Hol vásárol a magyar?
A magyar élelmiszerláncok forgalmi aránya alapvetően csökkent, de a diszkontoké erőteljesen emelkedett. Ezzel együtt az látszik, hogy a vásárlási szokások erősen megváltoztak a magas infláció hatására.
Kezd kimenni a divatból a hipermaketek látogatása, egyre többen vásárolnak a diszkontokban, és minden támogatás ellenére a magyar láncok forgalmi aránya 40 százalékról 29 százalékra csökkent 2014 óta – mondta el Heiszler Gabriella a Közgazdász vándorgyűlésen tartott előadásában. A SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója előadásában részletesen kitért a hazai kiskereskedelmi folyamatokra, az ársapkák hatására, és az élelmiszerinfláció összetevőire – sorolja a növekedés.hu.
Heiszler szerint a 9 legnagyobb kereskedelmi lánc közül a SPAR tavaly a második helyen állt 916 milliárd forintos forgalommal, őket csak a Lidl előzte meg:
Kiemelte: míg a kiskereskedelemi haszon százaléka erősen csökkent, a beszállítók haszna megnőtt. A szabályozási környezet hatásával kapcsolatban az inflációt emelő tényezők közé sorolta az ukrajnai háború kezdetét, az áprilisi „extraprofit adó” bevezetését és a júliusi NETA-változásokat.
Kitért arra is, hogy az élelmiszer infláció több tényező miatt is Magyarországon volt a legmagasabb a régióban. A fogyasztói árakra:
- a beszállítók áremelése
- a szabályozási környezet megváltozása, új adók kivetése
- a kereskedők árazása,
- és a vásárlói kereslet visszaesése hat leginkább.
Kiemelte: a hatósági áras időszak 2022 februártól, 2023 júliusig tartott, ekkor kulminált az infláció. Rámutatott: az infláció emelkedésével a fogyasztóknál újra az ár a legfontosabb a bolt választásnál,a jobb ár – érték arány keresése, ezért fejlesztették (a SPAR) a saját termékek arányát. Ez régen 25 % volt, 2022- ben 33 % lett, idén elérik a 35 %-ot – tette hozzá.
Kiemelte, hogy csökkent a vásárlás volumene: 2022 júniusától került 100 % alá, 2023 márciusában lett – 10% ( a régi 90 %-a), 2023 júliusában kb -4 % (a régi 96 %-a).
(propeller.hu)
