Európai katonák Ukrajnában? Egyre erősebb vita a lehetséges biztonsági garanciákról

Az ukrajnai háború harmadik évében újra felerősödött a vita az európai katonai jelenlét lehetőségéről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nemrég adott interjúban arról beszélt, hogy Kijev hosszú távon számít szövetségesei aktívabb részvételére, különösen a háború lezárását követő biztonsági garanciák keretében.

Az AFP-nek nyilatkozva Zelenszkij hangsúlyozta: Ukrajna azt szeretné, ha partnerei nemcsak politikai és fegyverzeti támogatást nyújtanának, hanem a jövőben akár katonai jelenléttel is hozzájárulnának a stabilitás fenntartásához. Az ukrán elnök szerint a közös fellépés kulcsfontosságú lehet egy tartós békerendszer kialakításában.

A kérdés ugyanakkor nem új. Az elmúlt hónapokban több európai vezető is felvetette a békefenntartó vagy biztonsági célú katonai misszió lehetőségét.

Emmanuel Macron francia elnök többször jelezte, hogy minden opciót nyitva kell hagyni Ukrajna támogatására, míg Keir Starmer brit miniszterelnök egy esetleges békemegállapodás utáni biztonsági architektúrában látna szerepet európai csapatok számára.

Francia és brit politikai körökben felmerült egy olyan modell is, amely a harci cselekményektől távol eső régiókban állomásozó egységekre épülne, elsősorban kiképzési, védelmi és infrastruktúra-biztonsági feladatokkal. A támogatók szerint ez növelhetné a tűzszünet hitelességét és elrettentő hatást gyakorolhatna egy esetleges újabb eszkalációval szemben.

Más európai országok azonban óvatosabb álláspontot képviselnek. Német részről felmerült, hogy katonák küldése csak szélesebb nemzetközi keretben, például NATO- vagy többoldalú misszió részeként képzelhető el. Több szakértő arra figyelmeztetett, hogy a közvetlen katonai jelenlét növelheti az eszkaláció kockázatát, és politikai megosztottságot idézhet elő Európán belül is.

A brit belpolitikában is vita alakult ki a kérdésről. Nigel Farage szerint az Egyesült Királyság jelenlegi katonai és gazdasági helyzete nem feltétlenül teszi lehetővé egy ilyen művelet megvalósítását, míg

Boris Johnson volt miniszterelnök úgy véli, hogy a nyugati szövetségeseknek akár már a konfliktus lezárása előtt is demonstrálhatnák támogatásukat békefenntartó erők telepítésével.

Moszkva ugyanakkor következetesen ellenzi a külföldi katonai kontingens megjelenését Ukrajnában. Az orosz álláspont szerint az ilyen lépések külföldi beavatkozásnak minősülnének, és potenciálisan legitim katonai célponttá tehetnék az érintett egységeket.

A vita hátterében az a kérdés áll, hogy milyen formában lehet hosszú távú biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. Egyes nyugati országok egy „koalíció a hajlandók” típusú megoldást fontolgatnak, amely békefenntartó missziót, kiképzőközpontokat és védett létesítményeket foglalna magában a békemegállapodás után. Az Egyesült Államok eközben elsősorban a tűzszünet ellenőrzésének mechanizmusában vállalna szerepet.

Szakértők szerint a kérdés nemcsak katonai, hanem politikai és jogi dimenziókkal is bír. Egy esetleges európai jelenlét hatása attól függne, hogy a misszió milyen mandátummal, milyen területeken és milyen nemzetközi felhatalmazással működne.

Miközben a harctéri helyzet továbbra is bizonytalan, az európai katonák Ukrajnába küldésének kérdése egyre inkább a háború utáni biztonsági rendről szóló vita központi elemévé válik. A következő hónapok diplomáciai tárgyalásai dönthetik el, hogy a felvetés puszta politikai jelzés marad, vagy konkrét biztonságpolitikai tervvé formálódik.