BREAKING NEWS: Vendégmunkások: váratlanul hatalmas fordulatról döntött a magyar kormány

Érdekes közleményt adott ki csütörtök délután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, melyben leszögezi: a kormány tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért új törvényjavaslatot készít. Mindez azért is furcsa, mert épp a kormány javaslatára fogadta el a parlament júniusban a legújabb vendégmunkás-szabályokat, és az a törvény november 1-jén lépne hatályba.

„A magyar munkaerő és a magyar lakosság védelme érdekében átfogó beavatkozásra van szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintően” – kezdődik a GFM közleménye. A kormány ezért azt a döntést hozta, hogy

új alapokra helyezi és szigorítja a bevándorlással és a munkavállalással kapcsolatos szabályokat.

„A kormány ezért új törvényjavaslatot alakít ki és teljes körűen felülvizsgálja a hatályos idegenrendészeti szabályozást” – áll a tárca érdekes tájékoztatásában.

Ezek szerint „az új törvényjavaslat minden harmadik országból érkező számára egyértelművé fogja tenni, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni”.

„A magyar családok védelme érdekében az üres álláshelyeket a magyar munkaerő-tartalék aktivizálásával, az álláskeresők és inaktívak bevonásával kell feltölteni. A kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek, ezért a lehető legszigorúbb szabályozás kialakítására van szükség” – folytatódik a tájékoztatás.

A GFM közleménye azzal a váratlan fordulattal zárul, hogy

a teljes körű szabályozás megalkotásáig a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alkalmazására nem kerül sor.

Mit is jelent mindez?

A kormány bejelentése minden előzmény nélküli, váratlan és igencsak jelentős fordulatnak tekinthető. Emlékezetes, a nyár folyamán dolgozta ki a kormány az új, vendégmunkások alkalmazásáról szóló törvényt, amit a parlament meg is szavazott, és a közlönyben ki is hirdették június 23-án. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az új szabályok november 1-jén lépnek hatályba.

Vagyis a kormány a saját, alig pár hónapos törvényét tette hirtelen parkolópályára.

Ez volt az a törvényjavaslat, amivel a kormány a valóságra akart reagálni, felismerve azt, hogy gyakorlatilag szinte elfogyott a szabad munkaerőtartalék, viszont a gazdaság további növekedéséhez a kormány szerint részben a foglalkoztatás bővítésén át vezet az út. Ezért dolgozott ki új kereteket a külföldi munkavállalók hazai alkalmazása tekintetében. Ezt megelőzően a tavasz folyamán ugyanis a kormány több képviselője is úgy fogalmazott, hogy 500 ezer további munkavállaló bevonása szükséges a hazai munkaerőpiacra a következő 1-2 évben. A kormány már akkor is minden erejével azt hangoztatta, hogy az 500 ezer új munkaigényt elsődlegesen a belső tartalékokból kell fedezni, Orbán Viktor az MKIK márciusi eseményén földrajzi tartalékról beszélt („Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza is jövőre, Miskolc később, felkészül Békés megye”). Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanezen a márciusi eseményen pedig arról beszélt, hogy van gazdasági migráció, részben ezzel lehet kezelni a munkaerőhiányt, másrészt az inaktívak aktívvá válásából. A kormány részéről gyakran elhangzott az az érv is, hogy azért van szükség a külföldi munkások bevándorlására, mert az ide érkező új beruházásokhoz munkaerőre van szükség (lásd feldolgozóipar és akkumulátorgyárak), valamint már itt lévő és működő vállalatok magyarországi tevékenységét is veszélyezteti már a munkaerőhiány.

Az új szabályok várható hatásait a Portfolio is elemezte:

Mindezen előzmények fényében meglehetősen érdekes és meglepő a GFM mai közleménye és a kormány döntése, ami a vendégmunkások alkalmazásának szigorítását vetíti előre.

Ezzel a mai döntésével a kormány gyakorlatilag beismerte, hogy eredeti céljaival nem volt összeegyeztethető az általa tavasszal kidolgozott jogszabálycsomag.

Már a nyári törvényjavaslat kapcsán azt hangsúlyozta több helyen is a kormány, hogy az új szabályok rendkívül szabályozott keretek között engedik csak a külföldi dolgozók hazai piacra történő bevonását. Az viszont mindenképpen enyhítést jelentett volna, hogy a részletszabályok szerint mostantól nem azt nézte volna a kormány, hogy mely szakmába jöhetnek vendégmunkások, hanem azokat a szakmákat határozta volna meg, ahová nem jöhetnek.

A GFM mai közleménye alapján úgy tűnik, hogy a kormány számára már nem megfelelő a nyári törvényjavaslat, és a vendégmunkások alkalmazásának könnyítése, a jelek szerint a kormány a saját törvényjavaslatában nem látott elég garanciát (erre utalnak a közlemény ezen részei:

1) „Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni”;

2) „külföldi munkaerő alkalmazására csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek”;

3) „a lehető legszigorúbb szabályozás kialakítására van szükség”). A kormányzati fordulat hátterét a minisztériumi közlemény nem részletezi, azonban az elmúlt hónapokban látott és tapasztalt helyi lakossági felzúdulások nyomán könnyen elképzelhető, hogy a kormány számára kezdett kényelmetlenné válni a harmadik országokból származó, egyre nagyobb számban beérkező munkások ügye. Az sem kizárt, hogy felmérte az ügy politikai jelentőségét és annak esetleges politikai kockázatait (főleg a jövő tavaszi választások előtt), és ez alapján döntött, vagyis a rövid távú politikai érdekei felülírták a gazdaságpolitika hosszú távú céljait.

(portfolio.hu)