Fogalommagyarázat a hírekhez

A hvg.hu kiváló fogalommagyarázatot állított össze, hogy könnyebb legyen megérteni a napi híreket. Mi az a Hamász, Gáza, Hezbollah, Vaskupola, kibuc? Elmagyarázták.

Mi a Hamász, ki a vezetője, ki finanszírozza, mi köze a Hezbollahhoz, a Palesztin Iszlamista Dzsihádhoz, hol van a Gázai övezet, mit jelent a „két állami megoldás”, mi az a Vaskupola, és mik azok a kibucok, amelyekbe betörtek a Hamász fegyveresei? Körbejártuk az izraeli-palesztin háború kapcsán legtöbbször említett fogalmakat, hogy kevesebb legyen a fekete lyuk a hírek olvasása közben.

Az elmúlt napok tragikus eseményeiről – amelyet sokan Izrael 9/11-ének neveznek – a hvg.hu törekszik átfogó képet nyújtani, ahogy hozzánk hasonlóan teszi ezt sok más médiaorgánum is. Eközben gyakran olyan fogalmakat, szervezeteket, területeket és közel-keleti összefüggéseket is megemlítünk – előzetes magyarázat nélkül –, amelyekkel az olvasó a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború elmúlt évei alatt talán kevesebbszer találkozott. Ezért most úgy szeretnénk segíteni a hírek és összefoglalók befogadását, hogy röviden körüljárjuk a leggyakrabban említett, de sokszor tisztázatlanul hagyott fogalmakat.

Mi az a Hamász?

A Hamász az Iszlám Ellenállási Mozgalom arab rövidítése (Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja). A palesztin szunnita iszlamista politikai mozgalmat 1987-ben alapították Ciszjordánia és Gáza izraeli katonai megszállása miatti tiltakozások és zavargások, azaz az első intifáda kitörése után.

A tiltakozások megfékezésére az izraeli kormány 80 ezer katonát vezényelt a térségbe; a hadsereg fellépése azonban az erőszak fokozódásához és a szélsőséges Hamász létrejöttéhez vezetett.

Az alapító Ahmed Jásszín eredeti célja egy iszlám állam létrehozása volt azon a területen, amely ma Izraelt, Ciszjordániát és Gázát foglalja magában, ezt a célt egy évvel később a Hamász Alapokmánya is megerősítette.

A több mint öt évig tartó konfliktust végül az Amerikai Egyesült Államok közvetítésével tető alá hozott Oslói egyezmény zárta. Az 1993 szeptemberében megkötött szerződés értelmében Izrael hozzájárult a Palesztin Nemzeti Hatóság létrehozásához, részleges autonómiát adva a palesztinoknak Gázában és Ciszjordániában, cserébe a palesztin nép hivatalos képviselőjeként elismert Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) és vezetője Jasszer Arafat elismerte Izrael államiságát. (A Palesztin Nemzeti Hatóság által ellenőrzött területeket 2012-ben 138 ország hivatalosan is Palesztin Államként ismerte el.)

A Hamász al- Qassam brigádjának fegyveres terroristái © AFP / Mahmud Hams

A Hamász elutasítja az Oslói egyezményt, de elfogadja a Palesztin Állam két részre, Ciszjordániára és a Gázai övezetre osztását, amely Izrael 1967-es határain alapul, miközben továbbra is elutasítja Izrael létezéshez való jogát. A Hamász a politikai és szociális-jóléti szárnyai mellett fegyveres szárnyat is fenntart, amely egyes becslések szerint 40 ezer tagot számlál.

A Hamászt terrorista szervezetnek tekinti többek között az Egyesült Államok, az Európai Unió és Izrael is.

2006 januárjában a palesztin parlamenti választásokon a Hamász megnyerte a szavaztok többségét, legyőzve a Palesztinai Felszabadítási Szervezethez kapcsolódó Fatah pártot.

