Szankciók megkerülése a Pentagon pénzén? Feketelistás fivérek árnyéka egy amerikai üzemanyag üzleten
Az amerikai védelmi minisztérium éveken át fizetett egy olyan alvállalkozói láncnak, amelynek végén a szankciók megkerülésével gyanúsítható hálózat állt. Az OCCRP oknyomozó központ szerződések, bírósági iratok és cégdokumentumok alapján tárta fel, hogy a Pentagon észak-iraki üzemanyag szerződésének ciprusi alvállalkozója ahhoz a libanoni üzletemberhez tartozott, akit egy magas rangú amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselő két feketelistás fivér strómanjaként emlegetett.
Az ügy azért kínos Washingtonnak, mert a kifizetések a szankciók kihirdetése után még legalább két évig folytatódtak.
A történet 2022 augusztusában kezdődött, amikor a Pentagon beszerzési ügynöksége, a Defense Logistics Agency 2,7 millió dolláros, mai árfolyamon mintegy 850 millió forintos szerződést kötött a svájci székhelyű Rhomax International AG-vel. A cég feladata az volt, hogy üzemanyaggal lássa el az Egyesült Államok erbíli konzulátusát, az iraki Kurdisztán fővárosában működő, stratégiai jelentőségű diplomáciai képviseletet. A Rhomax a tárolást és az elosztást a Cipruson bejegyzett Tavrons Ltd. olajlogisztikai cégnek adta tovább. A Tavrons tulajdonosa és irányítója akkoriban a libanoni Ibrahim Zaouk volt.
Nyolc hónappal a szerződés után jött a feketelista
2023 áprilisában az amerikai pénzügyminisztérium szankciós hivatala, az OFAC feketelistára tette a dúsgazdag libanoni testvérpárt, Raymond Zina Rahmét és Teddy Zina Rahmét, valamint három hozzájuk köthető céget. Köztük volt a dubaji bejegyzésű ZR Energy DMCC is, amelynek papíron éppen Zaouk volt a tulajdonosa. A hivatal állítása szerint a fivérek a libanoni üzemanyagbotrány kulcsszereplői voltak: a vádak szerint szennyezett üzemanyagot kevertek össze más termékekkel, ami erőműveket károsított, továbbá súlyosbította az áramkimaradásokat egy súlyos energiaválsággal küzdő országban.
Bár a ZR Energy DMCC papíron a Rahme fivérek egyik üzlettársának nevén szerepel, valójában a fivérek irányítják, jelentette ki a szankciók bejelentésekor Brian Nelson, a pénzügyminisztérium akkori államtitkár helyettese.
Nelson nem mondta ki Zaouk nevét, a cég hosszú ideje bejegyzett tulajdonosa és igazgatója viszont ő volt. Lényeges körülmény, hogy sem Zaoukot, sem a Tavronst nem sújtották szankcióval. A Pentagon így jogilag valószínűleg nem sértett szabályt, amikor tovább fizetett, hogy a szerződési nyilvántartások szerint a Rhomax legalább 2025 augusztusáig kapott pénzt, miközben a Tavrons alvállalkozói megjelölése változatlan maradt.
A szankciók megkerülésének iskolapéldája lehet a cégháló
Az OCCRP újságírói a szankciós határozaton túl is számos szálat találtak a Rahme fivérek és a Tavrons között. A libanoni offshore cégben, a Middle East Petroleum Servicesben 2017-ben Teddy Rahme elnökölt, az igazgatóságban pedig Raymond Rahme és Zaouk ült egymás mellett. Ez a cég szerezte meg 2017 márciusában az iraki Kurdisztánban bejegyzett Ronin olajkereskedő 55 százalékát. A Ronint aztán 2022 júniusában, hónapokkal a Pentagon szerződés elnyerése előtt, ellenérték nélkül olvasztotta magába a Tavrons.
