NATO szétesés: Trump kivon, Tusk riaszt, a szövetség repedezi
A NATO szétesés veszélyére Donald Tusk lengyel miniszterelnök figyelmeztetett az X-en – és a körülmények sajnos igazolják aggodalmát. Az Egyesült Államok 5000 katonát von ki Németországból, Trump a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzik, és a szövetség esetleg még az éves csúcstalálkozóját is lemondja – csak hogy elkerülje a feszült találkozót az amerikai elnökkel.
Tusk üzenete: a belső bomlás a valódi veszély
A lengyel miniszterelnök egyértelműen fogalmazott:
„A transzatlanti közösségre nem a külső ellenségek jelentenek a legnagyobb veszélyt, hanem szövetségünk szétesése. Mindannyiunknak meg kell tennünk mindent, ami szükséges, hogy megfordítsuk ezt a katasztrofális tendenciát.”
Tusk nem Oroszországot vagy Kínát nevezi meg fő fenyegetésként – hanem magát a szövetséget. Ez nem retorika. Ez diagnózis.
5000 katona ki Németországból
Az Egyesült Államok bejelentette: az elkövetkező hónapokban 5000 katonát von ki Németországból. A Pentagon adatai szerint 2025 decemberében körülbelül 36 000 amerikai katona állomásozott a németországi bázisokon – a kivonás után alig több mint 30 000 marad. Emellett közel 1500 tartalékos és 11 500 polgári alkalmazott is tartózkodik az országban.
Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte: Berlin nem lepődött meg a döntésen. A kivonás várhatóan hat hónaptól egy évig tart.
Mi váltotta ki a lépést?
Trump április 30-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok vizsgálja a németországi katonai kontingens csökkentését. A bejelentés nem véletlenül érkezett: Friedrich Merz német kancellár korábban nyilvánosan bírálta Washingtont, kijelentve, hogy az Egyesült Államoknak nincs „kivonulási stratégiája” az Irán elleni háborúból, és hogy az amerikai fél „megalázkodik” a tárgyalások során.
Trump módszere egyszerű: aki bírál, azt megbünteti. Ez eddig jól működött otthon – most a NATO-szövetségeseken is kipróbálja.
A törésvonalak mélyülnek
A NATO-szövetségesek közötti feszültség akkor fokozódott igazán, amikor az Egyesült Államok a szövetséggel való előzetes konzultáció nélkül megkezdte az Irán elleni katonai műveleteket. Ezt tetézte, hogy Trump a szövetségeseket elégtelen segítségnyújtással vádolta, és a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzött, miután az országok nem küldtek hajókat a Hormuzi-szoros blokádjának feloldására.
Április elején a Wall Street Journal arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráció fontolgatja egyes NATO-tagok „megbüntetésére” irányuló tervet: az amerikai csapatok kivonása azokból az országokból, amelyeket Washington nem tart elég hasznosnak.
Marco Rubio külügyminiszter szintén bejelentette: az Egyesült Államoknak a közel-keleti konfliktus lezárulta után újra kell értékelnie a NATO jelentőségét.
A csúcstalálkozó is veszélyben
Eközben a NATO el akarja kerülni a potenciálisan feszült találkozókat Trumppal – tudta meg a Reuters. A szövetség ezért esetleg lemondja az éves csúcstalálkozóját is. Egy katonai szövetség, amely lemond a csúcstalálkozójáról, hogy ne kelljen szembenéznie az egyik tagjával – ez maga a diagnózis, amelyet Tusk felállított.
A Polkorrekt véleménye
Tusk kimondta, amit sokan gondolnak: a NATO legnagyobb ellensége nem Putyin, hanem a belső bomlás. És ebben Trumpnak éppúgy felelőssége van, mint azoknak az európai vezetőknek, akik évtizedekig nem fizették be a GDP 2%-os védelmi hozzájárulásukat, és most csodálkoznak, hogy Washington nem veszi őket komolyan.
A kisember szempontjából a kérdés egyszerű: ha a NATO szétesik, ki védi meg Európát? A válasz egyelőre nincs meg – csak riasztó nyilatkozatok vannak, kivonuló katonák, és egy csúcstalálkozó, amelyet inkább lemondanak, mint megrendeznek.
Ez nem erő. Ez a gyengeség beismerése – hangos szavakba csomagolva.
Forrás: Donald Tusk / X, Reuters, Wall Street Journal – 2026. május
Külső forrás: Reuters