A 2006-os választások után, a „négyek”, azaz az USA, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió a Palesztin Nemzeti Hatóságnak nyújtandó külpolitikai segítséget ahhoz kötötte, hogy a megalakuló kormány elkötelezett legyen az erőszakmentesség mellett, elismerjék Izraelt, a korábban meghozott egyezményeket is elfogadják. A Hamász ebbe nem ment bele, amely ahhoz vezetett, hogy a „négyek” felfüggesztettek minden külföldi segítségnyújtási programot, és Izrael gazdasági szankciókat vezetett be ellene. A Hamász és a Fatah között 2007-ben nyílt fegyveres konfliktus tört ki, majd a palesztin területek vezetése kettévált a Hamász által ellenőrzött Gázára és a Fatah által ellenőrzött Palesztin Nemzeti Hatóságra Ciszjordániában.

Amióta a Hamász 2007-ben megszerezte az ellenőrzést Gáza felett, azóta egyrészt nem tartottak új választásokat, másrészt fokozódtak az Izraellel fennálló feszültségek: az izraeli erők azóta négy katonai offenzívát hajtottak végre Gázában.

Ki a Hamász vezetője?

A Hamász vezetési struktúrájának számos kulcsfigurája van. Köztük van Mohammed Deif, a csoport katonai vezetője. Deif kiemelkedő szerepet játszott az október 7-i támadás kitervelésében, amelyet megtorlásnak nevezett az iszlám harmadik legszentebb helyének, a jeruzsálemi Al-Aksza mecset 2021 májusában történt megszentségtelenítéséért. Deif soha nem jelenik meg a nyilvánosság előtt, mindössze két fotó és egy árnykép áll rendelkezésre róla. Így amikor a Hamász tévécsatornája bejelentette, hogy szombaton beszélni készül, a palesztinok tudták, hogy valami jelentős dolog van készülőben.

Mohammed Deif sziluettje a Hamász honlapján egy videóban © AFP

Deif hét izraeli merényletet élt túl, egyik szemét és három végtagját elvesztette, feleségét és újszülött fiát pedig 2014-ben egy izraeli légi csapásban ölték meg Gázában. Katonai akciók sorára figyelmeztette Izraelt a kelet-jeruzsálemi ingatlanviták miatt, ahol a palesztin lakosokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy hagyják el a várost.

A Hamász politikai ágának vezetője 2017 óta Iszmáíl Hanije. Hanije egy gázai menekülttáborban született 1963-ban, és a Hamász vezetőjeként Khaled Meshaalt követte.

Hanije 2006 óta a Palesztin Nemzeti Hatóság – vitatott – miniszterelnöke. A Hamász és a Fatah között bekövetkezett törést követően Mahmúd Abbász palesztin elnök 2007-ben Szalám Fajjádot nevezte ki miniszterelnökké. Ezt a lépést a Hamász és a vele szövetségben levő szervezetek nem ismerik el.

Mi a köze a Hamásznak a Hezbollahhoz?

A Hamász az iszlám egyik ágát, a szunnita felekezetet képviseli, amelyet a muszlim világ többsége követ. A Hezbollah, akárcsak Irán, síita, és ennek következtében erősebb a kapcsolata az Iszlám Köztársasággal. A Hezbollah az 1982-es libanoni háború után alakult az ország különböző síita csoportjainak ernyőszervezeteként, és részben az iráni Forradalmi Gárda erői képezték ki őket. Az 1990-es években a Hezbollah formálisabb politikai szerepet vállalt Libanonban, és ma az uralkodó szövetség kiemelkedő frakciója.

A Hezbollah és a Hamász közös ellenségnek tekinti Izraelt, és céljuk Izrael állam felszámolása. A Hezbollah vezetői azt mondták, hogy szolidaritást vállalnak a Hamász vezetőivel az október 7-i támadások után, és a Hamász támadása óta szórványos harcok vannak az izraeli csapatokkal az izraeli-libanoni határ mentén is.