A pénzügyi beszámolók még beszédesebbek. A Tavrons saját irataiban kapcsolt vállalkozásként tünteti fel a szankcionált ZR Energy DMCC-t, ami közös tulajdonosi vagy irányítási hátteret jelez. Ráadásul a dubaji cég több tízmillió dollárnyi kamatmentes kölcsönt nyújtott a ciprusi alvállalkozónak. Ilyen nagyvonalúságot a piacon idegen felek nemigen tanúsítanak egymás iránt.
A Ronin neve máshonnan is ismerős lehet az amerikai hatóságoknak. A cég szerepelt egyedüli kereskedőként abban a megállapodásban, amely a kurd Triple Arrow vállalatot látta el, az pedig 2016-tól 2020-ig az erbíli repülőtéren állomásozó amerikai légierőnek szállított üzemanyagot. Egy amerikai kormánytisztviselő az OCCRP-nek úgy nyilatkozott, hogy a Triple Arrow üzemanyaga Iránból származott.
Az iraki amerikai misszió vezérkari főnöke 2020 októberében ki is tiltotta a céget és munkatársait az amerikai bázisokról, mert a vállalat megítélése szerint elfogadhatatlan kockázatot jelentett az amerikai érdekekre. Egy hónappal a kitiltás után a Triple Arrow akkori vezérigazgatója, a ma kurd parlamenti képviselőként dolgozó Mohammed Bradosti 9 millió dolláros, mai árfolyamon nagyjából 2,8 milliárd forintos kölcsönt adott a Tavronsnak. Zaouk ügyvédei szerint a kölcsönhöz kapcsolt részesedésszerzés végül meghiúsult, az összeg pedig kötelezettségként maradt a könyvekben.
Az összekötő ember is a botrány vádlottja
A kör a szerződés kapcsolattartójánál zárul be. A Rhomax a libanoni energiaügyi tárca egykori vezető tisztviselőjét, Georges El Sanehet jelölte ki arra, hogy a harmadik felekkel, köztük az amerikai ügynökséggel tartsa a kapcsolatot. Sanehet két évvel korábban ugyanabban a libanoni vádiratban vádolták meg, amely a Rahme fivérek üzleti körét is érintette, és amely később az amerikai szankciók alapjául szolgált.
Ugyanez a vádirat nevesítette a ZR Energy DMCC-t, Zaoukot, valamint Teddy Rahmét is. A libanoni eljárás azóta elakadt, jogerős ítélet nem született, ezért minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.
Mindenki tagad, a Pentagon hallgat
Zaouk ügyvédje határozottan visszautasította, hogy ügyfele valaha a Rahme fivérek strómanja lett volna, és közölte: nem érti, miért szankcionálták a ZR Energy DMCC-t. A Rahme fivérek jogi képviselője szerint megbízóinak semmilyen tulajdonosi vagy irányítási kapcsolatuk nincs sem a ZR Energy DMCC-vel, sem a Tavronsszal, sem a Rhomaxszal, a libanoni vádakat pedig hamis tanúvallomásokra és meghamisított laboreredményekre vezette vissza.
A Rhomax 2025 júliusáig hivatalban lévő igazgatója, Geoffrey Maurits Meyers azt közölte, hogy cége szabályos pályázaton, saját érdemei alapján nyerte el a szerződést. A szerződést odaítélő Defense Logistics Agency nem válaszolt a megkeresésre.
A szakértők óvatosabban, de hasonló irányba mutatnak. Emily Patterson, a State Capture Accountability Project társalapítója szerint nincs jele annak, hogy a Pentagon szankcionált szereplővel kötött volna üzletet, az viszont aggasztó, hogy frissen feketelistázott személyekhez ennyire közel álló céggel dolgozott.
Colby Goodman, a Transparency International vezető kutatója régi gyengeségnek nevezte az alvállalkozók átvilágítását, hogy a titkolózó cégstruktúrák miatt egyre nehezebb kideríteni, ki a tényleges tulajdonos. Jodi Vittori, a Georgetown Egyetem professzora, a légierő egykori alezredese szerint az eset azt bizonyítja, hogy a védelmi tárcának a valódi tulajdonosi és irányítási viszonyokat kell vizsgálnia, nem a cégpapírokat.
