A rendőrség tisztázta SoDI-t, megdőlt a hamis vád

Egy rendőrségi közokirat ritkán dönt el sajtóvitát ilyen tisztán. A hamis vád ebben az ügyben nem maradt a gyanú ködében, hogy Szolnoki Rendőrkapitányság 16010/477/2025. bü. számú eljárást megszüntető határozata fekete fehéren rögzíti, hogy a kirendelt informatikus szakértő a lefoglalt eszközökön nem talált gyermekpornográf felvételt, az eljárást pedig bűncselekmény hiányában lezárták.

Az előzmény egy közösségi oldalon megjelent állítás. Egy magát oknyomozónak nevező újságíró azt írta, hogy a tartalomgyártóként ismert Kiss Farkas Endrénél, internetes nevén SODI-nál a rendőrök nagyobb mennyiségű gyermekpornográf anyagot foglaltak le. A felvetés a lehető legsúlyosabb gyanút keltette egy megnevezett emberről, ráadásul olyan körben, ahol bárki elérhette és továbboszthatta.

Mit mond a határozat, és mit jelent a hamis vád

Az érintett a szerkesztőségünknek megküldte a megszüntető határozatot. A dokumentum szövege egyértelmű, hogy a hatóság szakértőt rendelt ki, aki a lefoglalt adathordozókon szereplő képeket és videókat tételesen átnézte.

Gyermekpornográfiát egyik sem tartalmazott. A határozat szerint a bejelentés, miszerint az érintett számítógépére meztelen gyermekeket ábrázoló képek kerültek volna, nem nyert bizonyítást, ezért a hatóság az eljárást megszüntette.

Itt válik a szóhasználat jogi kérdéssé. Egy konkrét, ellenőrizhető eseményről tett, valótlannak bizonyult, a becsület csorbítására kétségkívül alkalmas közlés a magyar jogban tényállítás, nem vélemény. A Kúria gyakorlata élesen elválasztja a kettőt, hogy tényállítás az, aminek alapja egyedileg körülhatárolt, valóságában megvizsgálható esemény. Egy gyermekpornográf anyag lefoglalása pontosan ilyen, vagy megtörtént, vagy nem.

Miért nem védi a hamis vád állítóját a véleményszabadság

A közéleti vita tág teret kap a magyar jogban, és ez helyes is. A jogalkotó 2023-ban kivette a büntethetők köréből a sajtóban, a közügyek vitája körében elkövetett rágalmazást, jóllehet egy fontos kivétellel, hogy a védelem nem terjed ki az emberi méltóság nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A bírálat, az éles kritika, a kormányzati vagy közszereplői teljesítmény ostorozása ezért szabad. A valótlan bűnvád viszont egészen más műfaj.

A különbség a hétköznapi olvasónak is megfogható. Azt mondani valakire, hogy rossz újságíró vagy felelőtlen közszereplő, értékítélet, és mint ilyen, a véleményszabadság hatálya alá esik. Azt állítani róla, hogy a rendőrök gyermekpornográf anyagot foglaltak le nála, ellenőrizhető tényközlés. Ha az ilyen közlés valótlan, a véleményszabadságra hivatkozás nem mentesít, ti a szabad szó nem fedezék a kitalált bűncselekményhez.

A közokirat súlya és a sajtó felelőssége

A megszüntető határozat közokirat, vagyis a benne foglaltak valóságát a jog vélelmezi. Egy ilyen iratot felülírni egyetlen közösségi bejegyzéssel nem lehet. Aki mégis fenntart egy közokirattal cáfolt vádat, az tudatosan vállalja a kockázatot, hogy a sértett a nevét tisztára mossa, a vádaskodóét pedig egy bírósági ügy árnyékolja be.

Marad egy tisztázatlan részlet, amelyet becsülettel jelezni kell. A bejegyzés szerint a rendőri kiszállás február 21-én történt, és az állítás azt sugallta, hogy a hatóság már aznap terhelő anyagot talált.

A megszüntető határozat ezzel szemben azt rögzíti, hogy a bizonyítás nem igazolta a vádat. A két narratíva közti feszültség feloldása nem a sajtó dolga, hanem azé az eljárásé, amely már lezárult, és amelynek eredménye a felmentő irat.

A Polkorrekt véleménye

A legsúlyosabb vádat a legszilárdabb bizonyítékkal kell alátámasztani, máskülönben az csak fegyver, nem tájékoztatás. Ebben az ügyben a bizonyíték a vádlót cáfolja, nem a megvádoltat. Az oknyomozó jelvény nem jogosít fel arra, hogy valaki kitalált bűncselekménnyel bélyegezzen meg egy embert a nagy nyilvánosság előtt, a közokirat pedig nem véleménykérdés. Aki ezt összekeveri, az nem a hatalmat ellenőrzi, hanem maga él vissza vele.