Brüsszeli források szerint kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen
Brüsszeli források szerint kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ha az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 16. módosítását.
A Tisza Párt vezette új kormány által benyújtott, „lex-Orbánként”emlegetett javaslat két ciklusra korlátozná a miniszterelnökök megválaszthatóságát, méghozzá 1990-ig visszamenőleges hatállyal, ami automatikusan kizárná Orbán Viktort a jövőbeli indulásból.
Uniós tisztségviselők szerint a személyre szabott, retroaktív jogalkotás súlyosan sérti a jogbiztonságot, a választójogot és a visszamenőleges hatály tilalmát, így az Európai Bizottság gyorsított szankciós eljárást és az uniós források újbóli befagyasztását kezdeményezheti Budapest ellen. Minderről a Tűzfalcsoport írt, változtatások nélkül alább:
Két uniós tisztviselő forrásunk is úgy látja, hogy az eddigi gyakorlat alapján a „lex-Orbán” alkotmánymódosítás miatt nem tud mást tenni az Európai Bizottság, mint a választás és a választhatóság korlátozása és a visszamenőleges jogalkotás tilalmának sérelme miatt szankciós eljárást kezdeményez, ha az Országgyűlés elfogadja a 16. alaptörvény módosítást.
A Tisza Párt vezette új kormány benyújtotta az Alaptörvény 16. módosítását, amely két ciklusra, azaz nyolc évre korlátozná egy miniszterelnök megválaszthatóságát – visszamenőleges hatállyal, 1990-től számítva. Brüsszeli uniós tisztségviselők, akik névtelenséget kértek, szerint ez a lépés nem a jogállamiság helyreállítása, hanem politikai leszámolás, amely súlyosan sérti a jogbiztonság és a visszamenőleges jogalkotás tilalmának alapelveit, és újabb infringement eljárást indíthat el az Európai Bizottság részéről.
A javaslat egyértelműen Viktor Orbánra szabott: a volt miniszterelnök, aki 1998–2002 között, majd 2010 óta megszakításokkal töltötte be a posztot, a módosítás elfogadása esetén automatikusan kizárná magát a jövőbeli indulásból. Kritikusok szerint ez klasszikus „lex-Orbán”, amely nem általános szabályt alkot, hanem egy konkrét személy ellen irányul, aláásva az uniós értékeket.
A visszamenőleges hatály súlyos jogi problémái
A visszamenőleges jogalkotás tilalma mind a magyar, mind az uniós jogrendszer alapköve. Az Európai Bíróság (EuB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) számos esetben hangsúlyozta, hogy a választójogot és a közhivatal viselését érintő szabályok nem változtathatják meg utólag a múltbeli tényeket hátrányos módon.
Például a lengyel igazságügyi reformoknál a EuB a Bizottság v. Lengyelország (C-619/18) ügyben elutasította a retroaktív jellegű korlátozásokat, amelyek politikai célból változtatták meg a bírák hivatalviselési feltételeit. Hasonlóan Magyarország korábbi ügyeiben – mint a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése (C-286/12) – a Bíróság megállapította, hogy az ilyen intézkedések diszkriminatívak és sérthetik a jogbiztonságot.
Az EJEB is következetes: a Baka v. Hungary ügyben (2016) a Bíróság kimondta, hogy a visszamenőleges intézkedések alááshatják a függetlenséget és a jogállamiságot. A non-retroaktivitás elve az EJEB szerint különösen védett a választójog (1. Jegyzőkönyv 3. cikk) és a törvényesség (7. cikk) vonatkozásában – nem lehet valakit utólag büntetni olyan cselekményekért, amelyek a szabályozás idején még megengedettek voltak.
Nemzetközi példák is óvatosságra intenek:
- Lengyelország: A PiS retroaktív bírói korlátozásai sorozatosan elbuktak az Európai Bíróság előtt, napi bírságokkal sújtva Varsót.
- Románia és más tagállamok: Az Emberi Jogok Európai Bírósága hangsúlyozta, hogy a közhivatali korlátozások csak szigorú arányossági teszt után, előre látható módon alkalmazhatók.
- Amerikai precedens: Az ex post facto tilalom klasszikus esetei (Calder v. Bull) mutatják, hogy a múltbeli szolgálat utólagos büntetése alkotmányellenes.
Uniós reakció és várható következmények
Brüsszeli forrásaink szerint az Európai Bizottság már figyelemmel kíséri a javaslatot, erre utal a The Guardian tegnapi cikke is. Ha elfogadják, gyorsított kötelezettségszegési eljárás indulhat az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkelye (jogállamiság, demokrácia) és az uniós jog primátusa sérelme miatt.
Hasonlóan a korábbi magyar ügyekhez – például a gyermekvédelmi törvény (C-769/22) vagy a szuverenitásvédelmi intézkedések – a Bizottság ideiglenes intézkedést is kérhet a az Európai Bíróságtól a módosítás végrehajtásának felfüggesztésére.
Forrásaink szerint egy újabb kötelezettségszegési eljárás az uniós források befagyasztását teheti lehetővé, ha a változás rendszerszintű kockázatot jelent a demokráciára. „Demokráciát nem lehet demokráciaellenes eszközökkel helyreállítani. Egy személyre szabott, retroaktív alkotmánymódosítás a Bizottság szemében inkább az előző kormányok illiberális módszereit ismétli, mintsem hogy szakítana velük.”