Miért számít a szankciók megkerülése a magyar olvasónak?
A történet közepén egy uniós tagállamban, Cipruson bejegyzett cég áll. A szankciók megkerülésével gyanúsított hálózatok tehát nem csak Dubajban vagy Bejrútban működnek: az Európai Unió cégjegyzékei is alkalmasak arra, hogy a papíron szereplő tulajdonos mögött más érdek húzódjon meg. Az uniós átláthatóság ráadásul az utóbbi években gyengült is, hogy az Európai Unió Bírósága 2022 novemberében kimondta, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartások korlátlan nyilvános hozzáférése sérti a magánélet védelmét, mire több tagállam lezárta az adatbázisát. A 2024-ben elfogadott uniós pénzmosási rendelet az újságíróknak és a civil kutatóknak visszaadta a hozzáférést, a gyakorlati végrehajtás viszont tagállamonként eltérő.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32024R1624
A magyar érintettség ennél is közvetlenebb. Az uniós szankciós rendszer, amelynek betartása a magyar bankokra, exportőrökre és kereskedőcégekre is kötelező, ugyanazzal a gyengeséggel küzd, mint az amerikai, hogy aki csak a cégjegyzékben szereplő nevet ellenőrzi, könnyen köthet üzletet egy feketelistás kör strómanjával. Az orosz szankciók idején ez a kockázat a magyar vállalkozásokat napi szinten érinti, a szabályszegés pedig súlyos bírsággal és a nyugati piacokról való kizárással járhat.
Az amerikai eset végső tanulsága pedig minden adófizetőre érvényes, hogy közpénz ott folyik el ellenőrizetlenül, ahol a hatóság megelégszik a papírforma szerinti válasszal. Ez a magyar közbeszerzésekre ugyanúgy igaz, mint a Pentagon üzemanyag szerződéseire.
A Polkorrekt véleménye
Ez az ügy nem egyetlen hivatal figyelmetlenségéről szól, hanem arról, hogy a szankciós rendszer papíron szigorú, a gyakorlatban viszont lyukas: elég egy készséges üzlettárs neve a cégjegyzékben, és a feketelista máris kikerülhető. Miközben a hétköznapi ember minden banki utalásnál igazolja magát, dollármilliós állami szerződéseknél senki nem kérdezi meg, ki áll valójában a kedvezményezett mögött. A hatóságok házi feladata Washingtonban és Budapesten is ugyanaz, hogy a tényleges tulajdonost kell vizsgálni, nem a strómant. Amíg ez nem történik meg, a közpénz útját a szerencse jelöli ki, nem a szabály.
Források
- OCCRP: Pentagon Fuel Subcontractor Owned by Alleged Front for U.S.-Blacklisted Brothers (Zack Kopplin), 2026. július 30., https://www.occrp.org/en/investigation/pentagon-fuel-subcontractor-owned-by-alleged-front-for-us-blacklisted-brothers
- U.S. Department of the Treasury: Treasury Targets Corruption Actors in Lebanon (sajtóközlemény, JY1384), 2023. április, https://home.treasury.gov/news/press-releases/jy1384
- The National (Egyesült Arab Emírségek): Why did the US impose sanctions on the Rahme brothers?, 2023. április 4., https://www.thenationalnews.com/world/2023/04/04/us-imposes-sanctions-on-two-lebanese-brothers-for-profiting-from-public-corruption/
- The National (Egyesült Arab Emírségek): Lebanese prosecutor considers investigating energy company over noncompliant fuel, 2024. augusztus 15., https://www.thenationalnews.com/mena/2024/08/15/lebanese-prosecutor-to-investigate-energy-company-over-noncompliant-fuel/
- Az Európai Unió Bírósága: C-37/20. és C-601/20. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet a tényleges tulajdonosi nyilvántartások nyilvános hozzáféréséről, 2022. november 22.
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, 2024.
USD/HUF középárfolyam (316 forint), Európai Központi Bank adata alapján, lekérdezés: 2026. augusztus 1.
