Orbán Viktor véleménycikkben bírálta az európai politikát a Welt hasábjain

Orbán Viktor vendégcikkben fejtette ki álláspontját a Die Welt hasábjain, amiben élesen bírálta az Európai Unió Ukrajna-politikáját, a szankciós stratégiát és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel és Kijev közösen abban érdekelt, hogy a magyar választásokon az Orbán-kormányt egy hozzájuk engedelmes kormány váltsa le. A miniszterelnök a választások utáni legfontosabb feladatként az EU szuverenitásának visszaszerzését jelölte meg.

A miniszterelnök Weltben megjelent írásában abból indult ki, hogy négy éve tart a háború Európában, és a katonai konfliktus egyre inkább meghatározza az európai politikát.

A humanitárius segélyekből sisakok lettek, a sisakokból lőfegyverek, azokból pedig tankok és rakéták

– írta.

Az Oroszország elszigetelésére és gazdasági térdre kényszerítésére épülő európai stratégia szerinte nyilvánvalóan nem vezetett a harcok befejezéséhez. Ezt a stratégiát – amely a közvetlen orosz tárgyalások elutasításával járt együtt – akkor is folytatták, amikor „Amerika Trump elnök megválasztásával visszanyerte józanságát, és az »Amerika az első« szellemében befejezte a háború katonai és pénzügyi támogatását”. Ennek eredményeként Ukrajna katonai győzelme továbbra is messze van, Oroszország gazdasága pedig nem gyengült meg annyira, hogy le kellene állítania hadműveleteit. Orbán a háború emberi áldozatairól is írt.

A sok százezer halott katona szörnyű veszteség, és a pusztítás egyre mélyebb sebeket ejt

– fogalmazott.

A miniszterelnök szerint e stratégia kudarcának most különösen súlyos következményei vannak, mivel az iráni háború kitörésével a helyzet drámaian kiéleződött. Orbán emlékeztetett arra, hogy az utolsó német atomerőművek leállítása és az orosz energiaszállítmányok szankcionálása után az iráni háború okozta energiaválság újabb csapást mérhet az európai iparra, és „további munkahelyek millióinak elvesztéséhez vezethet”.

Tömeges migráció és antiszemitizmus

A miniszterelnök az ellenőrizetlen tömeges migrációt is szóvá tette: szerinte a túlnyomórészt muszlim országokból érkező bevándorlás az antiszemitizmus új hullámát hozta Európába, és a közel-keleti konfliktusokat az európai országok saját területére ültette át. A miniszterelnök szerint „ennek súlyos következményei még előttünk állnak”. Leszögezte, hogy Magyarország más utat jár, és mi „soha nem fogjuk hagyni, hogy a zsidó életet fenyegessék”.

Orbán szerint ezt az összetett válságot az európai vezetésnek nem szabad tehetetlenül szemlélnie, hanem cselekednie kell az enyhítéséért.

A Barátság vezeték mint fegyver

A cikk egyik központi állítása, hogy Zelenszkij az iráni háború közepette szándékosan zárta le a Magyarországot és Szlovákiát – az EU-megállapodásoknak megfelelően – ellátó Barátság kőolajvezetéket. Orbán szerint „a konfliktus oka és időzítése egyértelmű”: a vezeték a háború kitörése óta huszonháromszor állt le, és huszonkétszer sikerült újraindítani – a huszonharmadik alkalommal azonban, mindössze nyolc héttel a magyar választások előtt, az ukrán elnök úgy döntött, hogy zárva tartja.

A miniszterelnök szerint Brüsszel azon dolgozik, hogy Magyarország legerősebb eszközét – a 90 milliárd eurós EU-hitel elleni vétóját – semlegesítse. Orbán hangsúlyozta, hogy ez a hitel közös európai eladósodást jelent, „ami ellentmond az eddigi német fiskális politikának”. Egy olyan állam támogatása, amely a Barátság vezeték lezárásával „egzisztenciális fenyegetést jelent a magyar emberek számára”, a demokratikusan megválasztott magyar kormány számára nem lehetséges.

„Eddig nem volt része az európai kultúrának, hogy olyan országot támogassanak, amelynek államfője egy NATO- és EU-tagállam demokratikusan megválasztott miniszterelnökét és családját fenyegeti meg” – tette hozzá utalva Zelenszkij közelmúltbeli kijelentéseire.

Orbán szerint Brüsszel és Kijev együttműködése Magyarországgal szemben nyilvánvaló, és az oka kézenfekvő. Közelednek a választások, amelyeken mind Brüsszelnek, mind Ukrajnának közös érdeke, hogy a szuverén külpolitikát folytató jelenlegi magyar kormány helyére egy olyan kerüljön, amely teljesíti Kijev és Brüsszel követeléseit.

Az én feladatom, hogy ezt megakadályozzam. És pontosan ezt is fogom – a magyar választókkal együtt – tenni

– írta a miniszterelnök.

„Négyes fogat” irányítja Európa Ukrajna-politikáját

A választások utáni legnagyobb feladatként Orbán az Európai Unió szuverenitásának visszaszerzését jelölte meg, mert szerinte „Európát túszul ejtették”.

„Tudom, hogy a magyar nyelv a német fülnek kissé nyersen hangzik, de az igazság az, hogy a döntéseket itt nem megszülik, hanem emberek hozzák” – jegyezte meg a miniszterelnök személyes kitérőként a német olvasóknak.

Az EU Ukrajna-politikáját jelenleg egy „négykerekű jármű” határozza meg: Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, Friedrich Merz német kancellár és Zelenszkij.

A miniszterelnök szerint miattuk sem a brüsszeli stratégia konstruktív korrekciójára, sem a háború finanszírozásának leállítására nincs lehetőség.

Zelenszkij ezért érzi magát erős pozícióban, ezért támaszt folyton újabb követeléseket, és lép fel arrogánsan az európai vezetőkkel szemben.

E magatartás mögött egy 800 ezres ukrán hadsereg sötét árnyéka rajzolódik ki, amelyet az európaiak pénzéből építettek fel

– írta Orbán, hozzátéve, hogy Zelenszkij tudja, hogy a jelenlegi európai vezetés hátvédjével a többiek nem mondhatnak ellent neki.

Nincs megoldás olcsó orosz energia nélkül

A miniszterelnök arra is kitért, hogy míg Amerika már tárgyal Oroszországgal, és újra lehetővé tette India számára az orosz olaj importját, „Brüsszel hallani sem akar az orosz energiahordozók elleni szankciók felfüggesztéséről”. Orbán szerint olcsó orosz olaj és gáz nélkül az európai energiaválság nem oldható meg.

Az európai polgárok négy éve tűrik az emelkedő energiaárakat, a drága benzint és dízelt, és azt, hogy egy megnyerhetetlen háború oltárán tönkremegy az egykor hatalmas európai ipar. Miért gondolják Brüsszelben, hogy az európai polgárok türelme határtalan?

– zárta cikkét.

(index.hu)