Két hét alatt összeomlott a Tisza Párt kampányának alapja – akkugyár, migráció, hazugságok

Alig telt el két hét a választások óta, de máris látványosan repedezni kezdett a Tisza Párt kampányának egyik alapja: a hangzatos, de sokszor egymásnak is ellentmondó állítások sora.

Ami a kampányban még biztos ígéretnek és egyértelmű álláspontnak tűnt, az a választási győzelem után rendre átíródott, finomodott vagy épp teljesen eltűnt. Az első időszak nem a stabil kormányzásról, hanem a látványos visszakozásokról és magyarázkodásokról szól.

Akkugyár: egyszerűen hazudtak

A kampányban a Tisza Párt egyik központi üzenete az volt, hogy az akkumulátorgyárak súlyos környezeti és egészségügyi kockázatot jelentenek. A gödi gyárral kapcsolatban konkrét veszélyhelyzetekről beszéltek és emberéletek veszélyeztetésével riogattak.

A Tisza honlapján olvasható közlemény szerint „a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár ügye nem elszigetelt környezetvédelmi mulasztás, hanem az Orbán-rendszer működésének tankönyvi példája”. Ez valóban igaz annyiban, hogy az ügy szemlélteti a Fidesz kormányzásának nehézségeit:

összehangolt álhírkampány zajlott a kormányzat ellen a baloldali sajtó, Soros NGO-k és álcivil szervezetek részéről, melyekről a választás után néhány nappal maguk az elkövetők ismerték el, hogy semmi sem volt igaz abból amit állítottak.

Ennek a forgatókönyvnek megfelelően április 16-án, alig négy nappal a választás után a Greenpeace (Soros támogatással működő NGO) közleményében elismerte:

nem találtunk jelentős szennyezést a gödi, komáromi és sóskuti akkumulátorgyárak környezetében végzett vizsgálat során. (…) Egyik mintában sem találtak sem határértéket meghaladó, sem egészségügyi szempontból jelentős szennyezést.”

Vagyis a teljes „mérgező akkumulátorgyárak” kampány hazugságokra épült, annak egyetlen célja a Fidesz lejáratása volt.

Migráció: kemény kiállás és maszatolás

A migráció kérdésében nincs ennyire egyszerű dolga a Tiszának, hiszen Magyar Péter „agyhalott Soros-ügynökei” több ízben kiálltak a nyilvánvalóan Magyarország érdekeivel ellentétes Migrációs paktum és a hozzá kapcsolódó intézkedések mellett.

• Az EP-szavazás során a Tisza Párt képviselői támogatták, hogy 2025-re plusz 25 millió euróval növeljék meg a „Menekültügyi, migrációs és integrációs alapot”, ami egyértelműen a migrációs paktum gyors és hatékony végrehajtását szolgálja.
• A Tisza képviselői támogatták azt a javaslatot, amely „helyénvalónak ítéli meg”, hogy Magyarországot 200 millió euróval megbüntessék az Európai Bíróság döntése alapján. Ezt a büntetést az EU azért szabta ki, mert – az EB szerint – Magyarország nem tartotta be az uniós menedékkérői jogokat.
• Ugyanakkor a Tisza Párt képviselői nem támogatták azt a javaslatot, amely 2 milliárd eurós támogatást irányzott volna Magyarországnak a déli határ kerítésének költségére.

A migrációs paktumról szóló tavaly októberi szavazás után Kollár Kinga EP-képviselő a Facebookon erősítette meg, pártja valóban kiáll a bevándorlók szétosztásáról szóló kvótarendszer mellett. A kvótáról szóló szavazás nem az egyedüli eset, hogy a tiszás képviselők kiálltak a migráció mellett. Dávid Dóra, a párt másik képviselője ugyanis nyíltan kijelentette, hogy szerinte Magyarországnak változtatnia kell hozzáállásán, mert

a multikulturális társadalmak nemhogy működnek, de versenyképesebbek is lehetnek”.

Bódis Kriszta, LMBTQIA2+ aktivista és a „nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotásáért, valamint az oktatás, a szociális és egészségügyi területekért felelős kormánybiztos” ennél is tovább ment, amikor a migrációt először „lehetőségnek” nevezte, majd egyszerűen „álvalóságnak” titulálta azt, hogy a migránsok között terroristák lennének.

Képviselőivel ellentétben Magyar Péter a kampányban és azóta is igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy megtartja a Fidesz intézkedéseit.

