Mostantól legális az éjjellátó és a hőkamera a vadászatokon
Régóta vita folyt a vadásztársadalom berkeiben az újfajta eszközök használatáról, ennek végére tett most pontot a jogszabályváltozás. A közlönyben tegnap este jelent meg az agrárminiszter 57/2023. (X. 16.) AM rendelete egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról. Számos vadgazdálkodási és vadászati jogi kérdést érintenek a módosítások, azonban ezek köréből vitathatatlanul a legfontosabbak az alábbiak.
16. § (1) A 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Vaddisznó, borz, róka, aranysakál, nyestkutya és mosómedve éjszakai vadászatán a vadász köteles keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint lámpát használni. Vaddisznó, róka, nyestkutya, mosómedve, valamint a vadászati hatóság külön engedélyével a borz és az aranysakál éjszakai vadászatához célzást segítő mesterséges fényforrás is használható.
(5) Az állomány hatékony szabályozása céljából elektronikus akusztikai eszköz használható a) a róka, továbbá b) a vadászati hatóság engedélyével az aranysakál vadászatához.
(6) Az állomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetén a (4) bekezdésben meghatározott vadfajok éjszakai vadászatához
a) a hivatásos vadász munkaköri feladatai ellátása során – a borz és az aranysakál elejtéséhez a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság külön engedélyével –,
b) a vadász a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság külön engedélyével elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközt is használhat.
A 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 69. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hivatásos vadász munkaköri feladatai ellátása, valamint a vadász a vadászat során a vadászlőfegyverre szerelt, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti hangtompítót is használhat.” (Ez november elsejétől lép hatályba.)
17. § A 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti társas vadászatnak minősül a nagyvad társas vadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata, ha a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt.
(2) Apróvad vadászatán az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott apróvadfajok ejthetőek el.
(3) Nagyvad társas vadászatán lőhető
a) a vaddisznó, b) a gímszarvas tehén, -ünő, -borjú, c) a dámszarvas tehén, -ünő, -borjú, d) az első agancsú gímszarvas és dámszarvas bika, e) a muflonjuh, -jerke, -bárány, f) az őzsuta és -gida, g) a szikaszarvas tehén, -ünő, -borjú, továbbá h) a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti apróvadfajok.
A dámünő június 1-től vadászható, a gímspíszerek március 31-ig, az első agancsú dámbikák pedig április 30-ig lőhetőek.
(4) A nagyvad társas vadászatán részt vevő vadászok száma – ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.
(5) Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok összelövésének lehetősége esetén nagyvad társas vadászatán kizárólag magasított lőállások használhatók.”
Továbbá:
24. § A 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 82. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:) „h) őszi káposztarepce: augusztus 20. – június 30.”
(agroinform.hu)