Űrbeli adatközpont-hálózatot tervez a SpaceX, akár egymillió műholddal
A SpaceX rendkívüli kérelmet nyújtott be az amerikai távközlési hatósághoz, amelyben egy gigantikus, mesterséges intelligencia-alapú számítási infrastruktúra kiépítéséhez kér engedélyt.
A dokumentum szerint a vállalat legfeljebb egymillió műholdat állítana pályára, amelyek együtt egy keringő adatközpont-rendszert alkotnának.
A beadvány időzítése nem véletlen. A sajtóértesülések szerint a vállalat eközben tárgyalásokat folytat Elon Musk mesterséges intelligenciára szakosodott cégével, az xAI-jal egy lehetséges tőzsdei bevezetést megelőző vállalati átalakításról. A két fejlemény együtt egy olyan stratégiai irányt sejtet, amely Musk űripari és AI-érdekeltségeit egyetlen, minden eddiginél nagyobb számítási kapacitással rendelkező ökoszisztémába terelné.
Egy eddig nem látott léptékű konstelláció
Az FCC-hez benyújtott, többoldalas dokumentumban a SpaceX egy „orbitális adatközpont-rendszerként” írja le az elképzelést. A tervezett flotta nagyságrendje több mint százszorosan haladná meg a jelenlegi Starlink hálózatét, amely jelenleg nagyjából tízezer műholdból áll. A vállalat szerint a rendszer célja olyan nagy teljesítményű számítási platform létrehozása, amely képes kiszolgálni a legfejlettebb mesterséges intelligencia modellek működését és azok globális alkalmazásait.
A műholdakat 500 és 2000 kilométer közötti magasságban helyeznék el. Energiaellátásukat folyamatos napsugárzás biztosítaná, miközben lézeres optikai összeköttetéseken keresztül kapcsolódnának a földi infrastruktúrához és a már működő Starlink hálózathoz. A SpaceX érvelése szerint az ilyen pályán működő adatközpontok hatékonyabban tudnák kielégíteni az AI-számítási igények robbanásszerű növekedését, különösen a Földön épülő létesítmények egyre magasabb energiafogyasztása és költségei miatt.
A javaslat különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a hatóság nemrég engedélyezte további több ezer második generációs Starlink műhold felbocsátását, 15 ezerre emelve a jóváhagyott eszközök számát.
Az egymilliós nagyságrend azonban minden eddigi precedenst messze túlszárnyal, és várhatóan alapos szabályozói vizsgálatot von maga után.
Rakéták, AI és közösségi platform egy kézben
A Reuters korábbi beszámolója szerint a SpaceX és az xAI olyan egyesülési konstrukciót mérlegel, amelyben az AI-cég részvényeit SpaceX-papírokra váltanák. Ennek előkészítésére januárban két nevadai társaságot is alapítottak, a SpaceX pénzügyi vezetője pedig ügyvezető szerepet kapott bennük.
Egy ilyen tranzakció egyetlen vállalati ernyő alá hozná Musk rakétafejlesztéseit, a Starlink műholdflottát, az X közösségi platformot, valamint a Grok nevű chatbotot. Az xAI nemrég egy hatalmas, több tízmilliárd dolláros finanszírozási kört zárt le, amely rekordértékelést eredményezett, miközben a SpaceX belső részvényértékesítései alapján már most is az egyik legértékesebb magánvállalatnak számít. Egy jövőbeli tőzsdei bevezetés esetén az egyesített cég értéke akár a másfél billió dollárt is megközelíthetné.
Miért épp az űr?
Musk a davosi Világgazdasági Fórumon tartott előadásában részletesen beszélt arról, miért tartja gazdaságilag vonzónak az űrbeli számítási központokat. Véleménye szerint néhány éven belül a világűr lehet a legolcsóbb hely az AI-rendszerek működtetésére.
Érvelése szerint az orbitális napelemek jóval nagyobb teljesítményt adnak le a folyamatos napsütés miatt, miközben a légkör hiánya és az extrém hideg természetes módon segíti a berendezések hűtését. A SpaceX új generációs, nagyrészt újrafelhasználható Starship rakétája pedig kulcsszerepet játszhatna abban, hogy ekkora infrastruktúrát viszonylag gyorsan kiépítsenek Föld körüli pályán.
A terv már most felkeltette a versenytársak érdeklődését. Más űripari szereplők és technológiai óriások is vizsgálják az űrbeli energiatárolás és számítástechnika lehetőségeit, egyes projektek célja pedig az, hogy a következő évtizedben kísérleti AI-műholdakat juttassanak fel a világűrbe.
