A magyar utast ki képviseli? – Botrány a bizottsági ülésen, amit senki nem vett észre.
A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság 2026. május 26-i döntés-előkészítő ülésén a fővárosi önkormányzat főigazgatója, kilenc bizottsági tag és négy taxis érdekképviseleti szervezet képviselője ült az asztal körül.
A téma a Budapest Főváros által kiadott személytaxi-szolgáltatási hatósági tarifa módosítása volt, amelyről a Fővárosi Közgyűlés 2026. május 29-én, pénteken 9 órakor fog szavazni. A tárgyalások során a leginkább rászoruló budapesti utasközönség – a nyugdíjasok, a kerekesszéket használók, a fogyatékossággal élők, valamint a tartós jövedelmi sérülékenységű lakosok – semmilyen formában nem voltak képviselve.
A szó szerinti jegyzőkönyvben leírva sem szerepelnek a „kerekesszékes”, „fogyatékossággal élő” vagy „nyugdíjas” kifejezések, amelyre korábban előszeretettel hivatkoztak éveken át a tarifaemelések elutasításakor.
Az előterjesztés ezzel szakított azzal az éveken át tartó fővárosi indoklással, mely szerint a hazai utasok nem viselnek el nagyobb áremelést.
A döntés-előkészítés során súlyos aszimmetria és ellentmondás mutatkozott.
Kiss Ambrus főigazgató a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) fogyasztói kutatására hivatkozott, miközben Monok Attila, a BKIK képviselője elismerte, hogy az ő piackutatásuk a külföldi utazókat nem mérte fel.
A probléma az, hogy maga a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sem készített semmilyen hatáselemzést a magyar utasok teherbíró képességéről vagy a védett csoportok mobilitási szükségleteiről; a BKK saját kutatása kizárólag a taxis szolgáltatókat kérdezte meg.
Akik az asztalnál ültek: Érdekek és álláspontok
A jegyzőkönyv szerint öt érdemi felszólaló alakította a vitát, akik mindannyian kizárólag piackínálati szempontból, az önköltség és a tarifaszerkezet oldaláról érveltek.
Kiss Ambrus mint előterjesztő két alternatívát ismertetett, egy 27 százalékos és egy 15 százalékos emelést, de formális döntési javaslatként kizárólag az elsőt terjesztette elő, így a Közgyűlésnek nem lesz lehetősége mérsékelt kompromisszumot szavazni, csak a 27 százalékot vagy a status quót.
Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke a 15 százalékos javaslat mellett érvelt, és figyelmeztetett, hogy a 27 százalékos kényszerű mérték a 2023 márciusa óta elmaradt évenkénti felülvizsgálatok közvetlen következménye, miközben kiállt a fix árszerkezet megtartása mellett.
A Taxisok Érdekvédelmi Szervezete (TÉSZ) képviseletében Bedenek József alelnök a nagyobb, 27 százalékos emelés pártján állt, miközben a szervezet nevében élesen bírálta a BKK és a Hivatal négyéves szabályozási mulasztásait.
A TÉSZ fellépése során szóvá tette a 190/2022. számú fővárosi közgyűlési határozat végrehajtatlanságát, valamint a 2024-es évre teljesen elmaradt hatósági elemzést. A szervezet konkrét jogi és eljárási lépéseket is számonkért az asztalnál, amikor az alelnök nyilvánosan felvetette az Ártörvény szerinti 30 napos határidő-mulasztások hivatalos kivizsgálási indítványát.
Ez a TÉSZ által 2025 szeptemberében és 2026 januárjában benyújtott módosítási kérelmekre vonatkozott, amelyeket a Hivatal jogkör nélkül elutasított, és gyakorlatilag eltüntetett az árhatóságként működő Közgyűlés elől.
A TÉSZ érdekérvényesítése és hozzáállása ugyanakkor bizonytalan, hiszen az alelnök a napokban egy posztjában még új tarifaszerkezet bevezetése mellett érvelt, miközben a szervezet közben már tüntetést is bejelentett arra az esetre, ha a Közgyűlés megszavazza a hatósági ár elmozdítását lehetővé tevő javaslatot.
Monok Attila a BKIK képviseletében a 15 százalékos mérsékelt emelés mellett szólt, megjegyezve, hogy az euró-forint árfolyam miatt a külföldieknek már enélkül is 10 százalékkal drágult a taxizás.
