Sokadszor lángol fel a gázai konfliktus, ezt most nagyon benézhette Izrael

A palesztin-izraeli konfliktus rég követelt egyszerre annyi izraeli áldozatot, mint a Hamász szombat reggeli támadása. Mutatjuk, hogy jutottak idáig az egymással évtizedek óta harcban álló felek.

Szombat hajnalban a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin terrorszervezet támadást indított Izrael ellen. Több ezer rakétát lőttek ki a zsidó államra, a szervezet harcosai behatoltak izraeli területekre, ahol több civilt megöltek. A támadásnak már legalább 40 áldozata és 545 sebesültje van, de ezek a számok még biztos, hogy emelkedni fognak.

Eddig nem megerősített hírek szerint ráadásul a palesztinok túszokat is ejthettek, ami különösen kellemetlen helyzetbe hozhatja az izraeli vezetést, mivel az ország közvéleménye nagyon szélsőségesen tud reagálni az ilyen helyzetekre.

De hogy jutottunk ide és egyáltalán mi az a Gázai övezet?

A Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott területe, Izrael és Egyiptom között helyezkedik el. Az övezet egyike annak a két területnek, ahol a jövőbeni palesztin államnak kéne egyszer megalakulnia – legalábbis az izraeli-palesztin konfliktust elrendezendő, az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség által is támogatott kétállami megoldás alapján .

Ezzel szemben a területet nem az Izrael és más országok által leginkább tárgyalópartnernek tekintett Palesztin Hatóság ellenőrzi, hanem a Hamász nevű palesztin terrorszevezet.

A Hamász a Muszlim Testvériség palesztin ágából vált ki az 1980-as évek végén, ami a Közel-Kelet talán legfontosabb társadalmi mozgalma az elmúlt 150 évben. A Hamász célja, hogy hagyományos iszlám alapokon nyugvó palesztin államot hozzon létre Izrael területén, valamint a Gázai övezetben és az Izrael által nagyrészt megszállva tartott Ciszjordániában.

A szervezet egyébként viszonylag demokratikus úton jutott közhatalomhoz, miután 2006-ban nagy többséggel megnyerte a palesztin törvényhozási választásokat, ezzel óriási csapást mérve a nagy rivális Fatahra, amelynek korrupt működéséből igencsak elegük lett a választóknak.

A Fatah viszont nem adta könnyen a hatalmat, már a márciusi kormányalakítás után fokozódott a két palesztin csoport konfliktusa, a helyzetet pedig az sem segítette, hogy a nemzetközi közösség nem fogadta el a Hamász által vezetett kormányt, mivel azok nem kötelezték el magukat a korábbi izraeli-palesztin egyezmények mellett.

2006 végén aztán harcok törtek ki a Gázai övezetben a Fatah és a Hamász között, és bár 2007 első félévében még Szaúd-Arábia közbenjárásával létrehoztak egy palesztin egységkormányt, végül 2007 júniusában a Hamász átvette az uralmat a Gázai övezetben, kiebrudalva onnan a hivatalos hatalmat.

Ehhez a lépéshez elengedhetetlen volt, hogy a Gázai övezetből 2005-ben kivonult az izraeli hadsereg illetve felszámolták a területen a zsidó telepeket is. Ezt követően viszont szinte azonnal – előbb ideiglenes, majd pedig tartós – blokád aló vonták a területet. Ez azt jelenti, hogy minden be- és kilépést az övezettel határos két ország, Izrael és Egyiptom ellenőriz.

Mi történt a Hamász hatalomátvétele óta?

A Reuters hírügynökség cikke alapján összeszedtük, hogy milyen főbb mérföldkövek történtek azóta, hogy a Hamász irányítja a Gázai övezetet:

