Irán két legyet üthet egy csapásra a Hamász izraeli támadásával
Irán tagadja, hogy köze lenne a Hamász Izrael elleni támadásához, de egyre inkább látszik, hogy nyakig benne van. Amellett, hogy minden támadást támogatnak a zsidó állam ellen, megakadályozhatják Izrael és Szaúd-Arábia közeledését egymáshoz, ami egy megállapodásban csúcsosodhat ki.
Jól illeszkedik Irán stratégiai céljaihoz a Hamász szombaton indított támadása Izrael ellen – írja Patrick Wintour a Guardian külpolitikai szerkesztője, elemzője. Úgy véli, lehetséges, hogy a támadások közvetlen kiváltó oka a palesztin csoportok és Izrael közötti egyre növekvő feszültség volt – különösen a Netanjahu-koalíció hónapok óta tartó magatartása miatt, beleértve az al-Aksza mecsetnél elkövetett provokációkat is –, de Iránnak és az általa támogatott csoportoknak van egy hosszú távú célja. Meg akarják hiúsítani az Egyesült Államok törekvéseit, hogy normalizálják a Szaúd-Arábia és Izrael közötti kapcsolatokat, ami megerősítené az Washington szerepét a Közel-Keleten.
Irán jelentős szerepet játszott az eddigi konfliktusban is évek óta pénzelik, illetve fegyverrel látják el a palesztin terrorszervezeteket, és velük próbálják sakkban tartani a főellenségnek tekintett Izraelt. Bár az ország ENSZ-képviselője tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, a Wall Street Journalnak a Hamász és a Hezbollah vezető tagjai megerősítették: Teherán amellett, hogy segített megtervezni a palesztin terrorszervezet példátlan Izrael elleni támadását, a múlt héten egy Bejrútban tartott találkozón jóvá is hagyta azt.
Az is az iráni képviselő mondatai ellen szól, hogy a Hamász szombati támadásában
többféle rakétát lőttek ki Izraelre, de egyvalami közös volt bennük: mindegyik iráni tervezésű és gyártású volt.
Fotó: Reuters / Ibraheem Abu Mustafa
John Hannah, Dick Cheney egykori alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója és az Amerikai Zsidó Nemzetbiztonsági Intézet vezető munkatársa azt mondta, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a támadás Iránból és Libanonból, a Hezbollah bázisáról indult, azzal a céllal, hogy kisiklassák az Izrael és Szaúd-Arábia közötti béke felé vezető együttműködést.
Kenneth F. McKenzie Jr., a tengerészgyalogság nyugalmazott tábornoka, volt amerikai főparancsnok is ebben a szellemben nyilatkozott:
Meg kell kérdezni magadtól, hogy kinek haszna van ebből. Nos, Iránnak igen, mert éket szorít Izrael és a szaúdiak közé.
A BBC szerint hónapok óta egyértelmű volt, hogy a palesztin fegyveres csoportok és Izrael között egyre nagyobb a robbanás veszélye, és ez kapóra jöhetett Teheránnak, hogy a szaúdi vezetést nehéz helyzetbe hozza. A Guardian elemzője azt írta, hogy Irán célja a régió „denormalizálása”, és az, hogy Szaúd-Arábia számára szinte lehetetlenné tegye a megállapodás megkötését.
A hét elején Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah egy beszédében alig kódolt figyelmeztetést küldött Rijádnak, hogy minden olyan öbölbeli állam, amely az Egyesült Államokat támogatja, rossz lóra tesz. „Az Iszlám Köztársaság határozott álláspontja az, hogy azok a kormányok, amelyek a cionista rezsimmel való normalizálódást helyezik előtérbe, veszteségeket fognak szenvedni” – mondta. Pénteken csatlakozott hozzá az Iszlám Dzsihád vezetője, Ziad al-Nakhala, aki azt mondta: „Azoknak, akik az Izraellel való kapcsolatok normalizálása felé sietnek, tudniuk kell, és tudják is, hogy ez annak elismerése, hogy Palesztina és Jeruzsálem a mecsettel együtt nem a miénk”.
