Tagadja bűnösségét a Till Tamás-gyilkossággal vádolt férfi

A Kecskeméti Törvényszéken elkezdődött a 2000-ben eltűnt, akkor 11 éves Till Tamás meggyilkolásának bírósági tárgyalása.

A jelenleg 41 éves vádlottat – aki az elkövetés idején 16 esztendős volt – tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja az ügyészség. A vádlott a szerdai tárgyaláson, kéz- és lábbilincsben elővezetve, határozottan kijelentette, hogy nem követte el a vádiratban foglaltakat.

Egymásnak ellentmondó vallomások és kényszervádak

Az ügy hátterében rendkívül zavaros vallomási folyamat áll. A vádlott 2024 novembere és decembere között több különböző verziót is előadott: kezdetben egy elhunyt társa részvételéről beszélt egy holttest elrejtésében, majd beismerő vallomást tett, amelyben részletesen leírta a gyilkosság folyamatát, sőt, motivációként az élet elvételére irányuló kíváncsiságot és a lelepleződéstől való félelmet jelölte meg.

Ezzel szemben a legutóbbi tárgyaláson a férfi azt állította, hogy a hatóságok fenyegetéssel és zsarolással kényszerítették a beismerő vallomásra, azt ígérve neki, hogy az ügy elévülése miatt nem lesz büntethető. A vádlott korábban pótmagánvádas eljárást is kezdeményezett a nyomozók ellen, ám a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa bűncselekmény hiányában felmentette a rendőröket. A vádlott jelenleg azt a verziót tartja fenn, amely szerint a kisfiú közlekedési baleset áldozata lett, ő azonban – saját bevallása szerint – nem a gyilkosa.

Az ügyészség és a védelem álláspontja

Az ügyészség már az áprilisi előkészítő ülésen egyértelműsítette, hogy amennyiben a vádlott beismerő vallomást tett volna és lemond a tárgyalás jogáról, 15 év fegyházbüntetést indítványoztak volna, ami a fiatalkorúakra vonatkozó törvényi maximum. Mivel a vádlott tagad, a büntetőper a bizonyítási eljárással folytatódik.

A bíróság a szerdai tárgyaláson órákon át ismertette a korábbi, egymásnak ellentmondó vallomásokat, amelyekben a férfi hol saját magát, hol a tanya tulajdonosát nevezte meg a tragédia felelőseként. Pásztor Anita tanácsvezető bíró jelezte, hogy a bíróság külön vizsgálja majd a vallomástételek körülményeit és az eljárás szabályosságát.

Folytatódik a bizonyítási eljárás

A bíróság decemberig több mint tíz tárgyalási napot tűzött ki, amelyeken tanúk és igazságügyi szakértők meghallgatásával próbálják feltárni a több mint két évtizede rejtélyes ügy valós hátterét. A vádlott indítványozta az elévülési kérdések bírósági felülvizsgálatát is, amit a bíróság a továbbiakban fog érdemben kezelni. A per további szakaszában kulcsfontosságú lesz annak megállapítása, hogy a vallomásokat milyen mentális állapotban és kényszerítő hatások alatt tette a vádlott.