Hezbollah, amelyet az Egyesült Államok, Izrael és más országok terrorista csoportnak minősítettek, Irán szélesebb körű céljait is szolgálja a Közel-Keleten azáltal, hogy ellenez minden nyugati vagy izraeli jelenlétet.

Hol van a Gázai övezet és kik élnek ott?

A Gázai övezet egy apró, de a világ egyik legsűrűben lakott területe, egy palesztin enklávé a Földközi-tenger keleti partján, amely Izraellel és Egyiptommal határos. Ciszjordániával együtt alkotja a palesztin területeket. Mérete Budapestnek nagyjából kétharmada, míg lakossága közel két és félmilliós.

Az övezetet 2007 óta a Hamász militáns csoport uralja.

© Wikipedia / Szajci

Az Izrael és a palesztinok közötti ellenségeskedés végső soron az izraeli állam 1948-as létrehozását övező területi konfliktusokra vezethető vissza. A mai palesztin területeket Palesztinából hasították ki, amely brit mandátum volt az 1920-as évektől a modern Izrael 1948-as létrehozásáig. Palesztinok százezreit űzték el vagy menekültek el otthonaikból, akik Izrael és Egyiptom közötti tengerparti földsávon kerestek menedéket. Ezt követően Egyiptom megszállta e keskeny sávot, és azt az 1967-es hatnapos háborúig ellenőrzése alatt tartotta, amikor az izraeli erők átvették a terület feletti irányítást.

A Gázai övezetben 2005-ig izraeli telepesek ezrei is éltek, ekkor azonban Izrael kivonta katonáit és felszólította a zsidó lakosságot, hogy hagyja el a területet, majd az Oslói egyezmény értelmében a terület irányítását a Palesztin Nemzeti Hatóságnak adta át. A 2006-os választásokon Hamász többséget szerzett, 2007-ben pedig fegyveresei megdöntötték a Palesztin Nemzeti Hatóságot Gázában. Azóta az enklávét szinte teljesen elzárták a világ többi részétől, Izrael lezárta határait a Gázai övezettel.

A zárlat véget vetett azoknak az 1967 óta tartó évtizedeknek, amikor sok gázai dolgozott Izrael más térségeiben, és szabadon mozoghatott az országban.

A Hamász az egyiptomi-gázai határ alatti alagúthálózatot használta fegyverek és olyan alapanyagok csempészésére, amelyeket rakéták és drónok gyártásához használt.

Izrael 2008 óta négy katonai offenzívát hajtott végre Gázában, amelyek mindegyike olyan értelemben eredménytelenül ért véget, hogy a Hamász továbbra is ellenőrzése alatt tartja az enklávét. Izraeli tisztviselők szerint a céljuk ezúttal az lesz, hogy döntő csapást mérjenek a militáns csoportra.

A 2007-es blokád óta Gázában egyre mélyül a humanitárius és gazdasági válság, az alapvető áruk szállításának korlátozása pedig erodálja a víz-, elektromos és egyéb polgári infrastruktúrát.

Az izraeli hatóságok a hétvégi ellencsapás előtt felszólították a civileket, hogy hagyják el az övezetet, mivel légi csapások kezdődnek. Ennek a felszólításnak azonban nem tudnak eleget tenni, ugyanis az övezet határait Izrael és Egyiptom is lezárta. Még nyugodtabb időkben sem léphetik át a gázai lakók a határt Egyiptom külön engedélye nélkül, amelyet a lakosok szerint szinte lehetetlen megszerezni.

Ki finanszírozza a Hamászt?

Amerikai tisztviselők szerint Irán az elmúlt években jelentős pénzügyi és fegyveres támogatást nyújtott a Hamásznak. 2019-ben például az amerikai pénzügyminisztérium azt állította, hogy a Hamász katonai szárnya, a megelőző négy évben több mint 200 millió dollárt kapott az iráni Iszlám Forradalmi Gárdától.

