Katasztrófa a földeken, pusztítanak a pockok
Súlyos gondokat okoznak az elszaporodott pockok a Dél-Alföldön, a rágcsálók hatalmas pusztítást végeznek a gabonatáblákban, és most már a kertészetekben is. Az invázióval szinte képtelenség megbirkózni, mert habár a járataikba rakott méreggel lehet ellenük védekezni, de nincs elég ember a munka elvégzésére, és több olyan hatóanyag is akad, ami nem engedélyezett. A gazdák azt kérték a hatóságtól, hogy kiszórhassák a szert a földekre, az igényelt hatóanyagot a pockok magas száma miatt azonban olyan nagy mennyiségben kellene kiszórni a földekre, hogy az más, védett állatfajokat is veszélyeztetne.
Katasztrófa van a földeken, ami a pockok elé kerül, azt gyűjtik és eszik, összeszedik a búzaszemet, megrágják a zöldet, a lucernatáblák teljesen beszürkültek. A mezei pockok az eső és a talajforgatás hiánya miatt lepték el a földeket. A gazdák azt kérik a hatóságoktól, hogy ne csak a rágcsálók üregeinél lehessen irtást végezni, hanem szórásos technikával is. Ráadásul van egy hatóanyag, amit az Európai Unió betiltott és csak szükséghelyzetben engedélyezi a használatát
– közölte az InfoRádióban Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Igazgatóságának elnöke.
Sipos József hódmezővásárhelyi gazdálkodó tájékoztatása szerint van olyan lucernatábla, ahol mindent felfaltak a mezei pockok. Szerinte ez már szükséghelyzet, ezért indokolt lenne az engedélyezett hatóanyagok és védekezési lehetőségek kiszélesítése, ugyanakkor ő a biológiai megoldásoknak is híve lenne, például T-fák kihelyezése a szántóföldi területekre T-fákat kellene, amelyek a ragadozómadarakat segítenék.
A gazdák által igényelt hatóanyagot a pockok magas száma miatt olyan nagy mennyiségben kellene kiszórni a földekre, hogy az más, védett állatfajokat is veszélyeztetne. Főleg olyan területeken, ahol nincs növényborítottság, a magevő madarak, esetleg a nyulak, őzek és egyéb rágcsálók is – amik nem tartoznak most a célzottak közé -, megtalálhatnák, aminek egy olyan következménye lenne, ami nem biztos, hogy szerencsés. Emiatt nagy dilemmában van az engedélyeztető hatóság is
– figyelmeztetett Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint a már engedéllyel rendelkező szerekkel az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni, ezért azt kérik a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok a mostaninál is súlyosabb kártétele a hazai termőföldeken. A Nébih viszont közölte: a mezei pockok jelenlegi gradációja valóban jelentős károsítóhelyzetet teremt, ami ellen a védekezési kötelezettség – a növényvédelmi hatóság útmutatása alapján – valamennyi földhasználó közös érdeke és feladata.
Jóllehet, a véralvadásgátló szeres készítménnyel végzett teljes felületkezelés nagy területen egyszerűbb kijuttatási mód lehetne, a súlyos humán és környezeti károk kockázatára való tekintettel a felületkezelést a szervezet nem engedélyezi. Vagyis ezeket a szereket továbbra is csak a járatokba juttatva lehet alkalmazni. Máskülönben a felszínre kihelyezett szerek a környezetükben a kisemlősök és a magevő madarak pusztulásához, globális károkozáshoz vezethetne, és akár az emberi egészségre is veszélyes lenne, ugyanis a véralvadást okozó szer lenyelve, bőrrel érintkezve és belélegezve egyaránt végzetes hatással járhat.
(agrarszektor.hu)