Amikor a kartell a valóságot is manipulálja: MI-vel erősített pánikkeltés El Mencho halála után

Mexikó nyugati részén február végén egy látványos biztonsági művelet zárult le: a hatóságok megölték Nemesio Oseguera Cervantest, ismertebb nevén El Menchót, a Jalisco Új Generációs Kartell (CJNG) legendás és hírhedt vezetőjét.

A művelet stratégiai szempontból jelentős csapás volt a kartellre, amely az elmúlt években Mexikó egyik legerősebb és legagresszívebb bűnszervezetévé nőtte ki magát. A történet azonban nem ért véget a rajtaütéssel. A valódi harc részben az utcán, részben a közösségi médiában folytatódott, és utóbbi térben a kartell meglepően hatékony fegyverhez nyúlt: a mesterséges intelligenciához.

A CJNG hűséges tagjai a vezető halála után valódi megtorló akciókba kezdtek. Több államban útlezárások jelentek meg, buszokat gyújtottak fel, benzinkutakat támadtak meg, és a hatóságok ideiglenes biztonsági intézkedéseket vezettek be.

A helyzet komoly volt, de nem rendkívüli: az ország nem omlott össze, a közlekedési és légi infrastruktúra döntően működött, a kormány pedig gyorsan reagált. A közösségi médiában azonban egészen más kép kezdett kirajzolódni.

Néhány óra alatt olyan bejegyzések lepték el a platformokat, amelyek már nem a lokális erőszakról, hanem teljes káoszról szóltak. A felhasználók égő repülőgépekről, elfoglalt repülőterekről, túszul ejtett turistákról és lángoló városokról szóló képeket és videókat osztottak meg. A mexikói hatóságok több esetben cáfolták ezeket az állításokat, és jelezték, hogy a legtöbb vizuális tartalom manipulált vagy teljesen kitalált.

Ténytellenőrzések szerint egyes képek nagy valószínűséggel generatív MI-vel készültek, amit torz feliratok, irreális vizuális részletek és technikai inkonzisztenciák is jeleztek.

A dezinformációs hullám mögött a szakértők tudatos stratégiát látnak. A kartellek régóta használják a propagandát, de az MI megjelenése új dimenziót nyitott. A módszer lényege, hogy a valós, korlátozott erőszakot vizuálisan felnagyítják, és egy olyan narratívát építenek, amely az államot gyengének, a kartellt pedig mindenütt jelenlévőnek mutatja. A cél nem feltétlenül az, hogy mindenki elhiggye a hamis híreket, hanem hogy elbizonytalanítsa a közvéleményt és fokozza a félelem érzetét.

Az online térben ebben kulcsszerepet játszanak az úgynevezett „narco-influenszerek”. Ezek a profilok glamorizálják a kartellkultúrát, megosztják a manipulált tartalmakat, és algoritmusokon keresztül széles közönséghez juttatják el azokat. A valóság és fikció határa így elmosódik, a pánik pedig gyorsabban terjed, mint a hivatalos cáfolatok. A hatóságok beszámolói szerint több olyan fiókot azonosítottak, amely kapcsolatba hozható szervezett bűnözéssel, és vizsgálják ezek szerepét a koordinált dezinformációban.

A jelenség különösen veszélyes Mexikóban, ahol az újságírók munkája már eleve nehéz a biztonsági kockázatok miatt.

Ha a helyszíni információk hiányosak vagy késve érkeznek, az online térben terjedő manipulált tartalmak könnyen kitöltik az információs vákuumot. A kartellek ezt felismerve nemcsak fegyverekkel, hanem narratívákkal is harcolnak, és a digitális térben gyakran gyorsabbak, mint az állami kommunikáció.

El Mencho halála ugyan komoly csapás a CJNG számára, de a kartellek működése hálózatos, ezért a vezető kiesése ritkán jelent azonnali összeomlást.

Gazdasági erejük továbbra is jelentős, a drogkereskedelem mellett zsarolásból, embercsempészetből és más illegális tevékenységekből származó bevételek biztosítják a működésüket. A biztonsági műveletek így inkább átrendezik a hatalmi viszonyokat, mintsem végleg felszámolják a szervezeteket.

A történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kartellháború már nem kizárólag fegyveres konfliktus. A digitális térben zajló információs harc egyre fontosabb, és a generatív MI új eszközt ad a bűnszervezetek kezébe. Egy manipulált kép vagy videó képes olyan hatást kiváltani, amelyet korábban csak nagy volumenű fizikai erőszak tudott elérni: pánikot, bizalomvesztést és a hatalom látszólagos megingását.

Mexikó számára ezért a biztonságpolitikai kihívás ma már kettős. Egyrészt továbbra is szükség van a hagyományos rendészeti és katonai fellépésre, másrészt ki kell alakítani azokat a digitális eszközöket és kommunikációs stratégiákat, amelyek képesek kezelni a szervezett bűnözés információs műveleteit. Az El Mencho halála utáni események azt mutatják, hogy a jövő kartellháborúiban a lövések mellett a képek is fegyverré válnak, és a valóság kontrolljáért folytatott harc legalább annyira fontos lesz, mint a terület feletti kontroll.