Külföldi munkavállalók? Jön a szigor!

Bár egyre több a külföldi munkaerő Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a vendégmunkások beáramlása még messze nem olyan mértékű, mint amennyit a hazai ipar tervezett felfuttatása indokolhatna. A hazai munkaerőközvetítő cégek szerint a magyarországi dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet még elegendő ideális esetben, miközben a tervek szerint akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet.

Egyelőre nincs könnyítés abból a 15+2 országból, ahonnan egyszerűsített eljárás keretében jöhetnek be a dolgozók. Sőt, novemberre lehet, hogy inkább szigorítás várható, miután a vendégmunkásokról szóló törvény mégsem lép hatályba.

Új alapokra helyezné és szigorítaná a bevándorlással és a munkavállalással kapcsolatos jogszabályokat a kormány, legalább is ezt jelezte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye a múlt héten. A bejelentés azért is érdekes, mert a júniusban elfogadott, külföldi munkavállalókról szóló törvény kevesebb mint 1 hónapon belül, november elején lépne, illetve lépett volna hatályba. A GFM közlése alapján azonban ez várat magára.
Az általunk megkérdezett, külföldi munkaerőközvetítéssel is foglalkozó cégek vezetői egyelőre csak találgatni tudtak arról, hogy milyen változtatások léphetnek életbe.

A külföldi vendégmunkások foglalkoztatása nagyon érzékeny terület a lakosság körében, és sajnos sok a dezinformáció a témában

– válaszolta a Portfolio megkeresésére Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Úgy gondoljuk, hogy alaposan átgondolt, mindenre kiterjedő, átfogó szabályozást szükséges hozni ebben a kérdésben. Az eddigi információink alapján nem várhatóak könnyítések, mivel egyelőre még nincs hivatalos bejelentés az illetékes szervezetektől – tette hozzá.

„Nincsenek információink a november elejétől tervezett törvényileg változtatásról a külföldi munkaerő behozatallal kapcsolatban. Mi is csak a sötétben tapogatózunk ez ügyben. Azt gyanítjuk, hogy a munkaerőközvetítésre, behozatalra szakosodott cégek követelményein szeretnének szigorítani, mert esetleg túl sok behozott külföldi munkaerő szivárgott el a magyarországi munkahelyéről, más uniós országokba távozva” – reagált Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

„Gyaníthatóan egyes közvetítő cégek nem megfelelő partnerekkel dolgoztak, és a behozott külföldi munkaerő nem volt megfelelően előszűrve. Elképzelhető, hogy a magyar munkaerőközvetítő cégekre kiterjedő anyagi követelmények ellenőrzésén is szigoríthatnak. A kormány így próbálhatja tompítani a külföldi munkaerővel kapcsolatos negatív érzéseket, ami a magyar társadalomban az elmúlt időszakban erősödött” – vélekedett.

Könnyítésekről nem igazán beszélhetünk, sokkal inkább egy még szabályozottabb piac kialakításáról

– tette hozzá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Úgy látják, hogy az elmúlt időszak alapvető trendjei nem változtak. Bár tényleg egyre több a fülöp-szigeteki, vagyis filippínó vendégmunkás Magyarországon, azért népszerűségük ellenére még mindig nem ők számítanak a meghatározónak a magyar piacon.

Az elmúlt másfél évben mintegy 6 ezer filippínó munkavállaló jött hazánkba minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül

– számolt be a részletekről Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Csak a Jobtain az elmúlt egy év alatt közel 1000 filippínó munkavállalónak biztosított már munkalehetőséget Magyarországon. A cégünk év végéig még további mintegy 150-200 fő munkába állítására készül – tette hozzá. Az adataink alapján az általunk kölcsönzött fülöp-szigetekiek között a fluktuáció rendkívül alacsony, mindössze 5 százalék körüli. Érdekesség, hogy a magyarok körében a munkaerőpiaci verseny miatt a fluktuáció mértéke jóval jelentősebb, esetükben ez a szám ennek a sokszorosa.

A Fülöp-szigetek munkavállalói tűnnek eddig a hazai munkaerőpiacra legjobban illeszkedő munkaerőnek a kijelölt országok munkavállalói közül, ezért is szeretik őket sokan alkalmazni.

Az angolnyelv-tudás, a munkatapasztalat, a keresztény értékrend és a részben ebből is fakadó kulturális illeszkedés mind-mind olyan tényező, ami nagyban megkönnyíti foglalkoztatásukat – erősítette meg a pozitív tapasztalatokat Nógrádi József.

Természetesen a többi külföldi munkaerőhöz hasonlóan, a filippínók is határozott időre, általában 2+1 évre érkeznek. „Szerződésüket az esetek 95 százalékában várhatóan ki is töltik. Ez egy nagy előny a vállalatok számára a tervezhetőség és a kapacitás-növelés szempontjából” – adott meg egy másik fontos szempontot Mihályi Magdolna.

