Karácsony a jövő évi választásokra gyúr

Saját, jövő évi választási esélyeiről, az ellenzék szerepléséről és a mikroadományok ügyéről is kérdezte Karácsony Gergelyt a hvg.hu. A főpolgármester a nem hivatalos kampánynyitónak is beillő évértékelőjén a kormány “szívatásairól”, az eddigi eredményekről és a jövőbeni terveiről is beszélt, valamint választ adott arra az örök kérdésre is, hogy “mibű?”.

Karácsony Gergely: “Mindegy, kit indít ellenem a Fidesz, az az elnyomó politikájukat képviseli”

Miben hasonlít a macskamenta növény és Budapest főpolgármestere? – ez is kiderült a „Budapest ellenszélben” címmel tartott szombati rendezvényen a Merlin Színházban, ahol a 2019-es önkormányzati választások évfordulóján tartott előadást Karácsony Gergely főpolgármester a múlt, a jelen és a jövő kérdéseiről, a Fővárosi Önkormányzat helyzetéről és vont mérleget saját, elmúlt 4 éves munkájáról is. A jövőbeni tervekkel már kétségkívül hangolt a jövő évi önkormányzati választásra is, amelyet most először összevonva, az EP-választással együtt rendeznek június 9-én.

Először is a lényeg: a macskamenta – amelynek kiültetésével a korábbi, műfüves látszatzöldítést váltották fel Karácsonyék az Andrássy úti zöldsávon – abban hasonlít a városvezetésre, hogy éppoly strapabíró. Erre a tulajdonságra pedig Karácsony szerint neki, a városvezetésnek, Budapestnek és az itt élőknek is nagy szüksége volt, mivel az elmúlt 4 évben válsághelyzetek és kihívások sorával kellett megküzdeni, így “már az is eredmény, hogy most itt ülünk és vannak még terveink”, hiszen

jóból is megárt a sok, rosszból meg végképp”.

Válságok és krízisek egymás után

A főpolgármester emlékeztetett, milyen komoly válsághelyzet volt nem sokkal a megválasztása után, 2020 elején a Covid-világjárványra felkészülés, majd a hatásainak kezelése. Karácsony szerint, akinek beszélgetőpartnere Barabás Richárd, a XI. kerület alpolgármestere volt, a járványkezelés során a főváros jó gyakorlatokat vezetett be, a legtöbbet a kormány is később lemásolta. Példaként említette, hogy bevezették kötelező maszkviselést a közösségi közlekedésben, amikor a kormány a kórházakban még feliratokat helyezett ki arról, hogy ne viseljen maszkot, aki nem beteg.

Aki kérdez: Barabás Richárd. Aki válaszol: Karácsony Gergely © hvg.hu

Karácsony szerint annak ellenére, hogy a főváros jól kezelte a járványt, és ő erre nagyon büszke, a kormányoldal igyekezett kritizálni a főváros intézkedéseit. Erre említette példaként a Pesti úti idősotthon esetét, ahol sokan megfertőződtek és belehaltak a Covidba, pedig a főváros figyelmeztetett, hogy a kórházakból ne vigyenek oda vissza lakókat, ha nem teljesen egészségesek, ám a kormányhivatal lesöpörte az aggályaikat. Ráadásul – hívta fel a figyelmet Karácsony – “az országban 178 olyan szociális intézmény volt, ahol nagyobb volt a halálozási arány, mint a Pesti úton”.

A másik komoly krízisként az energiaválságot említette a főpolgármester, aki jelezte, hogy a kormány kommunikációjával szemben az energiahordozók ára már az Ukrajnát sújtó háború kirobbanása előtt meglódult. A helyzetre a főváros az intézményei energiamixének átalakításával és a kormányétól eltérő filozófiájú energiavásárlással reagált – utóbbival szerinte az elmúlt egy évben 70 milliárd forintos többletköltséget kerültek el.

A kormány direkt „szívatja” Budapestet

A harmadik válsághelyzet, amit bevallása szerint a főpolgármester “lelkileg, politikailag és erkölcsileg is a legnehezebben“ visel, a fővárost érő pénzügyi válság, amelynek fő okát Karácsony a városvezetéssel nemcsak szembenálló, de annak gyakran ártó kormányzat intézkedéseiben látja. A fővárost sújtó elvonások pénzügyi hatását az elmúlt 4 év alatt 227 milliárd forinton összesítette, ezzel szemben a város megtakarítása 2020 elején csak 186 milliárd forint volt. Elmondta:

Azt, hogy Magyarország kormánya Magyarország fővárosát elkezdi szívatni, azt nem vagyok hajlandó elfogadni vagy kimozogni, ez ellen csak tiltakozni tudok.”