Izraeli védelmi tisztviselők szerint Irán technikai szakértelmet is biztosít a Hamász számára, hogy képes legyen saját rakétákat kifejleszteni, megkerülve ezzel az izraeli blokádot. Ezen rakéták némelyike már képes elérni Jeruzsálemet és Tel-Avivot, emellett olcsó drónokat is használnak izraeli célpontok támadására.

De nem Teherán az egyetlen, amely pénzeszközöket biztosít a Hamásznak. A Hamász fegyveres szárnya hatalmas kriptovaluta-adományokban részesült, különösen a 2021-es konfliktus után. Az október 7-i támadást megelőző évben három militáns csoport – a Hamász, a Palesztin Iszlám Dzsihád és libanoni Hezbollah – nagy mennyiségű támogatáshoz jutott kriptovalutában az izraeli kormányzati blokklánc-elemzési jelentései szerint.

A The Wall Street Journal arról írt, hogy a Palesztin Iszlám Dzsihád 93 millió dollár értékű kriptovalutát kapott 2021 augusztusa és idén június között, az Elliptic kriptokutató elemzése szerint. A Hamászhoz köthető tárcák ez idő alatt körülbelül 41 millió dollárt kaptak, egy másik kriptoelemző cég, a tel-avivi székhelyű BitOK kutatása szerint.

Emellett néhány ország polgári célokra segélyeket nyújtott. Katar több száz millió dollár segélyt biztosított mind a Hamásznak, mind a Palesztin Hatóságnak Ciszjordániában az újjáépítés és a kormányzati kiadások finanszírozására az izraeli bombázások után.

Mi az a Palesztin Iszlamista Dzsihád?

A Palesztin Iszlamista Dzsihád (PIJ) egy szíriai központú palesztin iszlamista szervezet, amelyet 1981-ben alapítottak. A PIJ, a Hamász és hat további szervezet tagjai a Palesztin Erők Szövetségének, amelyek elutasítják az Oslói egyezményt. A PIJ nem támogatja a „két állami megoldást”, Izrael pusztulása a célja. Nem tagja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek. Feltételezhetően Irán a legnagyobb pénzügyi támogatója.

A PIJ-t is terrorszervezetnek tekinti többek között az Egyesült Államok, az Európai Unió és Izrael is.

Mit jelent a „két állami megoldás”?

A „két állami megoldás” kifejezés általában a közel-keleti konfliktus kontextusában használatos, és azt jelenti, hogy Izrael és Palesztina mint két szuverén, demokratikus állam élne békében egymás mellett. Ez a megoldás azt is magában foglalja, hogy mindkét állam fővárosa Jeruzsálem lenne. Az Európai Unió többször megerősítette, hogy támogatja ezt a megoldást. Ez a megközelítés azonban számos kihívással néz szembe, beleértve a területi vitákat és a politikai nézeteltéréseket mindkét oldalon.

Az Oslói egyezménynek központi szerepe volt a „két állami megoldás” előmozdításában. Az egyezményt 1993-ban kötötték, és ez volt az első hivatalos megállapodás, amelyben Izrael elismerte a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet (PFSZ), mint a palesztin nép hivatalos képviselőjét. Ez az egyezmény jelentős lépést jelentett a „két állami megoldás” felé, mivel először biztosított politikai és területi autonómiát a palesztinok számára.

Mi az a Vaskupola, és hogyan működik az izraeli légvédelmi rendszer?

A Vaskupola Izrael légvédelmi rendszere, mely 2011-ben állt szolgálatba, gyártója a Rafael Advanced Defense System nevű, izraeli állami hadiipari vállalat. Az eszközt az évek alatt több alkalommal is frissítették, hogy javítsanak a pontosságán: 2021-es Izrael–Palesztin konfliktusban több mint 4500 rakétát indítottak Izrael felé, azonban ezek több mint 90 százalékát le tudta lőni a légvédelmi rendszer.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a Vaskupolát úgy fejlesztették, hogy valamennyi, kis hatótávolságú légi fenyegetéstől – rakéták, pilóta nélküli légi járművek – megvédje az országot. Ezeket ugyanis még a levegőben elfogja, és ártalmatlanítja, amint a Vaskupola 70 kilométeres hatókörébe érnek.

