Áramszünet a kánikulában: 4038 kecskeméti háztartás izzadt a sötétben
A kedd esti áramszünet Kecskemét egyik legnépesebb városrészét fosztotta meg a hűtéstől akkor, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna. A Szimferopol téri transzformátor a rekordhőségben hibásodott meg, 4038 háztartás maradt szolgáltatás nélkül a Széchenyivárosban.
A baon.hu szerint a lakók a 41 fokos csúcsot követő fülledt estét kaptak, klíma és ventilátor nélkül. A szolgáltató közben azt üzeni, hogy a rendszer stabil, rendkívüli beavatkozásra nincs szükség. A két állítás nehezen fér meg egymás mellett.
Miért pont a hőségcsúcson jött az áramszünet?
A kiváltó ok fizikai , a tartós kánikulában megugrik a klímaberendezések fogyasztása, a hálózati elemek pedig a magas környezeti hőmérséklet miatt nehezebben hűlnek.
Az MVM Démász területén a keddi meghibásodást a középfeszültségű kábelek és a transzformátorok együttes túlterhelése okozta, amelyeket a forró levegő már nem tudott kellően hűteni. A Portfolio beszámolója szerint a kormányzati gyorsjelentés ugyanezt erősítette meg: a legtöbb hiba a trafók és a kábelek túlterheléséből fakad.
A minta nem egyedi. Az E.ON tájékoztatása szerint az extrém melegben az átlagos két háromszorosára nőtt az üzemzavarok száma Budapest és Pest vármegye területén.
A problémák jellemzően este jelentkeznek, amikor a napközben felmelegedett transzformátorok a továbbra is magas fogyasztás mellett kapják a legnagyobb terhelést. A hálózat tehát pontosan a napszak legrosszabb pillanatában mondja fel a szolgálatot.
Az áramszünet mögött a lakosságra tolt felelősség
A szolgáltatói kommunikáció íve tanulságos. Az MVM vezérigazgatója még a hőséghullám előtt videóban nyugtatta a lakosságot, hogy rendkívüli beavatkozásra nincs szükség, a rendszer stabil. A cég a csúcsterhelési adatokra hivatkozott, amelyek szerinte megfelelnek az elmúlt két év hasonló időszakának. A gyakorlatban viszont Kecskeméten több ezer otthon maradt áram nélkül, miközben a hivatalos üzenet a nyugalomé maradt.
A felelősség iránya is árulkodó. Az E.ON azt kéri a fogyasztóktól, hogy a nagy energiaigényű gépeket 21 óra utánra időzítsék, este hattól kilencig pedig mérsékeljék a légkondicionálást, hajnalban hűtsenek. A tanács önmagában racionális.
A súlypontja mégis a lakosra helyezi a terhet, hogy a polgár igazítsa a hőtűrését a hálózat korlátaihoz, ne a hálózat készüljön fel a polgár igényére. Egy 42 fokos országban a klíma esti kikapcsolása nem életmódtipp, hanem egészségügyi kockázat, kisgyermekes és idős háztartásokban pedig kimondottan veszélyes.
Mit jelent mindez a kisembernek Kecskeméten?
A Széchenyiváros panelotthonaiban a kánikula estéje klíma nélkül alig elviselhető. A romlandó élelmiszer a hűtőben megül, a lélegeztetőgépre vagy elektromos orvosi eszközre szoruló betegek pedig védtelenné válnak.
A szolgáltató ilyenkor a helyreállítás megkezdéséről ad hírt, konkrét visszakapcsolási időpont nélkül. A lakos addig a sötétben vár, telefonos ügyfélszolgálati sorban, tájékoztatás nélkül arról, meddig tart a kiszolgáltatottság.
A hálózat állapota nem az időjárás magánügye. A trafók és a kábelek terhelhetőségét beruházással, karbantartással, korszerűsítéssel lehet emelni. Az elmúlt évek fogyasztási görbéje ismert volt, a klímahasználat terjedése kiszámítható. A kérdés nem az, hogy miért van meleg, hanem az, miért nem bírja a hálózat azt a terhelést, amelyre évek óta lehetett számítani.
A Polkorrekt véleménye
Az áramszünet nem természeti csapás, hanem a felkészültség hiányának a tünete. Amikor a szolgáltató a stabilitást hirdeti, a lakos meg a sötétben izzad, akkor a baj nem a hőségben van, hanem a kommunikáció és a valóság közötti szakadékban.
A kisembernek nem víztiszta üzenetekre van szüksége, hanem hálózatra, amely a kánikulát is kibírja. A felelősséget nem a klímát bekapcsoló polgárra, hanem a hálózatot évek óta karbantartó és fejlesztő cégekre és a felügyeletükre kell terhelni.