© hvg.hu

Karácsony úgy fogalmazott, hogy “mivel Budapest termeli meg a magyar GDP 38 százalékát, nem érdemes velünk szórakozni, mert az nemcsak Budapestnek és a budapestieknek rossz, hanem mindenkinek az országban.” Hozzátette: a 227 milliárdnyi kormányzati elvonáshoz adódott hozzá a közösségi közlekedés 69 milliárdos bevételkiesése a járvány miatt, valamint az energiaválság és az inflációs kamattöbblet miatt volt egy további 62 milliárdos pluszkiadás, ami így összesen

már 358 milliárd forint terhet jelentett Budapestnek, ez pedig egy kisebb metróvonal ára, ezt kellett kezelni.

A főpolgármester kitért néhány olyan témára is, amely miatt sok bírálatot kap – főként a kormányzat és a Fidesz oldaláról. Ezek egyike az úgynevezett “Karácsony-karó”, vagyis az a rugalmas műanyag terelőoszlop, amellyel néhol fizikailag is elválasztják a biciklisávokat az autóktól. Ennél volt vita arról, hogy jó-e, mivel akár a mentőautók mozgását is zavarhatja. Karácsony szerint az MVM Dome-hoz kapcsolódóan, állami beruházás részeként is kerültek ki ilyenek az Üllői útra, amúgy pedig így kevesebb a biciklist érő baleset, ő pedig azért örül, ha kevesebben halnak meg a budapesti utakon.

„Autósüldözés” és közlekedési módok

A témánál maradva, Karácsony megnyugtatott, hogy “nem kell Budapesten mindenkinek biciklizni”, de a kormány és a Fidesz részéről gyakran emlegetett “autósüldözést” visszautasította. Emlékeztetett, hogy a még Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2019-ben, egyhangúan elfogadott fővárosi tervek írták elő a jövőre nézve a budapesti autósforgalom közlekedésen belüli 40 százalékos arányának felére csökkentését. A másik oldalon pedig a gyalogos, a közösségi közlekedés és a biciklis forgalom növelése volt a cél és az ma is – tette hozzá. Megjegyezte:

Budapest amúgy sem bír el ennyi autót – minden harmadik egyébként az agglomerációból érkezik –, a városszerkezet pedig adottság, vagyis “nem fogjuk lebontani a Bazilikát, hogy legyen még egy sáv”.

© hvg.hu

A közösségi közlekedés szükséges fejlesztéséről szólva Karácsony elmondta, hogy az elmúlt 1 évben 285 új busz és 48 új trolibusz érkezett Budapestre, a kormánnyal közösen felújították a 3-as metrót, vannak és lesznek is még új villamosok. Szóba hozta még a főváros zöldítését, érvelt a “méhlegelők” mellett, és emlékeztetett, hogy 33 ezer új fát ültettek, a klímaválságra tekintettel is igyekeznek Budapest ezzel szembeni ellenállóképességét fejleszteni.

„Budapest Köztársaság” és a jövő tervei

A főpolgármester prezentációjában elhangzott, hogy a főváros visszavásárolta a csatornázási cégben a tulajdonrészét, ugyanezt tervezi a közvilágítást végző vállalattal, megcsinálták az elmúlt harminc év egyik legnagyobb cégösszevonását, és létrehozták a Budapesti Közműveket, továbbá eltökélt szándékuk, hogy nem adják át az államnak a vízműcéget. Azért, mert “a Budapest Köztársaság nem mondhat le ilyen eszközökről” – mondta, hozzátéve:

Budapest érdeke, hogy az összes közszolgáltató cég fővárosi tulajdonban legyen, egységes, átgondolt és jövőálló struktúrában”.

© hvg.hu

A jövőbeni tervekről is beszélt Karácsony Gergely, aki szerint “bár napi működési gondok vannak”, de vízióknak is kell lenniük, amihez nyilván pénz is kell. Itt, az ilyenkor alapvető “de mibű?” kérdésre válaszul főleg uniós fejlesztési forrásokat említett, összesen 321 milliárd forint értékben – ha minden jól megy, mert bizonyos dolgokban, például a helyreállítási alapból lehívni kívánt forrásoknál “csapataink harcban állnak” a kormánnyal. Végül Karácsony arról beszélt, hogy

a város ereje nem a főpolgármesterben, a politikusokban van, hanem a közösségekben, az emberekben, vagyis arról szól az önkormányzat, hogy közösen, együtt lehet eredményeket, a fenti, jövőbeni célokat elérni.

Éppen ezen a ponton, ahol már majdhogynem egy újraválasztási előkampányba lelkesítette magát a főpolgármester, a rendezvény véget ért, és a helyszínen jelenlévők vagy a sajtó nem tudott kérdéseket feltenni. A rendezvény után viszont a főpolgármester válaszolt a hvg.hu néhány kérdésére.

(hvg.hu)