Elúszni látszanak a milliárdok: Brüsszel szerint Magyar Péter nem tudja tartani az ígéretét

Alighogy megalakult az új Országgyűlés, máris kiderült, hogy Magyarország kényszerpályára került a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap (RRF) forrásaival kapcsolatban.

Az Európai Unióból érkező hírek szerint a 10,4 milliárd eurós teljes keret lehívása szinte lehetetlen küldetés, mivel a kifizetésekhez szükséges 27 fő mérföldkövet és a kapcsolódó projekteket az eredeti tervek szerint augusztus 31-ig kellene lezárni. Bár az Európai Bizottság mutat némi rugalmasságot a projektek tekintetében, a rendkívül szoros határidő miatt a Tisza Párt vezette kabinetnek olyan szűk időkeretben kellene teljesítenie, amelyre a szakértők szerint kevés a reális esély.

A helyzet legsúlyosabb pontja a 3,9 milliárd eurós kedvezményes hitelkeret, amelyről uniós források szerint már maga a Bizottság is úgy vélekedik, hogy kikerült a realitások talajáról.

A Politico értesülései szerint Brüsszel egyenesen azt javasolta az új magyar vezetésnek, hogy engedjék el a hitelrészt, és minden erejüket a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás megmentésére fordítsák. Ez azonban azt jelenti, hogy Magyarország több mint 1500 milliárd forintnyi kedvező forrástól eshet el végleg, ami komoly érvágást jelent a beígért fejlesztések és a gazdasági stabilitás szempontjából.

Ez a fordulat gyorsan nehéz helyzetbe hozhatja Magyar Pétert, akinek szembesülnie kell azzal, hogy a brüsszeli kapcsolatok normalizálása önmagában nem írja felül a kőkemény bürokratikus határidőket és a korábban elfogadott szabályokat.

A nemzeti oldal bírálói szerint ez a helyzet bebizonyítja, hogy a külföldi támogatás és a brüsszeli szimpátia nem jelent automatikus pénzesőt, sőt, a kényszerű hitellemondás az új kormány első jelentős gazdasági kudarcává válhat. Miközben a kormányfő a sikeres érdekérvényesítésről beszélt, a realitás az, hogy Magyarország kénytelen lesz lemondani a neki járó források egy jelentős részéről a kifutó idő miatt.