Válsághelyzet az agráriumban: Életbe lépett a Mercosur-szerződés, veszélyben a magyar élelmiszer-biztonság
2026. május 1-jén hatályba lépett az EU és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás. A szakértők azonnali jogszabály-módosítást és szigorúbb eredetmegjelölést sürgetnek a fogyasztók védelme érdekében.
A szabadkereskedelmi egyezmény következtében Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay irányából ellenőrizetlen mennyiségű olcsó gabona, kukorica, szója, kávé, méz és húsáru áraszthatja el az európai piacot. A legnagyobb problémát az élelmiszer-biztonsági előírások közötti különbség jelenti: Dél-Amerikában számos olyan vegyszer használata engedélyezett, amelyeket az Európai Unióban egészségügyi kockázatok miatt már rég betiltottak.
Címkézési kiskapu: Nem tudjuk, mit eszünk?
Jelenleg az uniós szabályozás súlyos fogyasztóvédelmi hiányosságot mutat. Az importált, jellemzően fagyasztott alapanyagok feldolgozás után „EU-s termékké” válnak.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a feldolgozott élelmiszereken nem az alapanyag származási helyét, hanem a feldolgozás országát tüntetik fel. Ennek következtében a vásárló nem értesül arról, ha a termék dél-amerikai alapanyagból készült.
A szakma követeli, hogy a NÉBIH és a jogalkotók tegyék kötelezővé az alapanyag származási országának feltüntetését is.
Elégtelen ellenőrzés a kikötőkben
Az Európai Bizottság adatai rávilágítanak a rendszer sebezhetőségére: az EU-ba érkező importáruk mindössze 1-2 százalékát tudják ténylegesen ellenőrizni a belépési pontokon. A nagy kikötők (például Rotterdam) nem érdekeltek a szigorításban, mivel az időigényes vizsgálatok lassítják a forgalmat és bevételkiesést okoznak.
Veszélyben a hazai gazdák és a mézpiac
Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára arra figyelmeztet, hogy miközben az import nyomása nő, az uniós agrárbüdzsé tervezett 20 százalékos csökkentése tovább rontja a hazai termelők versenyképességét. Különösen kritikus a mézpiac helyzete: a dél-amerikai méz vámmentes kvótája (45 ezer tonna) meghaladja a teljes éves magyar termelést, ami padlóra küldheti a hazai méhészeteket.