Veszélyhelyzet: riogatásból azonnali hosszabbítás

A kampány során a Tisza Párt rendszeresen bírálta a különböző veszélyhelyzeti jogrendeket, túlzónak és politikai eszköznek nevezve azokat. Sőt, egy videót is közzétettek annak bizonyítására, hogy hazánkban megszűnt a demokrácia és a jogállami működés.

Ehhez képest a választás után alig egy héttel Magyar Péter azt kérte a Fidesz kormánytól, hogy hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet május 31-ig. „Legalább 160 olyan jogszabály kötődik a veszélyhelyzethez, amely csak a rendkívüli jogrend miatt működik, és a kormánynak módosítani kell ezeket a jogszabályokat, ehhez kell pár hét.” Ez az állapot a kampány alatt ugyanígy fennállt, de akkor nyilván fontosabb volt a narratívaépítés és a riogatás, mint a tények. Ne legyenek illúzióink, ez a Tisza kormányzása alatt végig így lesz.

Ez az egyik leggyorsabb és leglátványosabb irányváltás: ami korábban elfogadhatatlan volt, az hirtelen szükségessé vált.

Árrésstop: eltörölték volna, mégis marad

A gazdaságpolitikában is hasonló fordulat látszik. A kampányban a Tisza Párt több alkalommal bírálta az árrésstop intézményét, működésképtelennek és károsnak nevezve azt. Kapitány István, leendő energiaügyi miniszter, a Shell korábbi alelnöke például egy kampányeseményen úgy fogalmazott:

sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, sokkal kevesebb árstopra, árrésstopra”

A választás után azonban nemhogy nem szűnt meg az intézkedés, hanem gyakorlatilag változatlan formában marad fenn. Emiatt a kormánypárti Telexen április 17-én egy aggodalommal átitatott cikk jelent meg, melyben amiatt panaszkodtak, hogy nem elég, hogy Magyar fenntartja az intézkedést, de „még azt is hozzáfűzte, hogy ez nem ró majd plusz terhet a költségvetésre”.

A korábbi éles kritikák, szakértői aggodalmak így utólag inkább tűnnek a kampányban előadott hazugságoknak, mint valódi szakpolitikai álláspontoknak.

Magyar Péter letagadná ukrán barátját

Külön fejezetet érdemel Magyar Péter kommunikációja Ukrajna kapcsán. Míg a kampány során többször is tagadta, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, addig egy, a magyarországi választás után adott interjúban az ukrán államfő elmondta, hogy korábban a Tisza elnöke maga kérte: fogadja őt és ez meg is történt.

Mielőtt miniszterelnök lett, egyszer ellátogatott Ukrajnába. Ez, nem is tudom, több mint egy éve, talán két éve volt. Igen, volt vele egy találkozóm”

– idézte fel Zelenszkij a Butienhof nevű YouTube-csatornának.

Zelenszkij interjúja alapján az is beazonosítható, hogy mikor egyeztethetett a Tisza elnökével, Magyar Péter ugyanis 2024 nyarán látogatott Kijevbe. Az útját pedig nem más szervezte meg, mint az ukrán kémbotrány egyik kulcsszereplője, Tseber Roland, akit 2025 tavaszán kémkedés miatt kiutasítottak Magyarországról.

Magyar Péter szokás szerint nem adta fel, az ukrán elnököt is igyekezett meghazudtolni, amikor egy sajtótájékoztatóján letagadta, hogy találkozott – vagy akár csak beszélt volna – az ukrán elnökkel:

Azt tudom az ukrán elnöknek üzenni, hogy nem ismerjük egymást, nem beszéltünk telefonon, sehogy sem. Még egyszer mondom, nem ismerjük egymást, de nem javasolnám az ukrán elnöknek, hogy ebbe az utcába bemenjen”.

Tekintve, hogy két egymásnak ellentmondó információval állunk szemben, a kedves olvasókra bízzuk, hogy eldöntsék, ki hazudik.

Brüsszel: kimondták, amit eddig tagadtak

Az uniós források ügyében is érdekes fordulat következett be. A kampány során a Tisza Párt következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a források visszatartása jogállamisági kérdés. Ezzel szemben Ursula von der Leyen egy nyilatkozata szerint a döntések politikai következményekkel jártak, és hatással voltak a magyar belpolitikai folyamatokra.

