beszél, a válaszadók több, mint kétharmada szerint régen el kellett volna törölni az egész mizériát.A válaszadók további 17 százaléka szerint szintén el kell törölni, méghozzá minél hamarabb. Csak olvasóink hét és fél százalékát nem zavarja az óraátállítás, csaknem négy százalékuk szerint pedig ellentétesen gondolja a nagy többséggel: szerintük mindenképpen meg kellene tartani a jelenlegi óraátállítási rendszert.
Azzal kapcsolatban már nem volt ekkora többség, hogy ha az óraátállítás jelenlegi formájában meg is szűnik, akkor melyik időszámítás szerint éljünk tovább? Itt a válaszadóknak a 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy – egyetértve a kormánnyal – a nyári időszámítás mellett tette le a voksát, ezzel szemben 35 százalék a téli időszámítás szerint élne. 14 százaléknak az is mindegy, hogy élünk tovább, csak töröljék el, a maradék 4 százaléka pedig bizonytalan ebben a kérdésben.
Nem tesz jót az alvással sem
Bár éppen a téli időszámításra történő átállás során fordul elő, hogy egy órával többet alhatunk vasárnap éjszaka, a hosszú távú hatások azok közé tartoznak, amelyek miatt már régen napirenden van az eltörlés. Biztosan te is leginkább azárt panaszkodsz rá, mert az átállás akár hosszú napokra átállíthatja a szervezeted, és ez leginkább azon az egy órán múlik. A Samsung nemrégiben több százmillió alvásmintát elemezve jutott arra, hogy az emberek szinte mindenhol a világon kevesebbet és rosszabbul is alszanak.
A felmérésből az derült ki, hogy jóval kevesebbet alszanak hétközben, mint hétvégén, így az alvási „adósság” a fiatalok körében a legmagasabb. A huszonéveseknél majdnem kétszer akkora – 49 perces – deficitet mértek, mint a 70 év felettieknél, akiknél 29 perc a különbség. A régiók tekintetében 41 perccel Ázsiában a legkisebb, míg 47 perccel Latin-Amerikában a leghosszabb az alvási adósság mértéke. Világszerte az emberek átlagosan 44 perccel többet alszanak a hétvégén.
Ugyan az alváshatékonyság a férfiak esetében továbbra is csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt évben a nőknél volt megfigyelhető a legjelentősebb csökkenés. Az idősebb demográfiai csoportoknál nagyobb mértékben romlott az alváshatékonyság. Különösen a 70 év felettiek esetében tapasztaltak kétszer akkora csökkenést, mint a huszonéveseknél. Észak-Amerikában romlott a legjelentősebb mértékben az alváshatékonyság, és Ázsiában maradt a legalacsonyabb. Észak-Amerikát és Európát leszámítva az összes régióban 7 óra alá csökkent az alvás átlagos időtartama.
Az alvás időtartamának csökkenő tendenciája figyelhető meg az európai országokban. Mindazonáltal az alvás átlagos időtartama meghaladja a nemzetközi átlagot.
(penzcentrum.hu)