Magyar bér, vendégmunkás és BlackRock – ki nyom le minket?

A magyar bér kérdése és a vendégmunkás-problematika 2026-ban már egyáltalán nem két külön téma – sokkal inkább ugyanannak a rendszernek a két oldala.

Emlékezzünk vissza, hogy Szijjártó Péter 2017-ben úgy hivatkozott a BlackRock budapesti letelepedésére, mint az új gazdaságpolitikai átállás legnagyobb sikerére. Akkor még ünnepeltek és magyar adófizetők pénzéből, 280 millió forintból finanszírozták a cég bejövetelét. 2018-ban a budapesti ügyvezető még Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is megkapta.

Most ugyanez a kormány a halál vámszedőinek nevezi azokat, akiket korábban kitüntetett – kizárólag azért, mert pár korábbi multi-vezető a Tiszához állt át.

A BlackRock jelenleg 14 ezer milliárd dollárt kezel, ami másfélszázszorosa a magyar GDP-nek. Valóban részvényesként áll olyan cégek mögött, mint a Shell, a Vodafone vagy az Erste, amelyekhez a Tisza Párt három tanácsadója korábban kötődött (Kapitány István, Orbán Anita és Kármán András). De ebből az következik-e, hogy aki BlackRock-részvényes cégnél dolgozott, az automatikusan a háttérhatalom ügynöke? Ezen logika alapján a Mol egykori alkalmazottjai is ilyennek számítanának. A kormány akkor támogatta a BlackRockot, amikor az nekik volt jó. Most ellenük fordítják, mert épp ez szolgálja az érdekeiket.

Miért kapott csak 9 százalékot egymillió magyar?

Pontosan egymillió magyar dolgozó keres a minimálbér szintjén. 2025-ben a bérük bruttó 266 800-ról 290 800 forintra emelkedett. Ez havi 24 ezer forint bruttó plusz, nettóban körülbelül 16 ezer forint. Az infláció közben 4,7 százalék volt.

A reálbér-növekedés – vagyis az az összeg, amiből ténylegesen többet lehet vásárolni – alig 4 százalék.

A KSH legújabb munkaerőpiaci adatai szerint a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék, 4,6 millióan dolgoznak, és az aktív munkaerő-állomány évente 35-40 ezer fővel csökken. A 2024-es háromoldalú bérmegállapodás eredetileg 2025-re 9, 2026-ra 13, 2027-re 14 százalékos emelést ígért – feltéve, hogy a gazdaság 3 százalék felett növekszik. Nem nőtt. 0,5 százalék lett belőle. A 2026-os emelés ezért már nem 13, hanem 11 százalék. A háromévesnek hirdetett megállapodás az első fordulón megtörött. A szakszervezetek 12 százalékot kértek, 9-et kaptak – aztán 11-et, amit historikus eredményként adtak el.

A kormány hangosan hirdeti, hogy „Magyarország a magyaroké”, de a valóság mást mutat. Ha holnap reggel tényleg hazaküldenék az összes vendégmunkást, egyszerre 65 ezer betöltetlen állásra lenne szükség munkaerő. Ez azonnal versenyhelyzetet teremtene a munkaerőpiacon. A multik nem 9 százalékos emelésről tárgyalnának többé, hanem 20-25 százalékról, és ez direkt a profitjukból menne le. Pont ezért nem küldik haza őket.

De miért mertek csak 9 százalékot ajánlani a cégek?

Azért, mert pontosan tudták, hogy a magyar munkavállalónak nincs hova mennie. Mellette ott van 100 ezer vendégmunkás, aki olcsóbb, rugalmasabb, és szállással együtt foglalkoztatható. Nem sztrájkol, nem vált munkahelyet, nem alkudozik. A Liga Szakszervezetek bérelemzése szerint a régióban – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, sőt Románia mögött is – nálunk a legalacsonyabb a bérarány a vállalati költségvetésen belül. Nem arról van szó, hogy jobban sajnálják a pénzt. Egyszerűen megengedhetik maguknak, hogy ne adják oda.

Hangos szó, csendes tett

A kormány 2025-re és 2026-ra 35 ezerben rögzítette a vendégmunkás-kvótát. Ez csökkenés a 2024-es 65 ezerhez képest. Közben a Pénzcentrum adatai szerint jelenleg is mintegy 100 ezer külföldi dolgozik különböző jogcímeken az országban. Összesen pedig 255 ezer külföldi tartózkodik itt 24-féle engedéllyel.

A kvótacsökkentés tehát a kapunál fékezi az új beáramlást, de bent tartja a már meglévőket. A nagy gyárberuházások –  Samsung Göd, BYD Algyő, CATL Debrecen – külföldi munkásai beleférnek az engedélykeretbe. És ezt mutatják „szigorításnak”. Orbán Viktor szeptemberben maga is elismerte: 65 ezer üres álláshely volt, 35 ezer engedély ment ki, de tényleges vendégmunkásként csak 10 ezer érkezett. Maradt 20-30 ezer betöltetlen állás, amelyre sem külföldit nem engednek be, sem a bérek nem emelkednek annyira, hogy a magyarok tömegesen betöltsék. A cégek inkább nem termelnek, mintsem hogy felfelé engedjenek a béren. Ez nem feltételezés – ez a piaci logika.