Amikor a Die Zeit egyik olvasója azt kérdezte Von der Leyentől, hogy Brüsszelnek szigorúbbnak kellett volna-e lennie Orbánnal szemben, az EB elnöke úgy válaszolt: „hihetetlenül szigorúak voltunk Orbánnal szemben.” Válaszában hangsúlyozta, hogy tizenhét milliárd eurót fagyasztottak be.

„Ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, hatalmas összeg, és nagyon hiányzott” – mondta, hozzátéve: ez „megmutatkozott Magyarország versenyképességének további romlásában is”, ami végső soron azt is befolyásolta, hogy a választók hogyan voksoltak a szavazófülkében.

Így Ursula von der Leyen nyíltan beismerte, hogy a hazánknak járó források visszatartásának gyakorlatilag semmi köze nem volt a „diktatúrához, jogállamisághoz, korrupcióhoz” és semmiféle más kamuindokhoz, amikkel az eljárást az elmúlt 10 évben igazolták a balliberális hálózat magyarországi és külföldi tagjai. Annak egyetlen célja volt: Orbán Viktor megbuktatása.

Oktatás: a Tisza Párttal érkezik a gender propaganda

Emlékezetes, hogy a kampány során Magyar Péter a gender és LMBTQIA2+ ügyeket úgy dobta tovább, mintha forró krumpli lenne és igyekezett tudomást sem venni a Pride körüli felháborodásról. Ennek meg is lett a böjtje, nem dicsérte meg az őt támogató propaganda, ahogy a Telex írta:

a Fidesztől független nyilvánosságban többen is Magyar Péter szemére vetették, hogy miért nem állt ki határozottabban a Pride betiltása ellen”.

Azonban ez sem tartott sokáig, a választás után két héttel kibújt a szög a zsákból, amikor az Európai Bíróság kimondta, hogy az LMBTQ-tartalmak fiatalkorúaknak való bemutatását tiltó törvény sérti az EU alapértékeit és jogszabályait. A BBC cikke szerint Magyar Péter hangsúlyozta:

olyan országot akar, ahol senkit sem bélyegeznek meg mássága miatt, pro-EU irányvonalat ígér és vállalta a törvény visszavonását is”.

Barátság vezeték: „valahogy” megjavult

A Tisza kampányát segítő külföldi beavatkozások közül mégis az ukránok által bevezetett olajblokád, vagyis a Barátság kőolajvezeték zárva tartása volt a legnagyobb hatású akció. Emlékezetes, hogy január 27-én találat érte a Magyarországot is ellátó vezetéket, akkor az ukrán hivatalos kommunikáció azt állította a kár nem súlyos, lokális sérülésről van szó. Ennek ellenére március elején már arról számolt be a Portfolio.hu, hogy 20 (!) hónapig tarthat a javítás.

Ezt az Orbán Viktor vezette kormány nem hagyta annyiban és tényfeltáró szakértői bizottságot küldött a helyzet tisztázására. Zelenszkij azonban sem a magyar delegációt, sem a néhány nappal később érkezett hivatalos Európai Uniós küldöttséget nem engedte a vezeték közelébe, az újraindítás határidejét pedig Kijev újra és újra eltolta.

Egy héttel később, április 10-én a HVG már arról tájékoztatott, hogy „Ukrajna várhatóan még a tavasszal befejezi a Barátság kőolajvezeték megrongálódott szakaszának javítását”. A választás eredményének fényében ennyit sem kellett várnunk, hiszen április 21-re az ukránoknak sikerült kijavítaniuk minden olyan hibát, amire egy héttel korábban még két hónapot jósoltak.

Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Zelenszkij végighazudta az elmúlt hónapokat (is) és az olajblokád egyetlen célja Magyar Péter és a Tisza Párt kormányra juttatása volt.

Gyors kijózanodás

Két hét alatt kiderült: a Tisza Párt kampánya nem egy következetes politikai programra, hanem egymásnak ellentmondó, helyzethez igazított állításokra, és egyszerű hazugságokra épült. Ami tegnap még „életveszély”, „diktatúra” vagy „válság” volt, az ma már kezelhető technikai kérdés, szükséges intézkedés vagy egyszerűen nem is létezik. Ez nem korrekció, hanem a valóság és a kampány közötti teljes szakadék. Ha már az első napokban ennyire látványosan borulnak az állításaik, akkor nem kérdés, hogy egy ilyen alapokra épülő kormányzás nem stabilitást, hanem folyamatos terelést, hárítást és újabb hazugságok tömegeit hozza.

(mandiner.hu)