Búcsú a megszokott világtól
Az orosz-ukrán, illetve az amerikai-izraeli-emirátusok-iráni háborúk különbözősége és hasonlóságai. Amikor felmerült a cikk ötlete, és elkezdtem foglalkozni a témával, arra gondoltam, hogy sokkal kevesebb hasonlóság van a két háború között, mint amennyi különbség.
Aztán, ahogy elkezdtem összeszedni a szempontokat, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a tényleges és mindenki számára látható különbségek mellett sokkal inkább hasonlít a két háború egymásra, mint különbözik.
Az első és legfontosabb, hogy mind a kettőnek a metszéspontjában az Egyesült Államok áll. Itt érdemes megjegyezni, ha ez az írás nem ezen a fórumon jelenne meg, az olvasók felét már most elveszítettem volna. Pedig ebben semmilyen erkölcsi állásfoglalás nincs. Ez az első és legfontosabb hasonlóság. A cui prodest? kérdésre adott válasz. Ez a nem szép, nem jó, nem erkölcsös, de ez van kategória. Függetlenül attól, hogy Ukrajna esetében – muszáj leszögezni, és lehet ezzel itt veszítem el az olvasók másik felét – Oroszország lépte át a Rubicont. Függetlenül attól, hogy saját szempontjaikból – Julius Caesarhoz hasonlóan – nem nagyon maradt más választásuk.
„Visszatérve a hasonlóságokra, kezdjük azzal, hogy a könnyű és gyors siker reményében mindkét esetben egy katonai nagyhatalom indult, egy katonailag egyértelműen gyengébb állam ellen egy”
Ukrajnában az orosz vezetés támaszkodhatott a hírszerzés jelentéseire, illetve a 2022. januári – mára nagyrészt elfeledett kazahsztáni beavatkozás tapasztalataira, amelyben az orosz/szovjet történelemben visszatérő módon gépjármű oszlopok, azaz nehéz technika felvonultatásával próbálták meg első lépésben elrettenteni az ellenállókat. Ez 1953-ban Kelet-Berlinben bevált, 1956-ban Budapesten nem. 2022-ben Kazahsztánban igen, 2022 Ukrajnában nem.
Fontos hasonlóság, hogy az Ukrajna elleni, és az Irán elleni háborúkban is az első napok után szinte azonnal meglepetés érte a támadót, ugyanis a katonailag gyengébb ország az előre elvárttal teljesen ellentétes viselkedést mutatott.
„Sem Ukrajna, sem Irán nem omlott össze a csapások hatására, pedig a jelek alapján mindkét támadó erre számított. Ennek az okai annyira eltérőek, hogy ennek a témának külön cikket is lehetne szentelni”
Szintén hasonlóság mutatható ki abból a szempontból, hogy érzékeny területeken, bár relatíve periférián zajlottak ezek az összecsapások. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a háborúk hatásai gyorsan megjelentek a világgazdaságban, a világpiacokon. A világ összes állama számára fontos nyersanyagok árán azonnal érezhetővé vált a hatásuk, legyen szó kőolaj származékokról, vagy éppen műtrágyáról.
„Szintén hasonlít a két háború abban, hogy a fentiek miatt mélyreható változásokat indított el”
Európában a NATO-ban megvalósuló, illetve az attól független európai katonai együttműködés indult el, míg az öböl államok esetében egyértelmű és korábbi feszültségek kerültek a felszínre. Legyen szó az Emirátusok és Szaúd-Arábia vetélkedéséről, vagy éppen az amerikai csapatok térségbeli jelenlétéről, illetve az Izraelhez fűződő viszonyról.
„A fenti hasonlóságok ellenére tény az is, hogy jelentős különbségek is vannak a konfliktusok között, hiszen az orosz-ukrán háború egy elhúzódó, felőrlő, szárazföldi háború, míg az iráni elsősorban egy légi, stratégiai bombázó hadjáratra hasonlít”
Az utóbbi esetben érdemes megjegyezni, hogy a másik világháború kivételével nem volt olyan nagyobb háború, amelyet a levegőből sikerült volna jelentősen befolyásolni. Nem, a katonai óriás NATO és a zsugorodó, akkor már évek óta háborúzó Jugoszlávia nem számít. Ide tartozik, hogy az orosz-ukrán háború több mint négyéves hossza már hadtörténelmi viszonylatban is hosszúnak (és jelentősnek) számító konfliktust mutat, szemben az Irán elleni rövid, kb. másfél hónapos bombázó kampánnyal. Ez persze nem kisebbíti az iráni lakosság és vezetés áldozatainak mértékét, mert az amerikai-izraeli-emirátusok által okozott károk a legtöbb államot néhány hét alatt térdre kényszerítették volna.
„Szintén a különbség kategóriát erősíti az, hogy Ukrajna esetében a támadó nagyhatalomnak közvetlen szárazföldi kapcsolata volt a célponttal, míg ugye Irán esetében erről szó sincs”
Szintén a különbség kategóriában tartozik, hogy Irán esetében egy koalíció támadott egy országra, amely támogatást csak közvetett módon kapott szövetségeseiről, addig Ukrajna esetében egy szomszédos nagyhatalom egyedül támadt egy országra, amely mögött egy rendkívül széles koalíció sorakozott fel. Ez utóbbi akkor is igaz, ha később Észak-Korea ténylegesen is csatlakozott a különleges katonai műveletnek mondott háborúhoz.
Összefoglalva a fentieket, a két teljesen eltérő jellegű háború nagyon hasonló módon alakította át a világ megszokott életét. A két, energiahordozókban gazdag régióban, amerikai beavatkozások miatt kirobbant háború alapjaiban rázta meg, és túlzás nélkül fenyegeti összeomlással az elmúlt 35 évben létrejött globalizációt.
„Emiatt pedig a két háború összevetéséből a legfontosabb tanulság az, hogy búcsút inthetünk a megszokott világnak, és tetszik, nem tetszik, fel kell készülünk az újra”
Végezetül nem hiszek abban, hogy bármelyik befolyásos csoportnak lenne mindenre kiterjedő terve. A világ túlságosan összetett ehhez. Viszont abban sem hiszek, hogy a fenti forgatókönyvekre semmilyen szinten nem voltak felkészülve a döntések mögött állók. Ami véleményem szerint kialakulni látszik, az a tervezett és szervezett káosz. Ez pedig a történelmi tapasztalatok alapján nekünk átlagembereknek nem igazán jelent jót.
(moszkvater.com)
