Kongó korlátozza a temetéseket az Ebola-járvány miatt: A WHO növelte a kockázati besorolást

Betiltották a virrasztásokat és ötven főben maximálták a gyülekezések létszámát Kongó északkeleti részén, miután a térségben rohamosan terjed az Ebola-vírus ritkább, Bundibugyo-törzse.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a korábbi „magasról” „nagyon magasra” emelte a járvány kockázati szintjét az afrikai országra nézve, bár a globális elterjedés veszélyét továbbra is alacsonynak értékelik.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója közölte, hogy eddig 82 esetet és 7 halálos áldozatot igazoltak hivatalosan, de a valós esetszám ennél lényegesen magasabb lehet. Jelenleg már 750 gyanús megbetegedést és 177 feltételezett halálesetet tartanak nyilván Ituri tartományban, ahol a kór hetekig észrevétlenül terjedhetett, mivel a tesztek kezdetben csak a gyakoribb Ebola-törzseket szűrték.

Versenyfutás az idővel a humanitárius válságövezetben

A védekezést rendkívüli módon megnehezíti, hogy a járvány gócpontjának számító Ituri tartományban csaknem egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát a nyersanyagokért folyó fegyveres konfliktusok miatt. Thérèse Kayikwamba Wagner kongói külügyminiszter szerint a kontaktkutatás felpörgetése az elsődleges feladat, de a helyzetet a helyi egészségügyi infrastruktúra gyengesége is hátráltatja: a frontvonalban dolgozó orvosok sok helyen lejárt szavatosságú maszkokban kénytelenek ellátni a betegeket.

A válságot tovább mélyíti, hogy a fertőzés megjelent a lázadók kezén lévő Észak- és Dél-Kivu tartományokban is. A Ruanda által támogatott M23 lázadócsoport ugyan bejelentette egy válságstáb felállítását, a kongói kormány szerint azonban a milíciák teljesen felkészületlenek egy egészségügyi krízis kezelésére, ráadásul a felek között nincs kommunikáció a járványügyi helyzetről.

Összecsapások a helyi szokások és a félretájékoztatás miatt

A hatóságok és a segélyszervezetek munkája komoly lakossági ellenállásba ütközik. Csütörtökön egy helyi kezelőközpontot dühös fiatalok gyújtottak fel Rwamparában, miután a járványügyi protokoll miatt a hatóságok nem adták ki nekik egy Ebolában elhunyt társuk holttestét. Mivel az elhunytak teste rendkívül fertőző, a biztonságos temetéseket a fegyveres erőknek és a szakembereknek kell irányítaniuk, ami élesen ütközik a helyi temetkezési rítusokkal.

Helyi segélyszervezetek szerint a lakosság felháborodását elsősorban a dezinformáció táplálja. Egyes helyi egyházak azt hirdetik a hívőknek, hogy a járvány nem létezik, és az isteni védelem feleslegessé teszi az orvosi ellátást.

Nemzetközi segítség érkezik

A helyzet stabilizálására az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 60 millió dollárt szabadított fel a Központi Vészhelyzeti Alapjából. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok 23 millió dolláros támogatást ígért a kongói és ugandai védekezésre, valamint vállalta legfeljebb 50 Ebola-klinika felállításának finanszírozását a térségben. Szakértők szerint a cselekvési időablak rendkívül szűk, és azonnali beavatkozásra van szükség a katasztrófa elkerüléséhez.