Migrációs paktum: súlyos terhek várnak Magyarországra

Június 12-én hatályba lépett az Európai Unió migrációs paktum néven ismert menekültügyi rendszere, amely több ezer menedékkérő befogadására alkalmas infrastruktúrát ír elő Magyarországnak.

Az új uniós szabályozás egységes keretet teremt a menedékkérők tagállamok közötti elosztására. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy a rendszer hazánkra nézve több ponton hátrányos. A Vadhajtások szerint a legnagyobb terhet egy konkrét számszerű elvárás jelenti.

Mit követel a migrációs paktum Magyarországtól

A szakértő kifejtette, hogy az országnak 7716 menedékkérő ellátására alkalmas létesítményeket kell létrehoznia és üzemeltetnie. Ezeket akkor is fenn kell tartani, ha éppen senki sem lakik bennük, ami komoly többletkiadásokat okozhat. A nyomás alatt álló tagállamokat háromféleképpen lehet segíteni,hogy menedékkérők átvételével, technikai segítséggel vagy pénzügyi hozzájárulással.

Magyarországot az Európai Bizottság jelenleg nem sorolja a jelentős nyomás alatt álló országok közé, ezért arányos hozzájárulást várnak el tőle. Az elemző hozzátette, hogy a rendszer valódi terhelhetősége csak egy újabb, a 2015-öshöz fogható válság idején mutatkozna meg.

Késések és a Nyugat-Balkán szerepe

Több tagállam még nem ültette át a szükséges jogszabályokat, és az Eurodac biometrikus adatbázis fejlesztése is csúszik. Az Unió hosszabb távon a Nyugat-Balkánnak szánna nagyobb szerepet az illegális migráció kezelésében, ezért bővíti a Frontex jogköreit, és szorosabbra fűzi az együttműködést Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával, valamint Észak-Macedóniával. A nyugat-balkáni útvonalon tavaly 42 százalékkal esett vissza az illegális migráció, ám az iráni helyzet és az afgán folyamatok újabb nyomást hozhatnak Európára.