Lengyelország óvatosságra intette Kijevet a balti drónincidensek után

Lengyelország óvatosságra intette Kijevet a balti drónincidensek után

Ukrajnának sokkal pontosabban kell megválasztania a dróntámadások célpontjait, és gondoskodnia kell arról, hogy a pilóta nélküli eszközei ne jelentsenek veszélyt a NATO-tagállamokra – figyelmeztetett Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter.

A hírt a TASZSZ közölte.

A lengyel tárcavezető azután nyilatkozott, hogy Észtország légterében egy újabb ukrán katonai drónt kellett megsemmisíteni. Az utóbbi időszakban nem ez volt az első ilyen eset: Finnországban, Lettországban és Litvániában is történtek már hasonló, ukrán drónokhoz köthető incidensek. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter tájékoztatása szerint a NATO balti légtérrendészeti missziójának egyik vadászgépe lőtte le a berepülő eszközt, amelyről Alexus Grynkewich, a NATO európai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is megerősítette, hogy ukrán felségjelzésű volt.

Az ukrán külügyminisztérium hivatalos közleményben kért bocsánatot az incidensekért, amelyeket sajnálatos véletleneknek nevezett.

Diplomáciai feszültség: Moszkva terrorakciókat vizionál, Lettország tiltakozik

A drónbalesetek mellett komoly diplomáciai üzenetváltás is kezdődött a térségben. Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) sajtóirodája azzal vádolta meg Kijevet, hogy Lettország területét bázisként használva készít elő terroristatámadásokat Oroszország hátországában.

A lett diplomácia azonnal és határozottan reagált a vádakra. Baiba Braže lett külügyminiszter hamisnak és alaptalannak nevezte az orosz hírszerzés állításait.

A lett külügyminisztérium azonnali hatállyal behívatta Dmitrij Kaszatkin orosz ideiglenes ügyvivőt, és hivatalos formában fejezte ki határozott tiltakozását a Moszkvából érkező vádak ellen.

Eközben a Kreml részéről felvetették, hogy Kijev a szövetségesek tudta nélkül, titokban használhatja ki az Európai Unió és a NATO tagállamait a saját katonai céljaira. Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára ezzel párhuzamosan nyíltan figyelmeztette a balti államokat, leszögezve, hogy Moszkvának joga van az önvédelemre, amennyiben fenyegetést észlel a határai mentén.

 

Andrew J. Collins