• 2007. június 14-én tehát a Hamász rövid polgárháborúban átvette a hatalmat Gázában, kiszorítva a Ciszjordániában székelő Mahmúd Abbász palesztin elnökhöz hű Fatah-erőket.
• 2008. december 27.: Izrael 22 napos katonai offenzívát indított a Gázai övezetben, miután a palesztinok rakétákat lőttek ki a dél-izraeli Szderót városára. A jelentések szerint a harcokban mintegy 1400 palesztin és 13 izraeli halt meg.
• 2012. nov. 14.: Izrael megöli a Hamász vezérkari főnökét, Ahmad Dzsabarit. Nyolc napig tartó palesztin rakétatűz és izraeli légicsapások kövekeztek.
• 2014. július-augusztus.: három izraeli tinédzsert rabolt el és ölt meg a Hamász, ami hét hetes háborúhoz vezetett. A jelentések szerint több, mint 2100 palesztin halt meg Gázában, az izraeli oldalon 73-an vesztették életüket.
• 2018. március: palesztin tüntetések kezdődtek Gáza és Izrael határán, egy idő után pedig az izraeli csapatok elkezdtek tüzet nyitni, hogy visszatartsák a tüntetőket. A következő hónapok során a tüntetések eszkalálódtak, 170 palesztin halt meg, és a harcok is kiújultak a Hamász és az izraeli védelmi erők között.
• 2021. május: a muszlim böjti hónap, a ramadán idején, hetekig tartó feszültség után több száz palesztin sebesült meg az izraeli biztonsági erőkkel való összecsapásokban a jeruzsálemi Al Aksza-komplexumnál, az iszlám harmadik legszentebb helyén. Ezt követően a Hamász rakétatüzet zúdít Gázából Izraelre. Izrael légicsapásokkal vágott vissza, a harcok 11 napig tartottak, és legalább 250 ember halálát okozták Gázában és 13-ét Izraelben.
• 2022. augusztus: legalább 44 ember, köztük 15 gyermek halt meg a három napig tartó harcokban, amelyek azzal kezdődtek, hogy egy izraeli légicsapás eltalálta az Iszlám Dzsihád – a Gázai övezetben működő, a Hamásznál szélsőségesebbnek tartott terrorista csoport – egyik parancsnokát. Bár az Iszlám Dzsihád több, mint 1000 rakétát lőtt ki Izrael felé, a Vaskupola légvédelmi rendszer megakadályozta, hogy azok komolyabb kárt okozzanak.
• 2023. január: az Iszlám Dzsihád Gázából két rakétát lőtt ki Izraelre, miután az izraeli csapatok rajtaütöttek egy menekülttáboron, hét palesztin fegyveres és két civil halálát okozva. A rakéták riadalmat keltettek a határhoz közeli izraeli településeken, de nem követeltek áldozatokat. Izrael légicsapásokkal válaszolt.
• 2023. október: a Hamász évek óta a legnagyobb támadást indítja Izrael ellen a Gázai övezetből, a nap történéseit a Portfolio-n itt lehet követni.

Mi várható most?

Mivel a Hamász támadása rég nem tapasztalt mértékű áldozatot követel az izraeli oldalon, a válaszcsapások is ehhez foghatók lehetnek. A helyzet ugyanakkor politikailag nem kifejezetten egyszerű:

egyfelől Benjámin Netánjáhu izraeli miniszterelnök meg kell, hogy feleljen saját szélsőjobboldali szövetségeseinek, ami kemény válaszlépést indokolna. másfelől viszont a háttérben minden korábbinál közelebb lehet egy békemegállapodás Szaúd-Arábiával, ami nyilván bonyolítja a képet.

Az viszont már most biztos, hogy izraeli tisztviselők igencsak benézhették a helyzetet. A Haaretz mértékadó izraeli híroldal arról ír: magas rangú izraeli biztonsági tisztviselők a múlt héten azt valószínűsítették, hogy a Hamász nem érdekelt abban, hogy háborút provokáljon ki, még az elmúlt időszak villongásai ellenére sem.

Ezzel párhuzamosan viszont gyengíthette az izraeli pozíciót, hogy az országot hónapok óta belpolitikai válság sújtja a kormány tervezett igazságügyi reformja miatt, ami kritikusai szerint autoriter irányba tolná az államot.

Az események pedig történelmi távlatban is hordoznak tanulságot: pont 50 éve tört ki ugyanis 1973-ban a jom kippuri háború, amit Izrael bár megnyert, de a mai napig az egyik legnagyobb trauma az ország 1948 óta tartó történetében – pont amiatt, mert a hírszerzésére büszke nemzet egyáltalán nem látta előre több arab ország egymással párhuzamos támadását.

(portfolio.hu)