„Az összes náció közül az ő számuk növekszik a leggyorsabban. Ugyanakkor az összlétszámuk még a 10 ezer főt sem éri el. Jelen pillanatban a Fülöp-szigeteki munkavállalók nagyjából a 10. helyen vannak a külföldi foglalkoztatottak rangsorában” – hangsúlyozta Nógrádi József.

A szomszédos Ukrajna és Szerbia mellett még 15 másik országból érkezett egyszerűsített eljárás keretében külföldi munkaerő Magyarországra. A cégek összesen közvetítő cégen keresztül, gyorsított adminisztrációval kölcsönözhetnek munkavállalókat.

„Ez nem jelenti azt, hogy mindegyik országból nagy számban érkeznek munkavállalók. A szabályozás szerint csak olyan számban hozhatók dolgozók harmadik országból, amennyit az előre meghatározott kvóta engedélyez” – mondta Mihályi Magdolna. Az elmúlt egy év kedvező tapasztalatai alapján azt várjuk, hogy 2-3 területről lesz pótolva nagy számban a hazai piacról hiányzó humán erőforrás. Kiemelte:

Erre a legnagyobb esélye a fülöp-szigetekiek mellett a kirgizeknek és az indonézeknek van, esetükben várunk nagyobb növekedést a magyarországi foglalkoztatásban

„A megjelölt 15 országon felül természetesen a világ szinte bármely országából lehet behozni munkavállalókat, csak jóval nehezebben, mivel ők nem a klasszikus vendégmunkás törvény alá fognak esni. Ilyenkor jellemzően valamilyen speciális tudás miatt az adott cég direkt foglalkoztat külföldi munkavállalókat, és csak elvétve von be kölcsönzőt” – árnyalta a képet Nógrádi József.

Szerinte fontos tudatosítani azt, hogy a külföldi munkaerő behozatala egy elhúzódó probléma végső megoldása, ami nem csak Magyarországra, hanem az egész Európai Unióra jellemző.

Leginkább azokra az országokra, ahol olyan feszített a piac, mint Magyarországon. Példaként említette, hogy a hazai vállalkozások sokmilliárd forintot költöttek el az elmúlt években hirdetésekre és különböző szolgáltatókra, akik szintén rengeteget invesztáltak, és mégsem tudták feltölteni a hiányzó pozíciókat. A külföldi vendégmunkások alkalmazását egyértelműen a piaci nyomás hívta életre.

Munkaerőpiaci szakemberek szerint az is nagy probléma, hogy az elmúlt években a munkavállalók bizonyos rétegei hozzászoktak ahhoz, hogy mindig volt olyan munkáltató, aki többet fizetett, és emiatt ők azonnal váltottak, ha valahol pár ezer forinttal magasabb volt a bér. A cégek emiatt folyamatosan betanítást végeztek, ám az állomány cserélődésével nem tudtak mit kezdeni. „Azért, hogy megállítsák ezt a negatív folyamatot, fix állományt teremtettek maguknak, amire kiváló megoldás a külföldi munkaerő, amely nem megy, mert nem mehet sehová az új törvény miatt” – magyarázta a vállalatok motivációit Nógrádi József.

Persze akár változhat is a nehezebb gazdasági helyzet miatt a magyar munkavállalók hozzáállása, ha teljesülnek a tervezett ipari beruházások, akkor sem tudja a hazai munkaerő-tartalék kiszolgálni a Magyarországra települt, vagy itt beruházást tervező vállalatok munkaerőigényeit.

„Az elkövetkező két évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része – előrejelzésünk szerint körülbelül 100-150 ezer fő – biztosítható belföldről – mondta Mihályi Magdolna. A térségbeli országokból érkezhetnek még magyar munkavállalók. A magyar munkahelyek megtartásához azonban rövidtávon elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. Csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a külföldi dolgozók jelenléte, tette hozzá.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a külföldi munkavállalók behozatalára megfelelően felkészítsük ne csak a foglalkoztató céget, hanem annak a településnek a közösségét, ahová ezek a munkavállalók dolgozni járnak, vagy ahol laknak.

– emelte ki Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

„A vendégmunkások állásra jelentkeznek, olyan állásokra, amelyek nincsenek betöltve, és azért jönnek ide, hogy a családjukat eltartsák. Emiatt pedig dolgozni szeretnének és nem letelepedni. Azt a pozíciót, amit nem töltöttek be, nem tudják elvenni. Azt az álláshelyet, ami hétfőn be van töltve, de péntekre újra üres, és immár 2 éve így megy, azt a cég szeretné végre fix emberekkel feltölteni” – zárta a gondolatait Nógrádi József.

(portfolio.hu)