EP alapjogi állásfoglalás: 328 igen, 199 nem – Európa megosztott

A cikk a magyarjelen.hu Gyebnár Dávid által írt véleménycikke alapján készült, amelyet az európai sajtó és az Európai Parlament hivatalos dokumentumaival egészítettünk ki.

Az Európai Parlament 2026. április 28-án elfogadta az EU-ban fennálló alapvető jogok helyzetéről szóló állásfoglalást (A10-0042/2026). A szavazás eredménye: 328 igen, 199 nem, 98 tartózkodás. Ez az eredmény önmagában is sokat mond. A parlamentben ülő 720 képviselő közel negyede nem szavazta meg a határozatot.

Mit tartalmaz az állásfoglalás?

Az Európai Parlament hivatalos közleménye szerint a dokumentum az alábbi területeken állapít meg aggályokat az EU-ban:

Az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás, a bírói függetlenség csorbulása, a médiaszabadság fenyegetettsége, a civil szervezetek szűkülő mozgástere és a nők, valamint az LMBTQ-közösség jogainak megsértése mind „az uniós értékekre nehezedő nyomást” jeleznek a dokumentum szerint.

A határozat konkrét intézkedéseket is követel. A civil szervezetek és emberi jogi védők uniós forrásból kapjanak finanszírozást, ha pénzügyi nehézségekkel szembesülnek. A feminicídiumot önálló bűncselekményként kell kezelni. Erősíteni kell a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépést.

Emellett a dokumentum Magyarországot is nevesíti. Komoly aggodalommal szól arról, hogy Magyarország a 2018 óta fennálló 7. cikkely szerinti eljárásban nem mutat kézzelfogható haladást a demokratikus visszalépés terén.

Ki szavazta meg és ki nem?

A szavazáson a baloldali, szociáldemokrata és liberális frakciók szavazták meg döntő többségével. A jobboldali és konzervatív csoportok – köztük az ECR és az ID frakció – szavaztak elsősorban ellene.

A határozat előadója Konstantinos Arvanitis görög képviselő volt, a The Left (Baloldal) frakció tagja. Az ő szavaival: „A demokratikus politikai erők széles többsége fogadta el a jelentést – ez a jogállam konszolidációjának mérföldköve.”

Az ellenkező oldal viszont éppen ezt kérdőjelezi meg. A 199 nemmel szavazó képviselő azt jelezte: az állásfoglalás mögött nem konszenzus, hanem politikai többség áll.

A Magyar Jelen kritikája – van-e alapja?

A magyarjelen.hu Gyebnár Dávid által írt véleménycikke szerint az állásfoglalás „kultúrmarxista tanok” gyűjteménye, és az EU ezzel „Európa megmentése ellen” küzd. Ez erős megfogalmazás – de az állásfoglalás egyes elemei valóban megkérdőjelezhetők.

Igaz, hogy a civil szervezetek uniós forrásból való finanszírozásának követelése rendkívül vitatott. Sok tagállamban ezek a szervezetek nem demokratikusan elszámoltatható szereplők, mégis uniós adófizetők pénzéből tartanák fenn őket.

Igaz az is, hogy a migráció visszaküldési tilalmára vonatkozó rész ütközik azzal az irányváltással, amelyet maga az EP is végrehajtott. Alig egy hónappal korábban, 2026 márciusában az Európai Parlament 389 igen szavazattal fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi az EU területén kívüli kitoloncolási központok létrehozását. A két dokumentum nehezen illeszthető össze egymással.

Ahol viszont a Magyar Jelen cikke messzire megy, az az antiszemita felhangokat hordozó „Rothschild-bankár” és a „fehérellenes brüsszeli elit” megfogalmazás. Ezek nem elemzés – ezek gyűlöletkeltő kategóriák, amelyeket mi nem veszünk át és nem közvetítünk.

Mit gondolnak az európai sajtóban?

Az európai konzervatív és nemzeti jobboldali sajtóban az állásfoglalást hasonló kritikával fogadták. Azzal érvelnek, hogy Brüsszel az emberi jogok fogalmát politikai eszközként alkalmazza – és a szuverén tagállamokat szankcionálja saját ideológiai programja alapján.

A mainstream európai sajtóban (Guardian, Le Monde, Der Spiegel) ezzel szemben az állásfoglalást a jogállamiság védelmének szükséges lépéseként mutatják be, különösen Magyarország és Lengyelország kapcsán.

A lényeges tény: az EP-ben a szavazás nem volt egységes. 199 képviselő szavazott ellene. Ez nem marginális kisebbség – ez a parlament közel 28 százaléka.

A Polkorrekt véleménye

Az Európai Parlament állásfoglalása tartalmaz valóban fontos elemeket – a bírói függetlenség és a sajtószabadság védelme komoly ügyek. De tartalmaz olyat is, ami jogosan vált ki ellenállást: civil szervezetek uniós finanszírozása demokratikus kontroll nélkül, szelektív jogvédelem, és egy olyan szavazás, amely pártvonalon osztotta meg az EP-t.

A Magyar Jelen cikke joggal tesz fel kérdéseket az állásfoglalás tartalmával kapcsolatban. De a válasz nem a gyűlöletbe csomagolt retorika – hanem pontos, tényszerű kritika. Ezt az EU meg is érdemli.

A kisember szempontjából a kérdés egyszerű: kinek fizeti az adóját? Az Európai Uniónak – amely most civil szervezeteket is finanszírozna belőle. Vajon ők képviselik a kisembert? Erre a választ mindenki maga adja meg.

Forrás: magyarjelen.hu – Gyebnár Dávid véleménycikke (2026) Európai Parlament hivatalos közleménye: europarl.europa.eu – alapjogi állásfoglalás Az állásfoglalás teljes szövege: A10-0042/2026