A Vaskupola rakétavédelmi rendszer kilövőállásai Szderot közelében © AFP / Jack Guez

A radar észleli a beérkező fenyegetést, és hogy az milyen útvonalon halad. Ha a röppályája alapján úgy tűnik, az nem veszélyeztet lakott, valamint stratégiailag fontos területeket, akkor nem lépnek – ha azonban igen, akkor kilövik a Tamir-rakétát, mely a fenyegetés nyomába ered, és felrobbantja még a levegőben. Igaz, a lehulló darabok még ekkor is veszélyesek lehetnek.

Noha a 2021-es konfliktus során is sokezer rakétát szabadított rá a Hamász Izraelre, azonban ezt a mennyiséget akkor több nap alatt lőtték ki, így a Vaskupola le tudta szedni a folyamatosan beérkező rakétákat. Szombaton azonban mindössze 20 perc leforgása alatt érkezett több mint 5000 rakéta Izrael irányába, ezért csökkenhetett jelentősen a Vaskupola hatékonysága.

Mik azok a kibucok, amelyekbe betörtek a Hamász fegyveresei?

A kibuc olyan település, ahol a vagyon egy jelentős része közös. A mozgalom eredendően baloldali, utópista-szocialista jellegű volt, a kibuctagok egyenlő joggal szóltak bele a közösségüket érintő minden kérdésbe.

A kibuc héber szó, jelentése „összegyűjtés”, ami az 1880-as évektől a diaszpórában élő zsidók az egykori Palesztinában történő összegyűjtését jelentette, ami már akkoriban a cionista mozgalom legfőbb célja volt. Ebből alakult ki a szó később ismertté vált jelentése, vagyis egyfajta, főként mezőgazdasági munkát végző önkéntes társulás. Hiszen a Palesztinában való megtelepüléshez akkoriban leginkább ilyen munkára volt szükség. Emellett a cionista mozgalom törekvése is az volt, hogy a zsidók ne csak hagyományos foglalkozásaikat – a kereskedelmet, a szellemi-vállalkozói munkát – műveljék, hanem magát a földet is – az akkori Palesztina földjét, így nyomatékosítva arra irányuló igényüket.

Az első kibucok az 1910-es években alakultak, s ezeknek a gazdaságin túl védelmi-katonai rendeltetésük is volt – áll a Mazsihisz oldalán.

A kibucokban megvalósult a nők teljes egyenjogúságának feminista álma is, hiszen az anyákat nem vonta el a gyereknevelés a közösségi feladatoktól. A gyerekek ugyanis nem a szüleikkel éltek, hanem az úgynevezett gyerekházakban, ahol nevelőnők vigyáztak rájuk. A tagok közös étkezőkben ettek – mindenki ugyanazt.

A mai zöld mozgalmak „bázisdemokratikus” elképzeléseinek és a kommunizmus egykori utópisztikus törekvéseinek előzménye is – többek szerint – a kibucokban található meg.

Mára azonban a kibucok jelentősen átalakultak. Ma Izrael 274 kibucában körülbelül 150 ezer ember él, vagyis a tízmillió felé közelítő izraeli összlakosság alig több mint másfél százaléka, a korábbiaktól igencsak eltérő elvek szerint.

Az évtizedek folyamán a kibucok mintegy háromnegyedében újra szerepe lett a pénznek – a tagok fizetést kapnak, mégpedig nem mindenki ugyanannyit, hanem beosztástól, teljesítménytől függően. Megjelent az egyéni tulajdon, a szolgáltatásokért pedig fizetni kell. A vezetőséget továbbra is választják, de nincs rendszeres rotáció. A gyerekházak óvodákká alakultak át, vagyis a gyerekeket nagyobbrészt már a szülők nevelik. A közösség üzleti alapon működik és többnyire már nem a mezőgazdaságból, hanem iparból, szolgáltatásokból él.