A Jobbik eltűnt a pályáról – a tanítvány kinőtte a mestert

A Jobbik Magyarországért Mozgalom saját Facebook bejegyzésben közölte, hogy nem sikerült összegyűjteniük az induláshoz szükséges ajánlásokat, így nem tudnak országos listát állítani a tavaszi választáson. Bár több körzetben leadták az ajánlásokat, saját számításaik szerint nem jött össze az a minimum hetvenegy egyéni jelölt, amely az országos lista állításának feltétele.

Egy párt számára ez nem egyszerű technikai kudarc. Ez a politikai élet egyik legsúlyosabb jelzése: a szervezet elvesztette országos működőképességét. Az a Jobbik, amely egy évtizeddel ezelőtt még a magyar politika egyik legerősebb ellenzéki pártja volt, ma ott tart, hogy egy kommentben magyarázza a választási indulás elmaradását.

A történet azonban itt válik igazán ironikussá.

Alig két évvel ezelőtt ugyanis éppen a Jobbik környezetéből érkezett az a szervezeti háttér, amely segített felépíteni Magyar Péter politikai projektjét. A párt korábbi emberei, szervezői és kampánytapasztalata valójában egy új politikai konstrukció alapját képezte. A Jobbik tehát nem egyszerűen eltűnt a politikai térképről, hanem részben saját maga járult hozzá ahhoz, hogy egy másik politikai szereplő foglalja el a helyét.

A politikában ritkán látni ilyen látványos hatalomátadást. A korábbi szervezet gyakorlatilag saját infrastruktúrájának egy részével segített felépíteni egy új mozgalmat, amely aztán rövid idő alatt elszívta a politikai oxigént körülötte.

A háttérben feltűnő nevek is ezt a folyamatot rajzolják ki. A Mandiner korábbi értesülései szerint több, jobbikos múlttal rendelkező szereplő is felbukkant Magyar Péter környezetében. Ott van például Illyés Zoltán, aki korábban több alkalommal is jobbikos jelöltként indult Újpesten, bár mandátumot soha nem szerzett. A helyi sajtó szerint még 2024 februárjában is a Jobbik–Konzervatívokat képviselte egy rendezvényen.

Más nevek is feltűntek a háttérben. Lados János korábban a Jobbik színeiben indult a XI. kerületben, később pedig önkormányzati cég felügyelőbizottsági tagja lett Újbudán. A politikai eseményeken és tüntetéseken többször együtt jelent meg jobbikos politikusokkal, majd a hírek szerint Magyar Péter környezetében is szerepet kapott.

Szintén felbukkant Kiss Zoltán Imre, aki korábban a Jobbik Ifjúsági Tagozatának tagjaként tűnt fel a politikában, és Soroksáron indult az önkormányzati választáson. A politikai aktivizmus különböző eseményein később ő is megjelent Magyar Péter szerveződése körül.

A háttérben tehát nem csupán véletlen személyi átfedésekről van szó, inkább egy olyan politikai átrendeződésről, amelyben egy régi szervezet tapasztalata és kapcsolati hálója fokozatosan átcsúszott egy új politikai konstrukcióba.

Egyes értelmezések szerint ebben a folyamatban nemzetközi diplomáciai szálak is feltűntek. Két évvel ezelőtt sokan beszéltek arról a vacsoráról, amelyen Gyöngyösi Márton találkozott az Egyesült Államok budapesti nagykövetével, David Pressmann-nel. A beszélgetés tartalmát természetesen nem ismerjük, de a politikai szimbolika egyértelmű volt: a Jobbik akkor már egy új ellenzéki erőtér felé orientálódott.

A politikai folyamat végeredménye mostanra látható. A Jobbik, amely korábban az ellenzéki politika egyik főszereplője volt, ma már az induláshoz szükséges jelölteket sem tudja kiállítani. Az a politikai infrastruktúra pedig, amely egykor a pártot működtette Szabó Gábor pártelnök irányítása alatt, részben egy új politikai projekt építésében hasznosult.

A történelemben nem ez az első eset, amikor egy politikai szervezet saját utódját neveli ki. A politika azonban ritkán ennyire könyörtelenül gyors. Ami egy évtizeddel ezelőtt még meghatározó erő volt, ma már nem tudja megvetni a lábát a választási versenyben.

A Jobbik története így egy furcsa politikai tanmesévé válik. Egy párt, amely egykor az establishment ellen lázadt, majd fokozatosan átalakult, végül pedig saját politikai örökösének felépítésében vett részt. A végén pedig ott áll a paradox helyzet: a tanítvány kinőtte a mestert, a mester pedig már a rajtvonalhoz sem jut el.

A politika kegyetlen műfaj. De ritkán ír ennyire ironikus forgatókönyvet. Vagy csak „Cherchez l’argent”?