Váci Norbert, a Fővárosi Taxisok Érdekvédelmi Szövetsége képviselője szintén a 27 százalékos emelés mellett érvelt, ám elhangzott tőle egy kritikus mondat, miszerint a sávos tarifáról is lehet beszélni.
A védvonal megrepedése és a sávos tarifa kockázata
Váci Norbert kijelentése az egyetlen olyan mondat volt, amely megnyitotta a kaput a fix hatósági ár felszámolása előtt.
A négy szervezet közül egyedül a TÉSZ és az OTSZ állt ki mereven és egyértelműen a fix árak fenntartása mellett, a BKIK a kereteken belüli mérsékeltebb emelést kérte, a FŐTE viszont maga nyitotta meg a sávos tarifa kapuját, hajlandóságot mutatva arra, hogy vitaalapot képezzen a modellnek.
A sávos tarifa a rögzített hatósági ár megszüntetésének előszobája, amely közvetve a platformszolgáltatók, például a Bolt algoritmikus, dömpingárazású, tartozásátvállalási rendszeren alapuló modelljét támogatja, ami hosszú távon aláássa a taxis tagság piaci pozícióját és érinti a százalékos leadók kérdését is.
A BKK szakmai indokolása nyíltan követi ezt a logikát, állítva, hogy a rögzített ár nem mindent old meg a kereslet-kínálat kiegyenlítésében, és helyette határok között mozgatható ár szükséges.
A Bolt ezt a koncepciót már 2025 májusában kifejtette a társadalmi egyeztetésen. Érdekesség, hogy a TÉSZ és a FŐTE vezérkara túlnyomórészt a Bolt szerződéses szolgáltatója, miközben a City Taxi meg sem jelent az ülésen.
Ez felveti a kérdést, hogy a tarifa-tárgyalásokon kívül van-e egyáltalán felhatalmazásuk vagy valós támogatottságuk taxis körökben a hatósági ár esetleges kivezetéséről tárgyalni, mivel a hosszú ideje tartó eredménytelenségük miatt a szervezetek népszerűsége vélhetően már nem túl nagy.
Az elmaradt egyeztetések és a jogi aggályok
A szakbizottság elnöke az ülés megnyitásakor elismerte, hogy egyeztetve a fővárosi frakciókkal, azonban egyik frakcióval sem lett ez az előterjesztés ilyen formában egyeztetve, azt mindenki a közgyűlési meghívó kapcsán látta először.
Kiss Ambrus azzal védekezett, hogy az anyag kint volt a lakossági társadalmi vitán, ám a jogszabályok szerint a társadalmi egyeztetés nem helyettesíti a frakció- és érdekképviseleti szintű érdemi konzultációt.
Ez a mulasztás komoly közjogi és eljárásjogi aggályokat vet fel a május 29-i szavazással kapcsolatban.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében a képviselő-testület döntéseit a szakbizottságok kötelesek előkészíteni és véleményezni, a fővárosi SZMSZ szerint pedig bizottsági szakvélemény nélkül előterjesztés főszabály szerint nem vihető a Közgyűlés elé.
Mivel a bizottság kizárólag a javaslat a taxi rendelet módosítására vonatkozóan hozott szakvéleményt, a csomag részét képező második döntési javaslatról – amely a sávos algoritmikus tarifa országos jogalkotó felé történő felterjesztését célozza – a bizottság érdemben nem alkotott szakvéleményt.
Emellett a jogalkotásról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján elmaradt a kötelező előzetes hatásvizsgálat és az érdemi egyeztetés, ráadásul a jövőbeni szoftveres rendszerek mérésügyi törvény és MID irányelv szerinti típushitelesítési követelményeit a döntés-előkészítés teljesen figyelmen kívül hagyta.
A Közigazgatási perrendtartás alapján mulasztási kereset indítható a Fővárosi Közgyűlés mint árhatóság ellen az Ártörvény szerinti 30 napos mulasztások miatt, valamint kormányhivatali törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető a bizottsági előzetes tárgyalási kötelezettség tartalmi megsértése miatt.
