Rejtélyes elitosztag a Hamász mellett

2023. október 17-én robbanás rázta meg a Gázai övezet egyik kórházát. A bizonyítékok arra utaltak, hogy egy rakéta csapódott be az épületbe, ezzel számos ember halálát okozva. A találgatások rögtön el is indultak, a Hamász Izraelt vádolta, míg Jeruzsálem az Iszlám Dzsihád nevű csoportra mutogatott. Ők nem új szereplők a háborúban, sőt, már régebb óta meghatározó résztvevői az izraeli-palesztin konfliktusnak, mint a nagy figyelmet kapó Hamász.

Az 1979-es iráni síita iszlám forradalom az egész világon nagy hullámokat gerjesztett. Az arab országokban az iszlám szunnita ágát követők körében is új – radikális – formációkat eredményezett. Az iszlamizmus legfontosabb szereplője korábban a mérsékelt szunnita Muszlim Testvériség mozgalom volt, az 1980-as években viszont az új erőre kapó radikális szunnita iszlamisták sorra jelentették be az új szervezeteket. Ilyen volt az 1981-ben, Damaszkuszban megalapított Iszlamista Dzsihád Mozgalom Palesztinában (röviden csak PIJ, vagy Iszlám Dzsihád) is. Remélték, hogy az iszlamista hullámot meglovagolva a palesztinok képesek lehetnek önálló államot létrehozni Izrael területén.

Fontos megjegyezni, hogy hiába a síita-szunnita különbség, a hasonló szunnita csoportok inkább tekintenek a síita iráni teokratikus államberendezkedésre mintaként, mint a szunnita államokra.

A PIJ az iszlamizmus radikális szárnyának, a dzsihádizmusnak a képviselője (a kettő közti különbséget azt jelenti, hogy a dzsihádisták felfogása szerint a militáns tevékenységek is megengedhetőek a cél elérése érdekében, míg a mérsékelt iszlamisták ezt nem támogatják), annak második hullámában érkező mozgalom.

A radikális csoportosulások az 1980-as évektől kezdve internacionalizálódni kezdtek, a szervezeteknek számos nemzetközi sejtje lett.

Az Iszlám Dzsihád fegyveresei imádkoznak Gázában. A kép forrása: Spencer Platt/Getty Images

Így nem meglepő az sem, hogy az Iszlám Dzsihádot sem palesztin területeken, hanem a szír fővárosban hozták létre. Megalakulását követően viszonylag gyorsan eltávolodtak a Muszlim Testvériségtől, mivel túl szélsőséges álláspontot képviseltek a mérsékelt iszlamistákhoz képest. Visszatértek Gázavárosba, ekkoriban még néhány száz főből álltak, a kisebb csoportok csak lazán kapcsolódtak egymáshoz.

A PIJ MEGALAKÍTÁSÁT KÖVETŐEN AZ IZRAELI KATONÁK ÉS CIVILEK ELLENI AKCIÓKRA KONCENTRÁLT, BÁR HIVATALOSAN A MOZGALOM FEGYVERES SZÁRNYÁT, AZ AL-KUDSZ BRIGÁDOKAT CSAK 1992-BEN ALAPÍTOTTÁK.

Önmagukra nem egy széleskörű társadalmi szervezetként tekintenek, hanem inkább egy elit előőrsként, emiatt a vezetői tanácsot és a fegyvereseket nem is érdemes megkülönböztetni egymástól. A csoport elutasítja Izrael államiságának gondolatát, tevékenységét is az ország elleni küzdelemre koncentrálja. Szerintük a tárgyalások sem megengedhetőek a zsidó állammal. Kritikával illeti a Palesztin Hatóság tevékenységét, de a politikai életben csak korlátozott szerepet vállal. Fő bázisa az egyetemi közeg, ahol a választásokon rendszeresen indítják saját jelöltjeiket. Nemcsak a gázai Iszlám Egyetem hallgatói körében számít népszerűnek, hanem a Hamász és a Fatah radikálisabb tagjai is csatlakoznak a PIJ-hez.

A hasonló szervezetek esetében mindig a finanszírozás jelenti a legfontosabb kérdést, miből fedezik a fegyvereket és a kiképzést.

Korábban sokáig az egyiptomi hírszerzés merült fel a PIJ támogatása mögött, az utóbbi években inkább Iránhoz kötik a palesztinok pénzelését. Nemrégiben felmerült, hogy a síita hatalom körülbelül 500 fegyverest képzett ki, közvetlenül az október 7-i támadást megelőzően. Az Iszlám Dzsihád tagjai is ott voltak a felkészített alakulatok között. A jó teheráni kapcsolatokban nagy szerepe van Zijád al-Nakalehnek, akit 2018 szeptemberében választották a PIJ főtitkárává. Ő máig a szír rezsim védelme alatt áll. Az ausztrál hírszerzés szerint a szírek és a palesztinok is rendszeresen eljuttatnak pénzadományokat az Iszlám Dzsihádnak.

