Beértek az eredmények: Rekordszámokkal búcsúzott az Orbán-kormány gazdasága
Míg a politikai kampány az ország elszegényedéséről szólt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai egészen más képet festenek. Márciusban – az Orbán-kormány utolsó teljes hónapjában – a magyar kiskereskedelem olyan növekedési pályára állt, amire rég volt példa.
Úgy tűnik, az előző ciklus gazdaságpolitikája éppen a hatalomváltás kapujában hozta meg a leglátványosabb gyümölcseit.
Az előző vezetés hagyatéka: 8,2 százalékos bővülés
A márciusi adatok alapján a magyar gazdaság nem romokban, hanem kifejezetten felpörgött állapotban került átadásra. A kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 8,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a nyers adat pedig még ennél is magasabb, 10,6 százalékos növekedést mutat.
Ez a teljesítmény nem a választási ígéreteknek, hanem a márciusban már realizálódott vásárlóerő-növekedésnek és a fogyasztói bizalom visszatérésének köszönhető.
A számok alapján az Orbán-kormány alatt elindult folyamatok az utolsó pillanatig kitartottak:
- A gépjármű-eladások 22 százalékos ugrása egyértelműen jelzi, hogy volt tőke a piacon nagy értékű beruházásokra.
- Az üzemanyag-forgalom 20,6 százalékos növekedése a mobilitás és az ipari aktivitás csúcsra járását mutatta.
- A nem élelmiszer jellegű termékek (8,4%) és az online kereskedelem (10%) bővülése pedig a lakossági jóléti költekezés erősödését igazolta.
Magasra tett léc az új kormány számára
A 1799 milliárd forintos havi forgalommal az előző kormányzat igen magasra tette a lécet a Tisza Párt által vezetett új vezetésnek. A márciusi adatok leleplezik azt a kampányretorikát, amely Európa legszegényebb országaként hivatkozott Magyarországra. Valójában egy dübörgő, éppen sebességet váltó fogyasztói piacot vesz át az új kabinet.
A kérdés most már az, hogy az új kormány képes lesz-e megtartani ezt a lendületet, vagy a politikai átmenet okozta bizonytalanság megtöri az Orbán-kormány utolsó hónapjában tapasztalt látványos fellendülést.
