Medcenter botrány: 800 millióból lett 145 milliárdos kockázat

Hűtlen kezelés gyanúja miatt tett büntetőfeljelentést Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Medcenter nevű budapesti magáncég és a borsodi vármegyei kórház ügyében. A miskolci sugárterápia kiszervezéséből induló vita húsz év alatt a magyar egészségügy egyik legnagyobb pénzügyi botrányává nőtt. A tét mára 145 milliárd forintra hízott, a számla végén pedig a borsodi betegek állnak.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház 2006-ban kötött szerződést a Medcenter Kft.-vel a miskolci sugárterápiás ellátás biztosítására.

Húsz éve indult a Medcenter szerződése

A Népszava szerint a cég tizenöt évre vállalta, hogy két új lineáris gyorsítót, valamint egy CT-készüléket telepít, üzemeltet, karbantart. Az Economx cikke szerint a magánvállalkozás jelentős beruházással építette ki az eszközparkot, a kórház pedig díjfizetést vállalt cserébe. A daganatos betegek így korszerű gépeken kaphattak kezelést a vármegyeszékhelyen.

A cég állítása szerint a kórház a vállalt díjakat később nem fizette ki, miközben az infrastruktúrát tovább használta. A Népszava úgy tudja, az intézmény akkori vezetői 2017-ben kezdték szorongatni a szolgáltatót. A vitából csaknem hatéves pereskedés lett, amely a napi betegellátást is megmérgezte.

Lefoglalt gyorsító, kimaradó kezelések

A per évei alatt döbbenetes epizódok követték egymást. A Népszava beszámolója szerint a felek erőpróbája közben egy bank működő sugárterápiás gépet foglalt le a kórházban. Az ellátandó daganatos betegek egy része a rendelt időben nem kapta meg a kezelését, mert a szolgáltatás időnként csökkentett kapacitással működött. Egy daganatos betegnél a heteken múló csúszás életet rövidíthet, ezt minden érintett család pontosan tudja.

A jogvita első felvonását a kórház elveszítette. A Debreceni Ítélőtábla 2024 júniusában hozott jogerős döntése alapján az intézménynek nagyjából 800 millió forint kártérítést kell fizetnie. A Népszava már akkor megírta, hogy az összeget a kórház csak a betegellátásra szánt pénzből tudná kifizetni. A gyógyításra szánt forintok tehát ügyvédekre, kamatokra, kártérítésre mennek el.

A Medcenter követelése 145 milliárdra dagadt

Az eLitMed birtokába került dokumentumok szerint a történet a jogerős ítélettel nem zárult le. További perek zajlanak, azokban már több tízmilliárd forintos követelések szerepelnek. Az Economx összegzése szerint a 800 millió forintos tartozás mára 145 milliárd forintos pénzügyi kockázattá nőtt. A szakportál értesülése szerint a figyelmeztetések ellenére éveken át nem indult érdemi vizsgálat, pedig a kórházi vezetés mellett az országos egészségügyi irányítás is tudhatott a helyzetről.

Az Economx az ügy központi szereplőjeként Révész Jánost nevezi meg. Ő vezette az onkológiai centrumot a szerződéskötés időszakában, később a vármegyei kórház főigazgatója lett, onnan pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság élére került.

A büntetőjogi felelősségről kizárólag a hatóság, végső soron a bíróság dönthet, a feljelentés ismeretlen tettes ellen szól. A kérdés mégis megkerülhetetlen, hogy hogyan futhatott be ilyen karriert egy vezető, miközben az irányítása alatt álló intézmény milliárdos jogvitába süllyedt?

A borsodi emberek számára az ügy nem elvont jogi csata. Ugyanez a vármegyei kórház tartja fenn a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházat, ahol az elmúlt években sorra zártak be osztályok, a Telex szerint a szülő nőket jelenleg 85 kilométerre, Miskolcra irányítják. Miközben a fenntartó milliárdos pereket vesztett, a térség betegei bezárt osztályok előtt álltak.

Feljelentés megérkezett, válasz még nincs

Az ügy nem légüres térben zajlik. A Direkt36 adatbázisa szerint 2020 eleje óta több mint 770 esetben zártak be kórházi osztályokat vagy függesztettek fel ellátásokat országszerte, leggyakrabban szakemberhiány miatt. A portál birtokába került 180 oldalas dokumentum alapján egyetlen magyar kórház sem felelt meg maradéktalanul a biztonságos gyógyítás jogszabályi feltételeinek. Egy ilyen állapotú rendszerben minden elperelt milliárd közvetlenül a betegek biztonságát gyengíti.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter július 3-án tett feljelentést a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányságon hűtlen kezelés gyanúja miatt. A tárcavezető a Facebookon azt írta, álláspontja szerint olyan döntések, illetve mulasztások történhettek, amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak.

Hozzátette, miniszterként kötelessége jogi lépést tenni, ha közpénzt vagy betegellátást érintő súlyos visszásság gyanúja merül fel. Az eLitMed szerint a vizsgálat fókuszába az előző kormányzati ciklus minisztériumi gyakorlata is bekerülhet. A borsodi nyomozók mostantól azt vizsgálják, a döntéshozók a rájuk bízott vagyonnal a jogszabályok szerint gazdálkodtak-e, továbbá érte-e emiatt vagyoni hátrány az intézményt.

A Medcenter ügy így az új kormány első nagy egészségügyi elszámoltatási tesztje lett. A feljelentés önmagában még nem eredmény, csupán nyitány. A Polkorrekt ugyanazzal a mércével nézi majd a folytatást, amellyel minden hatalmat mér: a nyomozásnak akkor is végig kell mennie, ha kényelmetlen nevekhez ér, függetlenül attól, melyik politikai oldalhoz tartoznak az érintettek.

A Polkorrekt véleménye

Húsz évig senki nem vállalta a felelősséget, miközben a Medcenter számlája a borsodi betegek gyógyítására szánt pénzt emésztette. A rendszer minden szereplője tudott a bajról, mégis mindenki továbbadta a forró krumplit. Az adófizető joggal kérdezi, hogy ki fizeti meg a 145 milliárdos kockázatot, ha nem a felelősök? A Polkorrekt szerint a nyomozás csak akkor ér valamit, ha nevek, valamint következmények lesznek a végén, nem újabb húsz év csend.