Jogalkotási baki vagy politikai blöff? Kormányzati vizsgálat indult a közmédia ellen, de a törvény ezt tiltja

Hatalmas jogi és politikai vihart kavart a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki határozat. Magyar Péter azonnali, teljes körű vizsgálatot rendelt el az MTVA működésével kapcsolatban, ám a hatályos jogszabályok alapján a kormánynak ehhez semmilyen jogköre sincsen.
Németh Balázs szerint ez a közösségi médiára épülő politizálás mintapéldája.
Komoly közjogi és alkotmányjogi vitát robbantott ki az a friss kormányhatározat, amelyet Magyar Péter miniszterelnök látott el kézjegyével. A rendelet értelmében a Tisza-kormány azonnali, átfogó átvilágítást és vizsgálatot indít a közmédia gazdálkodása és működése ügyében, a folyamat felügyeletével pedig Tarr Zoltán miniszterelnökséget vezető minisztert bízták meg.
A döntésre azonnal reagáltak a jogi szakértők és a politikai elemzők, rámutatva egy súlyos strukturális hibára. A hatályos magyar jogszabályok szerint ugyanis a mindenkori kormánynak egyszerűen nincs törvényes felhatalmazása arra, hogy a közmédiumokat ellenőrizze.
A kormánynak nincs jogköre a közmédia ellenőrzésére
A magyar közmédia jogi státuszát és felügyeleti szerveit a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szabályozza.
Ez a médiatörvény garantálja az MTVA kormánytól való szervezeti és strukturális függetlenségét.
Németh Balázs korábbi kormányszóvivő a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a jogi helyzetre, pontról pontra bemutatva a kormányzati határozat gyenge pontjait. Kiemelte, hogy az MTVA a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának felügyelete alá tartozik, amelynek tagjait kizárólag az Országgyűlés választja meg, így a végrehajtó hatalomnak nincs beleszólása a működésükbe.
Az Alaptörvény és az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény szintén kimondja, hogy a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást egyedül az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.
Ez a szervezet szintén az Országgyűlésnek, és nem a kormánynak alárendelt független intézmény. Németh Balázs szerint a kormány akkor sem rendelhet el vizsgálatot a közmédiánál, ha éppen Magyar Péternek hívják a miniszterelnököt.
Érdemi munka helyett lájkvadász bejegyzések születnek
A politikai elemzők szerint a lépés illeszkedik a Tisza-párt kampányígéreteihez, hiszen Magyar Péter régóta hangoztatja a közmédia radikális átalakításának szükségességét. Ugyanakkor a megvalósítás módja komoly aggályokat vet fel, mert sérti a hatalmi ágak megosztását, és olyan látszatot kelt, mintha a kormány parlamenti hatásköröket vonna magához. Törvényes úton egy ilyen vizsgálatot csak az Országgyűlés által felállított parlamenti vizsgálóbizottsággal vagy a kétharmados médiatörvény módosításával lehetne elindítani.
Németh Balázs és a kritikusok szerint a kormány pontosan tudta, hogy a határozat jogilag végrehajthatatlan, és a cél csupán a választói bázis kiszolgálása volt.
A szakértő úgy véli, hogy egyelőre Facebook-kormányzás zajlik, érdemi munka pedig nem történik, így a közmédiával kapcsolatos bejelentés sem volt több egy egyszerű lájkvadász bejegyzésnél.
Az Alkotmánybíróság elé kerülhet az ügy
A kérdés most az, hogy Tarr Zoltán miniszter miként próbálja megkerülni a jogi akadályokat. Jogászok szerint a kormány egyetlen módon indíthatna jogszerű vizsgálatot, mégpedig akkor, ha nem az intézmény belső működését, hanem a Miniszterelnökség és az MTVA közötti korábbi szerződéseket, állami támogatási és hirdetési folyamatokat világíttatná át kormányzati szinten, mert ehhez mint szerződő félnek joga van.
Ha azonban a vizsgálat az MTVA belső szerkesztői szabadságát vagy autonóm gazdálkodását érinti, az ügy biztosan az Alkotmánybíróság elé kerül, ami az új kormány első komoly közjogi vereségéhez vezethet.





