Kapitány István semmi esélyt nem lát arra, hogy ő legyen az ország következő miniszterelnöke

Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési vezetője szerint évente 3000-4000 milliárd forintot lehetne megspórolni a költségvetésen, és a befagyasztott uniós forrásokat haladéktalanul haza kell hozni. A 37 évet a Shellnél töltő szakember egy interjúban részletezte a párt gazdasági elképzeléseit.

Interjút adott Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője. A beszélgetésen szóba került a radnaimark.hu weboldal, a gödi-botrány és a kormány beruházáspolitikájáról alkotott véleménye is.

Kapitány István a 24.hu-nak adott interjújában elmondta:

• Gazdasági szakértőként érkezett a Tiszához, így semmi esélyt nem lát arra, hogy ő legyen az ország következő miniszterelnöke. Mint mondta, „Péter a csapatkapitány”, és ezen egy lejárató szándékkal bemutatásra készülő felvétel sem változtat. Úgy gondolja, ez az ügy még inkább rávilágít arra, hogy „nemcsak gazdaságilag kell rendbe tenni az országot, hanem morálisan is”.
• A Shellnél szerzett 37 évnyi tapasztalatát szeretné hasznosítani a párton belül. Az Európai Unióban „Magyarország teljesítménye a leggyengébb”, holott Szlovákiát, Horvátországot, Csehországot és Lengyelországot is érinti a háború. Ezekben az országokban mégis nő a gazdaság.
• „A mi jövőnk Nyugaton van, ezt Szent István óta tudjuk” – mondta a szakpolitikus, aki szerint Magyarországot a nyugati orientáció alapján kell vezetni. A mostani kormánynak is meglett volna erre a lehetősége, de nem élt vele, inkább „magukat és családjaikat akarták gyarapítani”.
• Kitért arra is, hogy „elfogadhatatlanok” Magyarország gazdasági mutatói, illetve a légkörön is változtatni kell, mert jelenleg az embereknek félniük kell attól, hogy „kit lájkolnak vagy kit nem lájkolnak a Facebookon”.
• A beruházások esetében a Tiszának az lesz a feladata kormányra kerülésükkor, hogy átnézzék a szerződéseket, és megállapítsák, történtek-e visszaélések. Olyan beruházásokat nem fognak végrehajtani, „ahol az egyedüli hozzáadott értékünk az, hogy olcsón adjuk a területet, olcsón biztosítjuk az infrastruktúrát, és óriási támogatásokat adunk”.
• Úgy véli, a gödi eset világít rá leginkább erre a problémakörre, ugyanis „ez nem csupán gazdasági, hanem társadalmi kérdés is”. Hozzátette: „garantálhatom, nem azt fogjuk számolgatni, hogy hány megnyitó eseményen vágunk át szalagot”. Kijelentette azt is, hogy „mi nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk”, vagyis gyorsan növekvő startupokat.
• Hangsúlyozta Kapitány, hogy a magyar adófizetők pénzét nem olyan beruházásokra szeretnék költeni, amelyeknél külföldi vendégmunkások dolgoznak, inkább az egészségügy vagy az oktatás fejlesztését helyeznék előtérbe. Számításaik alapján évente 3000-4000 milliárd forintot is meg tudnának spórolni a költségvetésen, ehhez jönne további 8000 milliárd forint az uniós forrásokból.
• „A befagyasztott uniós forrásokat haza kell hoznunk, ez a rövidtávú cél” – emelte ki a szakértő. Az energiahálózatok esetében pedig komoly fejlesztést terveznek végrehajtani, főleg a kazincbarcikai távhőszolgáltatás összeomlása után. A „borzasztó állapotban” lévő lakásállomány megoldására első körben százezer otthon felújításával növelnék az energiahatékonyságot, „elsősorban vidéken, ahol nagyon nagy a lemaradás”.
• Kapitány megvágná a propagandaköltségeket is, ugyanis az utcán kihelyezett pártreklámokat szerinte szintén adófizetői pénzből finanszírozzák. „Jelenleg ott tartunk, hogy 4200 milliárd forintra nőtt a kamatkiadás, vagyis közel a négyszeresére 2010 óta” – világított rá, majd kiemelte, hogy felelősségteljes pénzügyi büdzsével és Kármán András pénzügyi szakértő segítségével ezen a Tisza tud változtatni.
• Közölte, hogy a koncessziós szerződéseket is át fogják nézni, de ez nem egyik pillanatról a másikra fog történni. „Nincs olyan, hogy egy, két vagy három hónap alatt minden helyreáll és tökéletes lesz” – hangsúlyozta a szakértő.
• „Először is: mi az orosz függőséget, nem az orosz partnerséget szüntetnénk meg” – szögezte le Kapitány, véleménye szerint a gazdaság minden területén az a jó, ha több lábon állnak és minden adódó lehetőséget kihasználnak. Úgy számolnak a pártnál, hogy 2027 végéig véget ér az orosz–ukrán háború, ezért az orosz fosszilis energiahordozók importjának uniós tilalma nem kell, hogy életbe lépjen. Továbbá szakmaiatlannak tartja azt az állítást, hogy nem lehet fenntartani a rezsicsökkentést több forrásból.