Szaúd-Arábiának viszont nagyon jól jönne a megegyezés Izraellel, mivel komoly gazdasági problémákkal küzdenek. A Világbank szerint idén várhatóan zsugorodik a gazdaságuk az olajtermelés visszafogása miatt, emiatt égető szükségük van külföldi befektetésekre, és Izrael technológiai segítségére. Az Egyesült Arab Emírségek Izraellel folytatott kereskedelme 2022-ben megduplázódott, 2,56 milliárd dollárra, miután szabadkereskedelmi megállapodást kötött a két ország. Rijád emellett új amerikai védelmi garanciákat is szeretne, hasonlót, ha nem jobbat, mint amilyeneket szeptemberben Bahrein kapott, és hozzáférést a polgári célú atomenergiához. Izrael számára is előnyös lenne a megállapodás, a New York Times szerint
a megegyezéssel lehetőség nyílna egy Irán ellenes széleskörű összefogásra, és kínai nyomulást is meg lehetne állítani a térségben.
Ezen kívül Rijád kiesésével eggyel kevesebb támogatója lenne a palesztinoknak, amiből a Guardian elemzője szerint Izrael arra következtetett, hogy ezzel a konfliktusok is jóval kisebb súlyúak lennének. Ez az elképzelés omlott most össze a Hamász támadásával.
Az első szaúdi reakció az volt, hogy a külügyi tárca önmérsékletre szólította fel a harcoló feleket. Később aztán azt is sugallták, hogy Izrael a hibás a kialakult helyzetért „a folyamatos megszállás, a palesztin nép jogfosztottsága és a szent helyek elleni szisztematikus provokációk megismétlődése” miatt. Emellett sürgették a nemzetközi közösséget, hogy indítsa újra a kétállami megoldáson alapuló békefolyamatot.
Iráni ünneplés. Fotó: Reuters/WANA/Majid Asgaripour
Kérdéses, hogy mi lesz így a szaúdiak és Izrael közötti megegyezésből. A New York Times szerint a tárgyalásokon a palesztin kérdés komoly súllyal esett latba. Igaz, Mohamed bin Szalmán trónörökös keveset törődik a palesztin ügyekkel, de apja, Szalmán király számára annál fontosabbak, ezért a herceg világossá tette, hogy Izraelnek bármilyen megállapodás részeként engedményeket kell tennie. A támadás és különösen annak módja miatt – elég csak a civilek válogatás nélküli legyilkolására és a túszejtésekre gondolni – viszont Izrael jelenleg nem tehet kedvezményeket, és a Gáza övezetre mért megtorló csapások is az ellenkező irányba mutatnak.
Ha a háború elhúzódik, az szűkítheti a teret mind a szaúdiak, mind az izraeliek számára, hogy megegyezzenek. Ha az izraeliek elsöprő erőt alkalmaznak Gázában, a szaúdiak nyomást érezhetnek, hogy olyan kritikus nyilatkozatokat tegyenek, amelyek korlátozzák az alkupozíciójukat. A másik oldalon a háború miatt a Netanjahu-kormánynak elmehet a kedve attól (vagy legalábbis megmagyarázhatatlan lenne a közvélemény számára), hogy egy olyan szerződést írjon alá a szaúdiakkal, amelyek a palesztinok számára kedvezményeket tartalmaznak.
Amerikai kormányzati tisztviselők azonban még nem temetik a megállapodást. Azt mondták a New York Times-nak, hogy a tárgyalások még egyébként is hónapokra voltak a végső szakaszuktól, és korai lenne azt feltételezni, hogy meghiúsulnak. Ráadásul Mohamed bin Szalmán herceg megveti a Hamászt, és azt mondta a munkatársainak, tisztában van azzal, hogy erőszakkal próbálják megállítani az Egyesült Államokkal és Izraellel való megállapodást.
(rtl.hu)