BlackRock és az ukrán 800 milliárd

A BlackRocknak közvetlen üzleti érdekeltsége van abban, hogy a háború folytatódjon. De ugyanígy abban is, hogy véget érjen. Jelentős részesedéssel bír a Lockheed Martinban, a Raytheonban és a Northrop Grummanban. Amíg a háború tart, a fegyvergyártó részvényesei profitálnak. Ha véget ér, ott az újjáépítés.

Zelenszkij 2022 decemberében szerződött Larry Finkkel az ukrán újjáépítés koordinálásáról. A BlackRock 2023-ban először 50-80, majd 15-30 milliárd dollár mozgósításával számolt. Ezt 2025 közepén felfüggesztették, majd 2025 decemberében újraindult: ukrán tisztviselők New Yorkba utaztak, és 800 milliárd dollárra nőtt a tervezett összeg.

Egy 2026 januárjában a Politicón kiszivárgott EU-s dokumentumból kiderült:

• 100 milliárd euró vissza nem térítendő pénz Ukrajnának,
• plusz 207 milliárd eurót átirányítanak uniós forrásokból,
• a többi a Világbanktól és az IMF-től jön.

És hogy mi a csomag része? Több mint 3000 ukrán állami céget privatizálnának magánbefektetőknek. Az energiaszektort, a nyersanyag-kitermelést, a mezőgazdaságot és a hadiipari cégeket BlackRock-vezette alapok kapnák meg. Magyarul, az európai adófizetők – köztük mi is – állják a kockázatot, az amerikai magánalap meg hazaviszi a profitot. Nem új jelenség a történelemben, de ritkán csinálják ilyen nyíltan.

Hogyan függ össze ez a három szál?

A gyárakban simán érthető a helyzet. A multik azért jönnek ide, mert itthon a legolcsóbb a munkaerő a régióban. Ezt az olcsóságot pedig a vendégmunkások tartják fenn – ők akadályozzák meg, hogy a magyar bérek felfelé induljanak. A Profession.hu kutatásai szerint szinte minden szektorban nőtt a munkavállalók bérigénye, de ezt a nyomást pont a vendégmunkás-tartalék fogja vissza.

A tárgyalóasztalnál ott tartunk, hogy a munkáltatók 9 százalékot ajánlanak, mert nincs semmi, ami ennél többre kényszerítené őket.

A tényleges infláció fölötti 4 százalékos reálnövekedést történelmi eredményként adják el, pedig a csehek, szlovákok, lengyelek jóval magasabb reálbéren dolgoznak.

EU-s szinten pedig itt a poén: az ukrán újjáépítési csomag végső soron ugyanannak a tőkének hizlalja a profitját, ami a magyar gyárakban alacsonyan tartja a béreket. Az ukrán munkaerő, ami eddig a magyarországi vendégmunkások egyik fő forrása volt, visszamegy majd az újjáépítésre. A helyükre fülöp-szigeteki, vietnámi és kínai munkások jönnek – még olcsóbban, még kevesebb alkuerővel.

Nevezzük nevén

Ez a 9 százalékos béremelés gondosan felépített illúzió volt. Nem azért, mintha nem emelkedett volna a minimálbér – persze hogy emelkedett. Hanem mert egy olyan rendszerben ajánlották fel, amit pontosan arra terveztek, hogy ne kelljen többet fizetni.

A 100 ezer vendégmunkás jelenléte a munkáltató legjobb fegyvere a tárgyalóasztalnál.

Amíg ők ott vannak, addig a magyar munkás sosem nyerheti meg igazán a bérvitákat. A multik ezért akarták 9 százalékon tartani az emelést, a kormány pedig ezért hagyta jóvá. Mert a befektetői vonzerő éppen az, hogy itt olcsón lehet dolgoztatni.

A kormány 13 százalékos béremelést ígért, végül 11 lett belőle. A szakszervezetek 12-t kértek – 9-et kaptak. És az a háromévesnek hirdetett megállapodás? Az első fordulóban már szétesett. Közben nézd meg, milyen gazdaságban élünk: 0,5 százalékos növekedés. A belső fogyasztás az egyetlen, ami még húzhatná a szekeret, de azt éppen az alacsony bérek fojtják meg.

Egymillió embernek adtak havi 16 ezer forint nettó emelést, aztán azt mondták, örüljön neki. De ott van a másik serpenyőben az ukrán 800 milliárd. A magyar adófizetők viselik a kockázatot, az uniós pénzek Ukrajna felé folynak, a BlackRock meg a társai pedig realizálják a hozamot. A tőke kétszer is megnyeri ugyanazt a háborút – egyszer a fegyvereladáson, egyszer az újjáépítésen. A kisember pedig kapott havi nettó 16 ezret. Azt mondták neki: ennyi telt. Pedig pontosan tudták, hogy ennél több is tellett volna. Csak senki nem akarta odaadni.

Witkoff: a BlackRock 800 milliárd dolláros tervet készít elő Ukrajnának