Az Iszlám Dzsihád egyik fegyverese tanulmányozza az iszlám szent könyvét, a Koránt.
A kép forrása: Ali Jadallah/Anadolu Agency/Getty Images

Korábban az 1980-as évek végén Libanonba száműzték az Iszlám Dzsihád néhány vezetőjét, ahol kapcsolatba léptek a szintén iszlamista Hezbollahhal, illetve Iránnal. A tagok részt vettek a milicisták kiképzőtáboraiban, ettől kezdve vált sokkal szervezettebbé a PIJ. Ő máig a szíriai rezsim védelmét élvezi Damaszkuszban.

Az Iszlám Dzsihádot számos ország terroristaszervezetnek nyilvánította, köztük a mostani konfliktusban főszerepet játszó Egyesült Államok, Izrael vagy az Arab Liga is.

Kapcsolat a Hamásszal

Az Iszlám Dzsihádot néhány évvel később követte a Hamász, a mostani események főszereplője a Gázai övezetben. A két mozgalom célja és történelme is hasonló: elutasítják Izrael létét, önálló palesztin államiságra törekednek, ehhez dzsihádista eszközöket is bevetnek.

Ameddig a Hamász viszont egy sokkal szétágazóbb, politikai–társadalmi–katonai formáció, addig az Iszlám Dzsihád inkább egy elitklubként tekint magára.

Emiatt előfordulhat, hogy vita alakul ki, vagy a PIJ kritikával illeti a a vezető gázai párt tevékenységét, azonban nem alakul ki köztük látványos fegyveres összecsapás. Sőt, nagyfokú autonómiát élveznek a Gázai övezetben, ahol a vezető párt hallgatása mellett indított rakétatámadást Izrael ellen 2022-ben. Akkor a Hamász nem vett részt az akcióban, ami az Iszlám Dzsihád jelentős veszteségeivel ért véget. Azonos a két formációban, hogy mindketten számos alagutat építettek, ezeken keresztül intézik az ellátmányok, a fegyverek és az alkatrészek szállítását.

Erről videókat is megjelentettek:

https://twitter.com/CensoredMen/status/1715774465823346835?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1715774465823346835%7Ctwgr%5E66c989fa3433169030cdb41d19ac9e75fa00f83a%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.portfolio.hu%2Fglobal%2F20231029%2Frejtelyes-elitosztag-bukkant-fel-a-hamasz-terrorbrigadjai-mellett-mit-kell-tudni-a-pij-rol-647795

A Hamásszal hivatalosan sosem egyesítették erőiket, de már az 1990-es évektől kezdve szorosan együttműködnek. Ekkoriban volt a legnagyobb a PIJ befolyása, de folyamatos letartóztatások miatt ez jelentősen csökkent. Főleg a ciszjordániai fegyveresekre csapott le ekkoriban Izrael. Később rengeteg tag szabadult a börtönből, elkezdtek inkább Gázára koncentrálni. A szervezet itt újra kezdett megerősödni, ma a második legerősebb fegyveres csoport a blokád alá vont övezeteben a Hamász után.

A 2023. október 7-i eseményekben is közösen vettek részt a két csoport fegyveresei, ami jelezte, hogy van együttműködés a SZERVEZETEK között.

A 2020-as években Ciszjordániában is újra megerősödtek. Különösen a dzseníni menekülttáborban tettek szert kiemelkedő befolyásra. A zsidó állam is felismerte az Iszlám Dzsihád növekvő fenyegetését a térségben, ezért 2023 nyarán fegyveresekkel vonultak be a városrészbe, ekkor egészen megdöbbentő képsorok is napvilágot láttak:

Watch: A heavy Israeli military bulldozer destroys infrastructure and vehicles during the continuing attack on Jenin refugee camp. pic.twitter.com/Mn9OMgAHLO

— Quds News Network (@QudsNen) July 3, 2023

Jelenleg Jeruzsálemben a legtöbb szó a Hamászról esik, a vezető politikusok háború hirdettek a palesztin radikálisok megsemmisítésére.

Nem lehet kétség, hogy mellettük az Iszlám Dzsihád ellen is megadták a kilövési engedélyt Izraelben. Kérdés, hogy milyen eredményt tudnak elérni a zsidó állam erői az akcióval, és mennyire lesznek képesek a kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkező iszlamista szervezeteket felszámolni. Gázaváros mellett Dzsenínben is akcióznak az izraeli biztonsági szolgálatok, ez jelzi, hogy teljeskörű felszámolásban gondolkodnak Jeruzsálemben.

(portfolio.hu)