A „Kiss Ambrus paradoxon” és a 2022-es működési modell
A jelenlegi folyamatok nem egyediek, hanem egy pontosan körvonalazható, visszatérő struktúrát követnek, amely már 2022-ben is megvalósult.
2022. március 24-én tizenkilenc érdekképviseleti és vállalati szereplő aláírt egy egyoldalas tárgyalási jegyzőkönyvet a téli gumiabroncsokról, az EURO 6-os motorokról, a járműéletkorról és a bankkártyákról, amelyben egyetlen szó sem esett valós idejű adatszolgáltatásról.
Harminc nappal később a Közgyűlés mégis elfogadta a 11/2022. számú fővárosi rendeletet, amely kötelezővé tette a budapesti taxisok számára, hogy valós időben GPS- és taxaméter-adatokat küldjenek a BKK szerverére, pedig ezt a passzust az aláírók előzetesen nem ismerhették.
Ez a működési modell a formális legitimitás biztosítására épül az érdekképviseletek jelenlétének dokumentálásával, miközben a kényes részleteket kihagyják az érdemi vitából.
Most, 2026-ban így maradt ki a bizottsági vitából a sávos modell felterjesztése, a 2026 nyarán élesedő valós idejű szoftveres adatszolgáltatási kötelezettség, azaz a TaxiTrack, valamint a 2026. július 1-jén hatályossá váló kötelező utasoldali ár-ellenőrző alkalmazás kérdése.
A modell része a védett csoportok kirekesztése és a magáncéges előkészítés is, hiszen a szabályozási anyagokat a BKK Zrt. mint magánjogi gazdasági társaság készíti elő.
A BKK Zrt. egyszerre a jogszabály-előkészítő, a közlekedésszervező, a TaxiTrack élesedése után a kötelező valós idejű piaci adatvagyon kizárólagos kezelője, valamint a sávos algoritmikus modell jövőbeli üzemeltetője.
Ez közvetlenül sérti a jogalkotásról szóló törvény érdekellentét-mentes jogszabály-előkészítésre vonatkozok követelményét. Ezt a struktúrát 2022-ben alpolgármesterként, 2026-ban pedig főigazgatóként ugyanaz a személy testesíti meg és tartja fenn: Kiss Ambrus.
A számok nyelve: Mit jelent ez a kisembernek?
A 27,27 százalékos tarifaemelés és a 140 százalékos reptéri felár-emelés nem luxus, hanem hozzáférési kérdés az egészségügyi vagy családi okokból taxira szorulóknak. Jelenleg egy 5 kilométeres budapesti taxiút az 1100 forintos alapdíjjal és a kilométerdíjjal együtt 3300 forintba kerül, míg az előterjesztés szerinti új tarifa mellett ez az összeg 4200 forintra növekszik.
Havi négy szükségszerű út az eddigi 13 200 forint helyett 16 800 forintos terhet jelent majd. A 3600 forintos havi különbözet egy átlagos budapesti nyugdíjnak az 1,5–2 százaléka, a minimális öregségi nyugdíjnak pedig a 3 százalékát is meghaladja, és ez a szám rendszeres kórházi kezelések esetén könnyen megduplázódhat.
A reptéri buszok áremelésénél használt elv, miszerint úgyis szinte csak a külföldiek használják, Kiss Ambrus szavaival belopódzott a teljes személyszállítási szabályozásba, teljesen figyelmen kívül hagyva a kieső szezonban a szolgáltatást életben tartó hazai bázist.
Összegzés és a döntési helyzet
A pénteki szavazáson a közgyűlési képviselőknek dönteniük kell, hogy legitimálják a korábbi minta alapján, érdemi egyeztetések nélkül felgyorsított előterjesztést, vagy módosító indítványt nyújtanak be a BKIK 15 százalékos javaslatára, esetleg elhalasztják a szavazást a kötelező hatásvizsgálatok és az érdemi szakvéleményezés elkészültéig.
A péntek 9 órás közgyűlési szavazás után nyilvánossá válik, hogy melyik képviselő hogyan szavazott, és ki nyújtott be módosító indítványt.
A témát folytatva, a következő tényfeltáró anyagban bemutatásra kerül a 2022 és 2026 közötti intézményi rendszer, valamint az, hogy a BKK Zrt. jogszabály-előkészítői pozíciója milyen módon függ össze a Bolt technológiai piaci modelljével.
