Felborult az északi-sarki tápláléklánc: átléptük a kritikus fordulópontot
A klímaváltozás következtében az Északi-sarki-óceán kémiai összetétele visszafordíthatatlanul megváltozott, ami súlyos zavarokat okoz a térség táplálékláncában.
A University of Edinburgh kutatói szerint egy kritikus fordulópontot 2009-ben már átléptünk.
A sarkvidéki tengeri jég drasztikus csökkenése egy olyan folyamatot indított el, amely drasztikusan lecsökkenti a vizek nitráttartalmát. Ez a tápanyag alapvető fontosságú a planktonok növekedéséhez, amelyek a teljes sarkvidéki ökoszisztéma táplálékbázisát képezik.
Miért csökken a nitrátszint?
A kutatók húsz évnyi megfigyelési adatot elemeztek a Fram-szorosból, amely az Északi-sarki-óceán és az Atlanti-óceán közötti fő átjáró. Az elemzésből kiderült, hogy 2009 óta a távozó vizek nitráttartalma folyamatosan csökken, ami egybeesik a tengeri jég drasztikus visszahúzódásával.
A folyamat lényege, hogy a jégtakaró elolvadása miatt hatalmas, sekély tengeri területek kerültek közvetlen kapcsolatba a napfénnyel. Ez a megnövekedett fényexpozíció felgyorsítja a bentikus denitrifikációt, vagyis azt a folyamatot, amely során a nitrát nitrogéngázzá alakul át, és távozik a tengervízből. Az óceán ezzel egy fény által limitált rendszerről egy nitrát által limitált rendszerré alakult át.
Súlyos következmények az élővilágra és a klímára
Mivel a nitrát elengedhetetlen a planktonok szaporodásához, a tápanyaghiány az egész táplálékláncra kihat. A kisebb planktonfajok elterjedése miatt kevesebb táplálék jut a halaknak, a tengeri madaraknak és az emlősöknek.
Emellett a folyamat globális klímakockázatot is rejt. Az Északi-sarki-óceán szénmegkötő kapacitása csökkenhet, mivel a planktonok fotoszintézisükkel kulcsszerepet játszanak a légköri szén-dioxid megkötésében.
Visszafordíthatatlan változás
Marta Santos-García, a tanulmány társszerzője rámutatott: korábban azt feltételezték, hogy a jég olvadása a több fény miatt fokozza a fitoplankton-növekedést. Az új adatok azonban bizonyítják, hogy ez a kapcsolat megszűnt, és a rendszer egyfajta „biológiai szegénységi spirálba” került.
Professor Raja Ganeshram, a kutatás vezetője szerint mivel a változást a tengeri jég állandó csökkenése hajtja, nagyon valószínűtlen, hogy az óceán valaha is visszanyerje korábbi állapotát.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a változások továbbgyűrűznek az észak-atlanti térségbe is, ami hosszú távon komoly hatással lehet a kereskedelmi halászatára és a globális élelmezésbiztonságra is.
