Vučić: Az oroszellenes szankciók elutasításával a szerb nép lelkét védtem meg

Aleksandar Vučić szerb elnök ismételten megerősítette Szerbia különutas politikáját: kijelentette, hogy bár a nyugati elismerést elnyerhette volna az oroszellenes szankciókkal, azzal elárulta volna országa erkölcsi alapjait és népe lelkét.

A szerb államfő az Informer TV-nek adott interjújában beszélt nyíltan a Belgrádra nehezedő nemzetközi nyomásról és az orosz-szerb kapcsolatok érzelmi hátteréről. Vučić szerint a politikai pragmatizmus és a nemzeti identitás megőrzése közötti egyensúlyozás Szerbia külpolitikájának legnehezebb feladata a háború kezdete óta.

„A világ legnagyobb demokratája lehetnék”

Vučić ironikusan jegyezte meg, hogy a nemzetközi megítélése azonnal megváltozna, ha csatlakozna az Európai Unió szankciós csomagjaihoz.

„Ha Szerbia szankciókat vezetett volna be Oroszország ellen, a világ legnagyobb demokratikus vezetőjének kiáltottak volna ki” – fogalmazott az elnök.

Sajátos elemzést adott a belső politikai helyzetről is: állítása szerint egy ilyen kormányzati döntés nem váltott volna ki tömeges tiltakozásokat a szerb lakosság körében, így a döntése nem félelemből, hanem elvi meggyőződésből született. Szerinte sok gazdasági és diplomáciai „lehetőséget elszalasztottak” a büntetőintézkedések elutasításával, de az ár, amit a „nép lelkének elárulásáért” fizettek volna, ennél jóval magasabb.

Testvérnemzetek között: A szerb álláspont alapjai

Szerbia álláspontja az ukrajnai konfliktus kitörése óta következetes, bár a Nyugat számára gyakran nehezen elfogadható. A Szerb Nemzetbiztonsági Tanács iránymutatása alapján Belgrád politikája két alappilléren nyugszik:

• Ukrajna területi integritásának elismerése: Szerbia tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és Ukrajna határait.
• Oroszország elleni szankciók elutasítása: Történelmi, kulturális és gazdasági okokból Belgrád nem hajlandó büntetőintézkedéseket bevezetni Moszkvával szemben.

Vučić hangsúlyozta, hogy Szerbia mind Oroszországot, mind Ukrajnát testvérnemzetnek tekinti, és mélyen sajnálja a Kelet-Európában zajló pusztítást. Ennek jegyében Szerbia készen áll és nyújt is humanitárius segítséget Kijevnek, de a katonai szövetségi rendszerekbe és a gazdasági háborúba nem kíván közvetlenül belépni.