Drámai FT-jelentés: A Jenga-torony-effektus és a közel-keleti háború az összeomlás szélére sodorta az európai vegyipart

A közel-keleti háború és a geopolitikai feszültségek végzetes csapást mérhetnek az amúgy is ezer sebből vérző európai vegyiparra – hívta fel a figyelmet a Financial Times (FT).

A magas energiaárak, a drasztikus keresletvisszaesés és az olcsó kínai import által szorongatott kontinens ipari ökoszisztémája láncreakciószerű összeomlás előtt áll. Szakértők szerint az integrált európai értéklánc megbomlása a teljes nehézipart magával ránthatja.

Rotterdam, a válság szimbóluma

A globális vegyipar egyik legfontosabb bástyája, a rotterdami kikötői vegyipari klaszter vált az európai deindusztrializáció legfőbb jelképévé.

A Financial Times jelentése szerint az elmúlt egy évben a klaszter tíz meghatározó vállalatából kettő végleg bezárta üzemeit.

A negatív trendet jól mutatja a japán Mitsubishi döntése is: a multinacionális óriás leállította egy csúcstechnológiás gyártóüzem építését. A gyár MXDA-t (egy speciális kémiai köztes terméket) állított volna elő, amely elengedhetetlen a hajók, katonai járművek és egyéb nehézipari berendezések nagy teljesítményű védőbevonataihoz.

A pusztító számok: 80%-os beruházás-visszaesés

A Cefic iparági szövetség adatai hűen tükrözik a strukturális válság mélységét. Az európai vegyiparban az alábbi folyamatok zajlottak le az elmúlt időszakban. Nem csak hatszorosára nőtt a bezárt vegyipari üzemek száma Európában az elmúlt négy évben, de a kontinens elveszítette teljes termelési kapacitásának közel 10%-át. A leépítések eddig mintegy 20 000 munkahelyet érintettek közvetlenül és a szektorba irányuló beruházások mértéke több mint 80%-kal zuhant be.

„A közel-keleti események még jobban megnövelik az energiaárak szintjét, és rámutatnak Európa külső sokkhatásoktól való függőségére” – nyilatkozta a lapnak Peter Huntsman, a rotterdami kikötőben is érdekelt Huntsman Corporation vezetője.

Kínai dömping és a Jenga-effektus

Bár a közel-keleti konfliktus némileg megzavarta a Perzsa-öböl nyersanyagaitól függő kínai gyárakat, a globális piacon tapasztalható kínai túltermelés továbbra is fojtogatja Európát. Az Egyesült Államok által bevezetett protekcionista korlátozások miatt az olcsó kínai vegyipari termékek tömege az Európai Unió piacaira zúdult, amivel a magas rezsiköltséggel dolgozó helyi cégek nem tudnak versenyezni.

A legnagyobb veszélyt azonban az európai vegyipar belső hálózatos jellege jelenti. Mivel a gyárak egymásra épülnek – az egyik üzem mellékterméke vagy készterméke a másik alapanyaga -, egy-egy láncszem kiesése dominóhatást indít el.

„Ez aláássa az integrált értékláncok alapjait. Amikor ez megkezdődik, csak idő kérdése, hogy az egész ökoszisztéma összeomlik” – figyelmeztetett Yvonne van der Laan, a LyondellBasell ügyvezető alelnöke.

A helyzetet Matthias Berninger, a Bayer alelnöke egyenesen a Jenga-toronyhoz hasonlította: a kormányok és a piaci folyamatok sorra rángatják ki a fahasábokat a rendszerből, amely emiatt bármelyik pillanatban összedőlhet.

A német autóipart is elérheti a hullám

A probléma messze túlmutat a vegyipari szektoron. A rotterdami és az antwerpeni óriásklaszterek csővezetékek kiterjedt hálózatán keresztül közvetlenül látják el vegyi anyagokkal a német Rajna- és Ruhr-vidéket. Ez a régió Európa nehéziparának és autógyártásának a motorja. Ha a vegyipari alapanyag-ellátás akadozik vagy megszűnik, az a teljes európai járműgyártást megbéníthatja.

Az Atradius biztosítási csoport legfrissebb előrejelzése szerint az EU-ban és az Egyesült Királyságban a vegyipari termelés 2,2%-kal csökken, ami jelentősen alulmúlja a korábbi elemzői várakozásokat. Eközben olyan kulcsfontosságú anyagok, mint az élelmiszer- és chipgyártáshoz, valamint a víztisztításhoz szükséges kénsav ára az iráni konfliktus és a kínai exportkorlátozások miatt már most az egekbe szökött.