Thürmer Gyula: Ukrajnát fel kell osztani, nincs rá szükség

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke az Indexnek adott interjút.

A legutolsó fellelhető adat szerint 2018-ban 15 640-en szavaztak az országban a Magyar Munkáspártra, amely az összes leadott voks 0,27 százalékát jelentette. 2022-ben az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalommal, közismertebb nevén az ISZOMM-mal közös listán indultak, nem sok sikerrel, idén pedig a tavaly párttá alakult Szolidaritás Párttal bútoroztak össze.

Thürmer több témáról beszélt, ezek közül a NATO-t és Ukrajnát emelnénk ki.

…(Részlet az interjúból)

Új együttműködési szervezetre van szükség, az európai népek demokratikus együttműködésére. Partnereket kell keresni, ott vannak a BRICS országai, meg az eurázsiai együttműködés, a keleti nyitás, amit mi is támogatunk. Az Európai Unióban nem boldogulunk, új barátok, új partnerek kellenek.

Na és a NATO?

A NATO? Az sohasem volt védelmi szervezet. Az mindig támadó jellegű szervezet volt, az európai kapitalizmus biztosítéka. Ma már nincs Szovjetunió, nincs mi ellen védekezni.

De Oroszország van.

Ez igaz, de az Oroszországgal kapcsolatos problémák megoldásához nem a NATO a jó eszköz.

Hanem?

Hanem le kell ülni velük, együttműködni és tárgyalni. Fiatalkoromban, amikor diplomatának készültem, Andrássy Gyulát tekintettem példaképeknek. Aki ugyan a Monarchia külügyminisztereként nem szerette az oroszokat, de tudta, hogy jobb az oroszokkal együttműködni, mintsem háborúzni. Nem véletlen, hogy az 1878-as berlini kongresszuson együtt tudott működni az oroszokkal.

Az ön elképzelése szerint az ukrajnai háborút hogyan lehetne lezárni?

Ukrajnára nincs szükség. Úgy, ahogy van.

Be kell kebeleznie Oroszországnak? Mi legyen a sorsa?

Ukrajnát fel kell osztani. Más megoldás nincs.

Na de hogyan? A szomszédos országok között?

Nyugat-Ukrajna, Lvov vagy Lemberg térsége mindig a Monarchiához, Lengyelországhoz húzott, vallásában, nyelvében, oda is tartozott. Kárpátalja kötődik Szlovákiához, Romániához, Magyarországhoz, Ukrajna jelentős része pedig Oroszország történelmi része. Kijev nem volt ukrán város, a Kijevi Fejedelemség az orosz államiság bölcsője. Én úgy gondolkodom, ahogy a sebész: amíg hagyok egy kis darabot a rákból, az mindig kiújul.

Ezzel azt akarja mondani, hogy Ukrajna egy rákos daganat Európa testén?

Én azt mondom, hogy a betegség kiújul, ha most nem oldják meg. Új európai rendezésre van szükség. Valami olyasmire, mint ami 1815-ben a bécsi kongresszus volt, amellyel lezárták a napóleoni háborúkat, vagy az 1978-as berlini kongresszus.